Eger, mint turisztikai termék Pók Tamás

Bevezetés A bor kultúrtermék, egyre inkább jelen van a hétköznapjainkban, de egyben meg is édesíti az ünnepnapokat. Ismerni a borokat és ragaszkodni ahhoz, hogy minőségi borokat igyunk ma már nem sznobizmus, hanem alapvető igénnyé vált. Kulturáltan bort fogyasztani nem jelenti azt, hogy alkoholistává válik valaki. Boros rendezvényre, fesztiválra j árni egyre népszerűbb (családi) időtöltés lett. Ma már az általános borkultúra emelkedéséhez illik tisztában lenni a szőlőtermesztés és borkészítés módszereivel, illetve a borkóstolás szabályaival, szakszavaival.

A szőlő: kerti szőlő (Vitis vinifera L.) Szinte valamennyi kultúrában a legősibb kultúrnövény egyike, élet- és haláljelkép. Termesztett térségekben (ez akár a Mediterránemutól az indiai Kasmírig is terjedhetett), szent és isteni növénynek, tulajdonképpen az élet fájának titulálták. Néhány példa ezek közül: a sumer írás az „élet” szót szőlőlevél alakú jellel ábrázolja, míg zsidó hagyományok szerint a paradicsomi fa szőlőtőke volt, ugyanakkor a Biblia szerint a szőlő első ültetője Noé volt. Bor: Gyümölcsléből erjesztett alkoholos ital, amely a szőlő mustjából erjesztett bor (kivéve, ha más gyümölcsről beszélünk, pl alma, meggy, datolyabor, stb.) A szőlőhöz hasonlóan kultikus jelentőségű, a bor a termékenység ősi mitológiai szimbóluma, valamint az emberi vérrel azonosított mitológiai jel.

Kultúra: Nehezen megfogalmazható fogalom, számtalan értelmezése létezik. Egyik megfogalmazás szerint kultúra mindaz, amit az ember a természethez hozzátett, másik szerint a kultúra az idő folyamán egymásra rakodó események, szokások, írott és íratlan törvények sokasága és rendszere. ( Mosoni, 1999) A szőlőhöz és borhoz a kultúrában, a mindennapi életben számtalan ünnep, hagyomány kapcsolódik. A népi életben, kulturális hagyományokban a szőlőhöz védőszentek kapcsolódtak, azok ünnepe általában egybeesett a szőlő fejlődés egy-egy kritikus időszakával (pl. tavaszi fagyok, júniusi esőzések, stb.). A szentek kiválasztása és ünnepe tudatos volt, feladatuk a nehéz időszak átvészelésének segítése volt.

A borkultúra részterületei - a szőlő és a bor eredete, termelésének történelmi fejlődése - a bor termelési kultúrája (termőhely, fajta, technológia) - a bor kereskedelmi kultúrája - a bor fogyasztási kultúrája - a bor és a vallások - bor az emberi kapcsolatokban - bor a művészetekben

A perzsa legenda szerint Jamshid király valamiért száműzte egyik hárem hölgyét, mire az kétségbeesésében öngyilkosságot tervelt ki. A király éléskamrájába menvén rátalált egy „méreg” jelzésű edényre, melyben romlott szőlőtermés fogyaszthatatlan maradványai voltak. Miután megitta a kierjedt levet (ma már tudjuk, hogy bort), lelke emelkedett állapotba került. Beszámolt erről a királynak, aki beleszeretett az új italba, és nemcsak visszafogadta őt a háremébe, hanem kimondta, hogy Persepolis minden szőlőterméséből bort kell készíteni.

A szőlő és a bor termelés főbb elemei

Fogalma: a bor kereskedelmi kultúráját tekinthetjük azon szokások összességének, amelyek a bort a termelőtől a fogyasztóig különböző módon eljuttatja, természetesen a fogyasztót leginkább kiszolgálva. Arra szolgál, hogy az emberek, jelen esetben a borfogyasztó (bármely csoportba is tartozik), alapvető borbeszerzési szükségleteit kielégítse. A vevők elégedettségének elérése érdekében!

TERMELŐ NAGYKERESKEDŐKISKERESKEDŐ FOGYASZTÓ A KERESKEDELEM FOLYAMATA

Bor fogyasztás

A bor a vallásokban

Noé szőlőskertjében és ébredése a mámorból A kánai menyegző Lót és lányai Sodoma égésekor

Bor a művészetekben

A turizmus fogalma : Természetes személyek állandó lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatása, amelynek célja nem letelepedés vagy munkavállalás, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások. A turizmus általános jellemzői szabad helyváltoztatás: saját elhatározásból történik az állandó életvitelen és munkarenden kívüli tevékenység: célja nem letelepedés vagy munkavállalás szolgáltatások összessége: a helyváltoztatáshoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szolgáltatások a turizmusban résztvevő fogyasztóként is megjelenik: utazás előtti fogyasztás: útikönyv, kempingcikk utazás közbeni fogyasztás utazás utáni fogyasztás: fényképek előhívása

