Pólus program bemutatása 2008.febuár 7.

2 –Pólus program szervezeti rendszere –A program pillérei Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés –A program biztosította források –Következő lépések Tartalom

1 Pólus program végrehajtási rendszer Stratégiai irányítás Koordináció Végrehaj- tás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Pólus Program Iroda Minisztériumok NFÜ Tanácsadók Hálózatfejlesztési Iroda GOP IHROP IHHEP IH KSZ 1KSZ 2KSZ 3 VOP KM NYDKDDDDA ÉMÉA Magyarázat –A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja –A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok –A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerződés szabályozza 5 6 –A Hálózatfejlesztési Iroda (HFI) hálózat szakmai irányítása a Pólus Program Iroda feladata –A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll –A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja –Az PPI feladata a pólus program szereplői és kiírásai közötti koordináció 4 Pólus Irodák 7 –A hálózatfejlesztők szorosan együttműködnek a helyi pólus irodákkal 7 A pólus program szervezete egy többlépcsős hierarchiában megvalósuló, sokszereplős rendszer

4 Pólus irodák Feladat A pólus városok humán és fizikai infrastrukturális beruházásainak elősegítése A pályázatok folyamatos figyelemmel követése, A napi szintű, városvezetéssel folytatott egyeztetések révén, és A HFI kollégák információi alapján A vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, a klaszterek kialakulásának támogatása Saját információk és elemzések, valamint A pólus irodák kapcsolatai alapján HFI kollégák Cél Az ÚMFT-ben nevesített pólus városok üzleti környezeti fejlesztéseinek folyamatos szakmai támogatása, hogy a pólus városok nemzetközi szinten is versenyképes központtá válhassanak 5-10 nemzetközileg is látható, magas hozzáadott értékű, innovatív, exportorientált klaszter alakuljon ki Magyarországon A városok fejlesztéséért felelős pólus irodák és a klaszteresedés előmozdítását támogató HFI kollégák szoros kapcsolatban állnak Pólus irodák és HFI kollégák bemutatása

5 –Pólus program szervezeti rendszere –A program pillérei Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés –A program biztosította források –Következő lépések Tartalom

6 A pólus városok a koncepció megvalósításához szükséges forrást pályázat útján nyerhetik el A megfelelő pályázatok előkészítése a városok elsődleges érdeke, ezért hatékony együttműködés kialakítása szükséges a program kulcsszereplői között Leírás Előkészületek Pályázás és megvalósítás Hosszú távon fenntartható növekedés Valamennyi pólus város felismerve a fenntartható gazdasági fejlődés fontosságát, kidolgozta saját innovációs tevékenységekre alapozott stratégiáját A helyi stratégiák és a legjobb nemzetközi gyakorlatok alapján kidolgozásra került a pólus program, mely horizontális gazdaságfejlesztésből és vállalkozásfejlesztésből áll A fejlesztéseknek köszönhetően a pólus városok megerősödnek Fejlődik a régió központ humánerőforrás bázisa Fejlődik a város technológiai és infrastrukturális bázisa Új vállalatok jelennek meg, ezáltal növekszik a gazdasági teljesítmény Javul a városok lakosságmegtartó ereje - nő az életszínvonal Pólus városok stratégiája Pólus program Fejlesztések sikeres megvalósítása Nemzetközileg látható régióközpontok Végtermék A pólus városok innovációs stratégiái alapján is kialakított pólus program lehetővé teszi a városok regionális központi szerepének fejlődését A pólus program kialakítása, sikeres városfejlesztés

Kívánt végeredmény Nemzetközileg versenyképes klaszterek Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységre történő specializáció Erős kooperáció a vállalatok, egyetemek, önkormányzatok között a hosszú távú verseny- képesség fenntartása érdekében Jelenlegi helyzet Alacsony szintű hálózatosodás a regionális gazdaságban Kevés magas hozzáadott értékű tevékenység Nem piacorientált egyetemi kompetenciák Klaszter Sikeres gazdaság- fejlesztés Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Klaszter Pólus program fókusza Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Versenyképes üzleti környezet megteremtéséhez horizontális gazdaság- fejlesztés, klaszterek kialakításához célzott vállalkozásfejlesztés szükséges A program koncepciója

