GAZDASÁG, GAZDÁLKODÁS ÉS A TERMELÉS, HASZNOSSÁG, SZŰKÖSSÉG, GAZDASÁGI JAVAK GAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A közgazdaságtan a tudományok rendszerében Közgazdaságtudományok Az embereknek a gazdaságban tanúsított magatartásával, döntési alternatíváival, a döntések társadalmi-gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Elméleti közgazdaságtanok A gazdaság egészét, annak alapvető viszonyait, összefüggéseit elméletileg leíró közgazdaságtudományok (pl. mikroökonómia, makroökonómia).

Szűkösség A közgazdaságtan vizsgálja: Milyen szabályok szerint használják fel az emberek szűkös erőforrásaikat a különböző javak előállítására? Hogyan osztják el ezeket a javakat a társadalom tagjai között?

Közgazdaságtan 3 alapkérdése Mit? (termeljünk) Hogyan? (termeljünk Kinek? (termeljünk)

A közgazdaságtan részterületei Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan

Gazdaság A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége (az embernek, mint társas lénynek a viszonyai). A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége (az embernek, mint társas lénynek a viszonyai). A gazdasági tevékenységek két végpontja a termelés és a fogyasztás, mint végső felhasználás. A gazdasági tevékenységek két végpontja a termelés és a fogyasztás, mint végső felhasználás.

Gazdálkodás fogalma: A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki.

A gazdálkodás jellemzője Gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. Gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. Mindennek ára van! Mindennek ára van! Feláldozott hasznon valamely dolog megszerzésekor, más dolgokról való lemondást (feláldozást) értjük

TERMELÉS Az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata A termelés, a gazdálkodás és a gazdaság az emberi társadalommal együtt jött létre, fejlődött és napjainkban is szüntelenül fejlődik. A termelés eredménye a termék. Minden társadalomnak alapvető gazdasági kérdése: - Mit és milyen mennyiségben termeljenek? - Hogyan termeljenek? - Kinek termeljenek?

Szükségletek Az emberek, embercsoportok reális igényei, hiányérzet, és törekvés e hiányérzet megszüntetésére. Az emberek, embercsoportok reális igényei, hiányérzet, és törekvés e hiányérzet megszüntetésére. A szükségletek megjelenése az igény, ami már konkrét formában jelentkezik. Mit szeretne tenni, hogy a kellemetlen hiányérzet megszűnjön. Mit szeretne tenni, hogy a kellemetlen hiányérzet megszűnjön.

A szükségletek csoportosítása Anyagi és nem anyagi Anyagi és nem anyagi Biológiai, társadalmi Biológiai, társadalmi Létfenntartási és nem létfenntartási Létfenntartási és nem létfenntartási Effektív és látens Effektív és látens

A szükségletek kielégíthetősége A szükségletek hiányérzetként keletkeznek, melynek kielégítése javak és szolgáltatások igénybevételével lehetséges. A szükségletek hiányérzetként keletkeznek, melynek kielégítése javak és szolgáltatások igénybevételével lehetséges. Megkülönböztethetünk (az igénybevétel módjától függően): Megkülönböztethetünk (az igénybevétel módjától függően): - termelési javakat - fogyasztási javakat

Javak A szükségletek kielégítésére alkalmas eszközök összessége. A javakon belül megkülönböztetünk: - Szabad javakat - Gazdasági javakat

Szabad javak Ha valamely termék (jószág) nem szűkösen áll rendelkezésre, korlátlan mennyiségben fogyasztható Ha valamely termék (jószág) nem szűkösen áll rendelkezésre, korlátlan mennyiségben fogyasztható Ellenszolgáltatás nélkül fogyasztható Ellenszolgáltatás nélkül fogyasztható Ilyen javak természeti jellegűek Ilyen javak természeti jellegűek ( A társadalom fejlődésének előrehaladtával egyre kevesebb az ilyen javak.)

Gazdasági javak Mindig munkával kell őket előállítani, feldolgozni és szükségletek kielégítésére alkalmassá tenni. Mindig munkával kell őket előállítani, feldolgozni és szükségletek kielégítésére alkalmassá tenni. Mindig korlátozottan, szűkösen állnak rendelkezésre. Mindig korlátozottan, szűkösen állnak rendelkezésre. Gazdálkodni kell a felhasználásukkal. Gazdálkodni kell a felhasználásukkal. Gondoskodni kell a helyettesíthetőségükről és a kiegészítésükről Gondoskodni kell a helyettesíthetőségükről és a kiegészítésükről Jellemzői:

TERMELÉSI TÉNYEZŐK A termelés során felhasznált gazdasági erőforrások összessége.Termelési tényezők tényezők MunkaTermészetitényezők TőkejavakVállalkozó Elsődleges tényezőkMásodlagos tényezők

Elsődleges tényezők Az elsődleges tényezők, a munka és a földminősége, mennyisége a természet által adottak, és csak részben pótolhatók, újratermelhetők. Károsodásuk, hiányuk nem vagy nagyon nehezen pótolható, jelentős időt és költséget kell befektetnünk.