A turisztikai termék A turisztikai termék az ember termelőtevékenységének, az újratermelési folyamatnak az eredménye. A termék előállítása során felhasználják az összes gazdasági ágazat munkáját, hiszen az ember helyváltoztatási és létezési feltételeinek biztosítása kiegészülhet kulturális és szórakoztató tevékenységgel, a szabadidő eltöltésének sokféle formájával. komplex turisztikai kínálat azoknak a szolgáltatásoknak az összességét tartalmazza, amelyeket a turisták igénybe vesznek. A turisztikai termék elsősorban az alapfeltételeken (a közlekedés, elszállásolás, étkezés,) kívüli szolgáltatásokat öleli fel, amelyek  a turisztikai vonzerőt fokozzák,  a fogadóképességet bővítik és  költésre serkentenek. Vagyis azok a kínálati elemek tartoznak, amelyek a kínálat egyediségét hordozzák. A turisztikai termék lehet:  egyetlen, vagy néhány szolgáltatás,  vagy lehet az otthonától távol lévő turista igényeinek összességét kielégítő szolgáltatáshalmaz.

A turisztikai termék főbb alkotói  a vonzerő vagy attrakció  a megközelítési lehetőség vagy közlekedés  a szállás  az étkezés  a szórakozás és egyéb szolgáltatások  a biztonság  a fogadóterület lakosságának vendégszeretete  a turizmus szervezetei  a szolgáltatások árai

A borturizmus

 az agroturizmus egyik speciális megoldása - helyi termékek bemutatásának - és eladásának módszere  a turisztikai kínálat az adott termelőnél vagy termelő üzemnél történő: - borbemutatást, kóstolást - vendéglátást jelent - kedvező esetben boreladást is jelent  településeket és térségeket összekötő, helyi termékeken alapuló tematikus út  a szőlő és borkultúra, mint a tájegységi program váza jelenik meg: - hozzá színes és sokrétű program csomagot kínál - a program kitekint a körzet (borvidék) természeti értékeire, műemlékeire, települési tradícióira és a helyi kultúrára

Közösségi (település, borvidék)  Borfesztiválok (Ünnep, Szalon, Etyeki Piknik, stb.)  Borutak (Egri Borút Egyesület)  Egyéb attrakciók (TDM, Klaszter)  Kulturális  Gasztronómia  Hagyományőrző  Sport  Gyógyászat  Wellness  Konferencia  Borrendek Egyéni  Helyben, a borásznál  a pincében  saját vendéglátással  szállással  szép környezet és programmal:  Borkóstolás, pincelátogatás  Borvacsora  Borházasítás (bikavér)  Szőlőtúra  Szüret, szőlőtaposás  Pihenés, kikapcsolódás

Az Egri Borút Egyesület Bormúzeum

Borral, borkultúrával és borturizmussal kapcsolatos tevékenységek az Egri Eszterházy Károly Főiskolán

Szak megnevezéseKépzés idejeTantárgyak Kémia Bsc Boranalitikus szakirány 6 félév borászati analitika borászati technológia szőlőtermesztés és fajtaismeret borkultúra, borminősítés, borgasztronómia Turizmus vendéglátás BA Borturizmus szakirány 6 félév borászati technológia eredetvédelem borkultúra alapjai Borgasztronómia bormarketing borturizmus – tematikus utak

Szak megnevezéseKépzés idejeTantárgyak Kulturális örökség tanulmányok MA Borkultúra szakirány 4 félév szőlő-és bortermelés / borkereskedés / borfogyasztás kultúrája a bor kedvező élettani hatásai bor a művészetekben a bortermelés eredete és története a szőlőfajták eredete bor- és gasztroturizmus Magyarország és a világ híres borvidékei Szakirányú továbbképzések diplomásoknak 2 félév bormarketing borgasztronómiai szakember bor- és gasztroturizmus menedzser képzés

 Szaktanácsadás, boranalitikai laboratórium  Egyéb tevékenységek -Főiskola Bora kiválasztás és népszerűsítése - Ismeretterjesztő filmek készítése (Legenda, Gál Tibor borász emléke) - az Egri Borászati Klaszter gesztorsága

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Pók Tamás

A borturizmus értelmezése:  A bor, annak kultúrája és termőhelye egyaránt turisztikai attrakció.  Az agro turizmus egyik válfaja, amennyiben a bor megismertetésével, eladást segítő kóstoltatásával foglalkozik,  Ám, ha a bort és termelését egy tájegység, egy borvidék településeit, termelőit összegyűjtő, egyakaratú közösségé formáló turisztikai terméknek tekintjük, amely a települések és közösségek tradícióira, kulturális attrakcióira is kitekint, mindezeket területi szinten is integrálni képes, akkor már térségi tematikus út alapjaként fogható fel.