8 A pólus program két pillérre épül A horizontális gazdaságfejlesztési elsősorban a pólus városokban valósít meg fejlesztéseket A vállalkozás-fejlesztési földrajzi területtől függetlenül a klaszteresedő vállalkozásokat támogatja Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Elsősorban a 8 kijelölt pólus város Földrajzi terület Nincs földrajzi lehatároltság A vállalkozások számára kedvező, versenyképes üzleti környezet kialakítása Fejlesztés- politikai célkitűzés Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítése Felsőoktatás Szakképzés Innovációs központok Főbb fejlesztési területek Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése Tényszerűen bemutatott gazdasági igények Pólus városok fejlesztési stratégiái Mozgatórugók Már működő, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetőségek A program részben a pólus városok üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szerveződő klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitűzött célokat A pólus program fejlesztési pilléreinek főbb jellemzői

9 –Pólus program szervezeti rendszere –A program pillérei Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés –A program biztosította források –Következő lépések Tartalom

10 Általános infrastruktúra Általános humán erőforrás fejlesztés Általános adminisztráció szabályozás Lehetséges példák Logisztikai központ építése Közúti elérhetőség javítása Technológiai központok létrehozása, fejlesztése Informatikai hálózat korszerűsítése Terület Igényekhez igazodó szakmai képzések Tudásbázisok fejlesztése Felnőttképzési kedvezmények bevezetése Helyi adók csökkentése Önkormányzati ügyintézés egyszerűsítése Elektronikus ügyintézés bevezetése A horizontális fejlesztések végrehajtása, ösztönzése az önkormányzato k lehetősége, feladata A horizontális gazdaságfejlesztésben az önkormányzatoké a vezető szerep A horizontális gazdaságfejlesztés területei

11 Egyetemek és főiskolák Kutatási intézmé- nyek Önkormány- zatok Szerepkörök –Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára Kutatási infrastruktúra biztosítása Humán infrastruktúra képzése és biztosítása –Klaszterek és vállalatok kutatási igényeihez szükséges, az intézmények tulajdonában lévő infrastruktúra biztosítása –Klaszterekkel és vállalatokkal közösen beszerzett eszközök közös, piacilag megalapozott fejlesztési célú támogatása –Országos szinten mediátor a klaszterek, vállalatok, képző, kutató intézmények és a többi önkormányzat között, valamint –Nemzetközileg versenyképes ügyintézés és üzleti feltételek, és –Versenyképes üzleti infrastruktúra biztosítása –Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára A szükséges szakképzett munkaerő biztosítása Szakképző és felnőttképző intézmé- nyek Valamennyi bemutatott intézmény- nek a hosszú távon fenntartható növekedést lehetővé tevő verseny- képes üzleti környezet kialakítá- sában kell szerepet vállalnia A horizontális gazdaságfejlesztés valamennyi szereplőjének közös érdeke a versenyképes üzleti környezet megteremtése Horizontális gazdaságfejlesztés szerepköreinek bemutatása

12 –Pólus program szervezeti rendszere –A program pillérei Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés –A program biztosította források –Következő lépések Tartalom

13 Fejlettségi szint jellem- zője Példák a HFI által eddig feltárt klaszter ekre Tagok közös víziója Közös tevékenységek elsősorban marketing és megjelenés Tagok közös straté- giája Közös képzés Közös segédanyag beszerzés Nagy számú kapcsolódó vállalkozás és intézmény Közös beszerzés Klaszterspecifikus pénzügyi konstrukciók Közös K+F Környezetipari és Megújuló Energetikai Innovációs Kp. Bioelektronikai klaszter Orvosi műszergyártó klaszter kezdeményezés Szilícium mező klaszter Pharmapolis preklaszter Észak-Alföldi Innovációs Kompetencia Klaszter Völgységi Cipőipari Klaszter Autóipari Beszállítói Klaszter Szoftveripari Klaszter 3P Csomagolástechnika Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter Semmelweis Innovációs Központ Észak-Alföldi Regionális IT klaszter Biotechnológiai innovációs bázis Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek A HFI kollégák felmérései alapján a jelenleg működő klaszterek döntő többsége fejlődésének első fázisában van A pólus innovációs klaszter pályázat a klaszterek fejlődési ütemétől függően lesz meghirdetve Akkreditáció A legtöbb klaszter induló, vagy fejlődő fázisban van, a további fejlődésükhöz szükséges idő megfelelő pályázati támogatással jelentősen csökkenthető A feltérképezett klaszterek fejlettsége

14 *Győr pólusban jelenleg nincs kolléga, Miskolcon és Székesfehérváron 2008.február 1.vel kezdték meg a munkát Szoros bizalmi Fejlődő Induló Program szempont- jából nem releváns Összesen –1–1 –11 –12 –16 –40∑ Felmérés folyamatban A hálózatfejlesztők eddigi munkája során feltárt 40 klaszter közül az előzetes felmérés alapján jelenleg 1 éri el a legszorosabb együttműködési szintet A HFI-k által előzetesen felmért klaszterek megoszlása*