Másodlagos tényezők Másodlagos tényező, a tőke valamilyen termelési folyamat révén keletkezett, és elvileg korlátlanul bővíthető. A vállalkozó egy különleges emberi tényező, amely a kockázatvállaló magatartásában, újító- és szervezőkészségében tér el az egyszerű munkatényezőtől.

Termelési tényezők igénybevétele Korlátlanul nem áll rendelkezésünkre minden gazdasági erőforrás, termelési tényező. Szűkösség van gazdasági erőforrásokból. Mit tehetünk? Az erőforrásokat be kell osztani, célszerűen kell felhasználni azaz gazdálkodni kell az erőforrásokkal.

Gazdálkodás (a termelési tényezők igénybevétele szempontjából) A termelés során igénybevett gazdasági erőforrások, célszerű és hatékony felhasználása annak érdekében, hogy a termelési folyamat további szakaszaiban is rendelkezésre álljanak.

Termelési tényezők Munka A munkatényező a termelőmunka végzésére való fizikai és szellemi képesség és hajlandóság. A munkatényező a termelőmunka végzésére való fizikai és szellemi képesség és hajlandóság. A munka ellenértéke (ára) a munkabér. A munka ellenértéke (ára) a munkabér. A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési tevékenység során felhasznál. A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési tevékenység során felhasznál. A munka segítségével lehet működésbe hozni a termelés többi tényezőit 1.

Termelési tényezők Természeti tényezők Minden emberi lét és tevékenység általános alapja. Minden emberi lét és tevékenység általános alapja. Ide tartoznak: mindenek előtt a föld a termőképességével együtt, a földet körülvevő környezet és a föld méhének kincse. Ide tartoznak: mindenek előtt a föld a termőképességével együtt, a földet körülvevő környezet és a föld méhének kincse. A föld a termelés színhelye is. A föld a termelés színhelye is. Minél fejlettebb technikával és technológiával végezzük a tevékenységet, annál jobban tudjuk saját szolgálatba állítani a természetet, de nagyobb gondot kell fordítani a természet tényezőinek újratermelődésére. Minél fejlettebb technikával és technológiával végezzük a tevékenységet, annál jobban tudjuk saját szolgálatba állítani a természetet, de nagyobb gondot kell fordítani a természet tényezőinek újratermelődésére. Minden termelési tényező csak vele alkotott kapcsolaton keresztül képes funkcióját betölteni. Minden termelési tényező csak vele alkotott kapcsolaton keresztül képes funkcióját betölteni. 2.

Termelési tényezők Tőkejavak A tőke sajátos tényező, mert nem a természet adja, és nem is emberi kifejtés. A tőke sajátos tényező, mert nem a természet adja, és nem is emberi kifejtés. A tőkejavak olyan termelési ráfordítások, amelyek maguk is termelés során jöttek létre. A tőkejavak olyan termelési ráfordítások, amelyek maguk is termelés során jöttek létre. A tőke megjelenése: - reálalakban (épületek, gépek, eszközök stb.) A tőke megjelenése: - reálalakban (épületek, gépek, eszközök stb.) - pénztőke formában ( pénz, értékpapír stb.) - pénztőke formában ( pénz, értékpapír stb.) A tőke lényege nem a természetes formája, hanem használatának módja és eredményei hasznosításának mikéntjében van. A tőke lényege nem a természetes formája, hanem használatának módja és eredményei hasznosításának mikéntjében van. 3.

Termelési tényezők Vállalkozó A vállalkozó, mint termelési tényező sajátos helyzetet és szerepet tölt be a gazdasági folyamatokban. A vállalkozó, mint termelési tényező sajátos helyzetet és szerepet tölt be a gazdasági folyamatokban. Különleges és önálló tényezőnek tekinthető az a szerepe, hogy az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezze. Különleges és önálló tényezőnek tekinthető az a szerepe, hogy az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezze. 4.

A gazdaság főszereplői és alapegységei Gazdasági szereplők: - fogyasztók - termelők - termelési tényező tulajdonosok - vállalkozók - kormányzati intézmények - nem gazdasági jellegű szervezetek - külföld

fogyasztók. A megtermelt javak felhasználói a fogyasztók. Azok közül is kiemelkednek a háztartások, mint termékek végső felhasználói.Háztartás: A legkisebb gazdasági alapegység. Olyan személyek gazdasági közössége, akik általában együtt laknak, együtt élnek és létfenntartási költségeiket együttesen viselik. A család A család gazdasági és szociológiai értelemben vérségi kapcsolatok alapján létező közösség. A család jövedelmi és fogyasztási egység. Amennyiben a család és a háztartás azonos személyek közössége, a család alkot egy háztartást.

A gazdaságban a háztartások szerepe  Jövedelem összpontosítása, jövedelem felhasználása,  A megtermelt javak végső fogyasztása,  A gazdaság munkaerőbázisát jelentik,  Megtakarításaik révén hitelkínálatot teremtenek  Saját szükségleteikre termelő és szolgáltató tevékenységet is végeznek,  Kisegítő kiegészítő jellegű árutermelő tevékenységet is folytathatnak.