Az ókori Egyiptom művészete
Egyiptom a Nílus ajándéka
Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai Predinasztikus és archaikus kor Óbirodalom (i. e , III-VI. dinasztia), 3. évezred 1. átmeneti kor Középbirodalom (i. e , XI-XII. dinasztia), 2. évezred eleje 2. átmeneti kor Újbirodalom (i. e , XVIII-XX. dinasztia), 2. évezred vége Kései kor
Az óegyiptomiak vallása politeizmus
Szent állatok: Szkarabeusz és Basztet
b/ Az óegyiptomi vallás egyik legfontosabb eleme a halotti kultusz, a túlvilághit
Néhány fontosabb isten: Ré a Napisten Ré Ámon
Az ég (Nut), a Föld (Geb) és a levegő (Su) – Nut és Geb gyermekei Ozirisz, Ízisz és Szeth
Ozirisz az alvilág ura Ozirisz és Ízisz
Anubisz, a halottak sakálfejű istene
Hórusz, a sólyom
monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor
II. Az ókori Egyiptom építészete
1. Sírépítmények
a/ Masztaba (arab: „pad”)
Egy masztaba maradványai
b/ Uralkodói sírépítmények: piramisok
A piramis építés fejlődése Dzsószer fáraó „lépcsős” piramisa Szakkárában Sznofru fáraó „törtvonalú” piramisa Dahsurban Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis
Dzsószer fáraó „lépcsős piramisa”
Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis (Dahsur), az első szabályos „gúla” formájú piramis
Szabad parasztok tömegei építették a földművelés szüneteiben, a Nílus áradása idején
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia
Halotti templom részletei
Halotti templom rekonstrukciója
A legnagyobb: Kheopsz piramisa, 137 m magas (eredetileg 146 m volt)
Északon nyílik a bejárata, 3 sírkamra van benne különböző magasságokban
Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatalmas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)
Kephrén vonásait hordozza
c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat
A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja
A sír előtere
A fáraó lelkének képmása
A „kincstár”
Kanópusz-edények
Tutenhamon fáraó trónusa, i. e. 14. sz.
Aranyozott fa „szentély-szekrény”
A kőszarkofág
A kőkoporsó, benne az ember formájú szarkofág
A falakon a temetési szertartást ábrázoló képek
Tutenhamon arany halotti maszkja, Újbirodalom, 1. e. 14. sz.
Tutenhamon múmiája
2. Templomok
Szerkesztés módja
udvar pülón hüposztil csarnok bárkaterem belső szentély („isten háza”) b/ Részei:
Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”)
Hüposztil csarnok
Az oszlopok növényi formákat utánozhatnak: lótuszvirág, pálmafa
A felületek színesek voltak, „szent vésetek”, hieroglifák díszítették
c/ Rendeltetése: az istenség pihenőhelye
Az isten szobrot bárkára emelve cipelik a körmeneteken, az egyiptomi élet minden mozzanata a hajókhoz, a Nílushoz kötődik
Óegyiptomi hajó modellje
Luxor
A luxori templom előtt hatalmas fáraó szobrok ülnek és obeliszkek* magasodnak
Obeliszk
III. Az ókori Egyiptom szobrászata
Ünnepélyes időtlenség
Frontalitás
2. Példák: a/ Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred
b/ „ Falusi bíró” szobra, Óbirodalom, i. e. 3. évezred
Az amarnai korszak szobrászata egyedülálló Egyiptom hosszú történetében Ehnaton fáraó szobrai
c/ Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz.
Ehnaton
IV. Az egyiptomi síkművészet
1. Az egyiptomi dombormű
2. Az egyiptomi festészet
3. A síkművészet témái
4. A síkművészet nyelvezete
a/ A kompozíció: egymás feletti sávokba rendez
b/ A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak
Csak a takarások keltenek egy nagyon szűk képmélységet
c/ A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)
d/ A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget erősíti
Sajátos emberábrázolás
Halastó, thébai sír, Újbirodalom, i. e k.
Néhány érdekes kivétel: zenész rabszolganők és siratóasszonyok
f/ A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák
Hieroglifa („szent véset”)
Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével
6. Példák: a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, i. e. 14. sz.
Ehnaton fáraó családjával, Újbirodalom, amarnai kor, i. e. 14. sz.
c/ Medumi ludak, Óbirodalom, i. e. 3. ée.
Vége köszönöm a figyelmet!