DINAMIKA (ERŐTAN) Készítette: Porkoláb Tamás

A TESTEK TEHETETLENSÉGE Miben mutatkozik meg? -Nehéz mozgásba hozni, megállítani a testeket – „ellenállnak” az erőhatásnak -Önmaguk nem képesek megváltoztatni mozgásállapotukat – erő hiányában

Készítette: Porkoláb Tamás A TESTEK TEHETETLENSÉGE A testek tehetetlenségének mértéke a tömeg. Jele: m (massa) Mértékegysége: 1 kg (1 dkg, 1 g, 1 mg, 1 µg, 1 t) Milyen összefüggésben van a testek tömege a tehetetlenségükkel? Hogyan mérhetünk tömeget?

Készítette: Porkoláb Tamás A TESTEK TEHETETLENSÉGE k&index=2&list=PLGwJR_hmcS-cHw_hYogdpzkkpYUwAazGn t=PLGwJR_hmcS-cHw_hYogdpzkkpYUwAazGn

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON I. TÖRVÉNYE Hogyan mozog egy test, ha magára hagyjuk a világűrben? Newton I. törvénye (a tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ennek megváltoztatására valamilyen erő nem kényszeríti.

Készítette: Porkoláb Tamás INERCIARENDSZER Azt a vonatkoztatási rendszert amiben Newton I. törvénye érvényesül tehetetlenségi rendszernek vagy inercia-rendszernek nevezzük. Milyen példákat ismerünk inercia- rendszerre?

Készítette: Porkoláb Tamás PÉLDÁK A TEHETETLENSÉGRE  centrifuga  parittya  utasok vonaton, buszon  autó, vonat rugózása  kalapács, fejsze fejének visszaütése  WC-papír  szőnyegporolás  gyümölcs lerázása a fáról  autók kicsúszása kanyarban

Készítette: Porkoláb Tamás A SŰRŰSÉG Jele: ρ [ρ] = 1 1 1

Készítette: Porkoláb Tamás NÉHÁNY ANYAG SŰRŰSÉGE

Készítette: Porkoláb Tamás A LENDÜLET Mitől függ egy test lendülete? Van iránya is?

Készítette: Porkoláb Tamás A LENDÜLET-MEGMARADÁS Mit mondhatunk egy test lendületéről, ha nem hat rá erő? Hogyan változik a lendülete? A lendület-megmaradás tétele egy testre: Ha egy testre nem hat erő, akkor lendülete állandó

Készítette: Porkoláb Tamás A LENDÜLET-MEGMARADÁS Hogyan számoljuk ki egy több testből álló rendszer lendületét? Belső erők: a tömegpontrendszer tagjai közt ható erők

Készítette: Porkoláb Tamás Külső erők: a tömegpontrendszer tagjaira a rendszeren kívülről ható erők Zárt rendszer: olyan tömegpontrendszer, amelyre nem hatnak külső erők A LENDÜLET-MEGMARADÁS

Készítette: Porkoláb Tamás A LENDÜLET-MEGMARADÁS A lendület-megmaradás tétele tömegpontrendszerre: cHw_hYogdpzkkpYUwAazGn cHw_hYogdpzkkpYUwAazGn Zárt rendszer lendülete állandó. Azaz ha egy tömegpontrendszerre nem hatnak külső erők, akkor lendülete állandó. trl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=38&node=a145&pbka=0&savebtn=1

Készítette: Porkoláb Tamás ÜTKÖZÉSEK Milyen különbség lehet két ütközés közt?

Készítette: Porkoláb Tamás ÜTKÖZÉSEK tökéletesen rugalmas tökéletesen rugalmatlan reális  a rendszer lendülete változatlan marad  a rendszer mozgási energiája változatlan marad  ütközés után különböző a testek sebessége  a rendszer lendülete változatlan marad  a rendszer mozgási energiája csökken  ütközés után a testek sebessége egyenlő  a rendszer lendülete változatlan marad  a rendszer mozgási energiája csökken  ütközés után különböző a testek sebessége

Készítette: Porkoláb Tamás ÜTKÖZÉSEK A tömegpontrendszer lendülete minden ütközésnél változatlan marad:

Készítette: Porkoláb Tamás AZ ERŐ Jele: F [F] = 1 N

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON II. TÖRVÉNYE Egy adott testre kifejtett erő nagyságára miből következtethetünk? orces-and-motion Newton II.: Egy test gyorsulása egyenesen arányos a ráható erővel és azzal egyirányú.

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON II. TÖRVÉNYE k=%2Fctrl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=38&node=a132&pbka=0&savebtn=1

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON III. TÖRVÉNYE Mit érzünk, ha a kezünkkel erősebben nyomjuk a falat? Miért repül a nyitott szájú lufi? Miért repül a rakéta? Mitől megy a Jet Sky? Miért rúg hátra a puska? Mi történik, ha Béla egy nyugvó csónak elejéből a végébe sétál?

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON III. TÖRVÉNYE Két test kölcsönhatása során mindkét test ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú erővel hat a másikra. Az egyiket az erőnek, a másikat az ellenerőnek nevezzük. A hatás-ellenhatás törvénye:

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON III. TÖRVÉNYE Fg és K erő-ellenerő pár erő-ellenerő egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő-ellenerő nem egyenlítik ki egymást trl.php%2Funregistered%2Fcourses&c=38&node=a149&pbka=0&savebtn=1

azért tudunk járni, mert cipőtalpunkkal hátrafelé irányuló erőt fejtünk ki a talajra, és ennek az erőnek az ellenereje hat a cipőnkre (tapadási súrlódási erő) a hajó hajócsavarja hátrafelé mutató irányú erőt fejt ki a vízre, és ennek ellenereje hajtja előre a hajót NEWTON III. TÖRVÉNYE Készítette: Porkoláb Tamás

NEWTON IV. TÖRVÉNYE Eredetileg Stevin fogalmazta meg Ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor azok együttes hatása egyetlen erőben összegezhető, melyet eredő erőnek nevezünk. Az eredő erő a testre ható erők vektori összege. A test úgy mozog, mintha egyedül az eredő erő hatna rá.

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON IV. TÖRVÉNYE Miért tud elindulni a lovaskocsi, ha ugyanakkora erővel húzza vissza a lovat, mint amekkora erővel húzza ló? bka=0&savebtn=1

Készítette: Porkoláb Tamás NEWTON IV. TÖRVÉNYE Newton II. és IV: törvényének következménye: (a dinamika alapegyenlete)