Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

Római történetírás laudatio funebris, elogium, stemmata (családfa) annales maximi fasti consulares tabula dealbata. i.e. 130 Mucius Scaevola 80 könyvben összegyűjtötte Naevius: (i.e. 265 körül) Bellum Poenicum (eposz, görög nyelven, 60 töredék) Lucius Cincius Alimentus (i.e. III. sz.) Quintus Fabius Pictor (i.e. III. sz.) Polybios (i. e ): Korunk története (Histroiai – 40/5 könyv), politikai fogoly. Egyetemes történet, 1. és a 2. pun háború. Pragmatikus történetírás, hellenisztikus történetírás csúcsa, források, politikai elemzés, a római államforma dicsérete, az egyéniség szerepe, időrend, töredék (első öt könyv)

Római történetírás Quintus Ennius: Annales (i.e. 239 körül), Róma történetét és a nagy egyéniségek hőstetteit (628 sor töredék) Marcus Porcius Cato Maior ( i.e ): Origines, De agriculura. Admiranda, a római erények megtestesítője.,római próza, de görög minta Marcus Terentius Varro Sallustius Crispus (i.e ): Catilina összeesküvése, Iugurtha háborúja szicíliai Diodóros (i.e. I. sz.): Történeti könyvtár/Bibliothéké hisztoriké. – translatio imperii halikarnassosi Dionysios: Rhómaiké archaiologia (20 könyvből 9 maradt meg) Róma korai története i.e. 443-ig Caius Iulius Caesar (i.e ): Feljegyzések a gall háborúról, Feljegyzések a polgárháborúról

Római történetírás amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): Geographika (17 könyv) Aranykor költői: Vergilius, Horatius, Ovidius Augustus: Res gestae divi Augusti Titus Livius (i.e. 59 k. – i.sz. 17): Ab Urbe condita (142 könyv/I-X, XXI- XLV, XLI, XLIII Drusus haláláig, i.e. 9-ig) Erkölcsjavító szándék, köztársaság dicsérete, de nem ellenzéki. Népszerű, előad, nem elemez. Velleius Paterculus: Róma története (i.e. 30-ig) Lucius Annaeus Seneca, Columella, Petronius, id. Plinius

Római történetírás Tacitus (55-118): Vita Iulii Agricolae, Germania, Dialogus de oratoribus, Historiae (XIV. könyv 69-96), Annales (31-66) Cornelius Nepos: De viris illustribus Lucius Annaeus Florus: Róma háborúi Mestrios Plutarchos (i. sz. 50 k. – 120 k.): Párhuzamos életrajzok Iosephus Flavius: Zsidó háború, Zsidók története, Apión ellen avagy a zsidó nép ősi voltáról, Önéletírás Caius Suetonius Secundus (i.sz ), Hadrianus levéltárosa. Műve: De vita Caesarum. Jó és rossz uralkodók. Népszerű, szórakoztató. Appianos (II. sz. 2. fele) Polgárháború, a monarchikus rend híve, a római történelem dicsőítése, gazdag forrásanyag,

Római történetírás Cassius Dio ( i.sz ?), Római történet (80 könyv töredékes) Monarchia elkerülhetetlen, Maecenas (Dio) – Agrippa, a legjobb kormányzati forma a senatusból választott princeps. Eusebius, IV. századi püspök, 10 kötetes Egyháztörténet, Constantinus életrajz. Historia Augusta (Hadrianustól Numerianusig) Aurelius Victor: Liber de Caesaribus (Augustustól Theodosiusig) Eutropius: Brevarium Ammianus Marcellinus ( ): Res gestae (Nervától Valensig/ ) 5-6. századi történetírók: Augustinus, Orosius, Cassiodorus

Cornelius Scipio Barbatus, az i.e év consulja, a harmadik samnis háború hadvezére tiszteletére emelt szarkofág sírverse: „Cornelius Lucius Scipio Barbatus, Atyja, Gnaios nemzette: bátor és bölcs férfiú: Alakja és erénye igen hasonló volt. Consul, censor, aedilis volt ő tinálatok. Taurasiát, Cisaunát Samniumban bevette. Leigázta Lucaniát s a túszokat elvezette.”