15 A program szempontjából nem releváns együttműködések nem felelnek meg a program alappilléreinek *Forrásokhoz juthatnak részben a ROP-okból mint klaszter kezdeményezések, részben pedig a GOP-ból mint közös beruházások Releváns együttműködések Valamennyi kezdeményezés- nél meglévő, vagy komoly innovációs potenciál Tevékenységében exportorientált, vagy jelentős potenciállal rendelkezik Magas hozzáadott értékű tevékenység folytatása Nem releváns együttműködések* A legtöbb kezdeményezésnél hiányzik az innovációs potenciál Tevékenységében nem, vagy minimálisan fókuszál exportra, és nem is tervezi azt Tevékenysége nem, vagy minimálisan magas hozzáadott értékű A program szempontjából nem releváns együttműködések nem felelnek meg a program által támasztott, hosszú távú növekedést biztosító feltételeknek A program szempontjából releváns és nem releváns együttműködések viszonya

16 A vállalkozások között egyszerre jellemző a nyitottság a program és az együttműködé sek fejlesztése iránt, valamint a versenytársak kal szembeni bizalmatlanság Az intézményi szereplő együttműködő készsége általában erős Pozitív tapasztalatok A klaszterek elkötelezettek az együttműködések továbbfejlesztése iránt A vállalkozások nyitottak a program iránt Az egyetemi együttműködés már a képzés terén is jelentkezik A klaszterek, intézmények, kamarák, gazdaságfejlesztési profilú társaságok, ügynökségek együttműködő készsége magas fokú a HFI irányában A szereplők egyre szorosabb összefogása mutatkozik meg a közösen kitűzött gazdasági célok elérése érdekében Negatív tapasztalatok Erősen pályázatfüggő együttműködések jelenléte Vállalkozások egymással szembeni bizalmatlansága Gyakran hiányzik a konkrét elképzelés a klaszter stratégiájára, illetve az operatív szintű működtetésre vonatkozóan Hiányos ismeretek a klasztermenedzsment területén Kevés a tagok által közösen végzett tevékenység Közös termék hiánya Gyakoriak a szoros együttműködését nélkülöző érdekszövetségek A hálózatfejlesztők munkája során számos általánosan érvényes pozitív és negatív tapasztalat gyűlt össze A HFI munka tapasztalatai

17 Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás millió Ft Plusz pont: Export- orientált működés Magas hozzáadott érték fókusz Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás Közös szolgáltatások Közös beruházások millió Ft millió Ft Legalább egy éves sikeres együttműködés Export Hozzáadott érték Akkreditáció megléte feltétel Export Hozzáadott érték Track-record Pólus innovációs klaszterek Szolgáltatás, beruházás Komplex központok millió Ft 2. akkreditációs szint Export Hozzáadott érték Track-record Támogatható tevékeny ség Összeg Értékelési kritériu- mok Akkreditáció Lehetőség megadása minden kezdeményezés- nek A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez Bizonyítottan nemzetközileg is versenyképesek támogatása Legsikeresebbek számára komplex háttér- infrastruktúra megteremtése Támogatás célja 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft15-30 milliárd Ft20-40 milliárd Ft7 éves keret darab darab Támoga- tottak ROP GOP Kompetencia..., amelynek első két lépcsőjét a ROP, az akkreditált klasztereket pedig a GOP támogatná A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken

18 Cél Módszer Potenciális pályázók Áttekintés ▪Az akkreditáció célja, hogy a Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek komoly nemzetközi és hazai teljesítményt értek el, és potenciálisan további komoly lehetőségeik vannak, illetve kiszűrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze ▪Előre meghatározott, szigorú, tényalapú szempontrendszer, különös hangsúlyt helyezve a gazdasági és innovációs teljesítményre, közös és egyéni szinten is ▪Azok a fejlettnek számító, innovatív, magas hozzáadott értékű, komoly exporttevékenységet folytató együttműködések, melyek elsősorban KKV-kból, ezen túlmenően felsőoktatási és kutató intézményekből, kiegészítőleg nagyvállalatokból, önkormányzati támogatással, esetleg részvétellel működnek A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően a pólus innovációs klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési szintjének elérésében Az akkreditáció egy rigorózus szakmai értékelő rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentő kezdeményezések kiválasztása Az akkreditáció általános bemutatása

19 Megszerezhető jogosultság Bemutatás Az akkreditációs cím jogosultságot jelent a pólus pályázatokon való kizárólagos indulásra és több konstrukció esetében plusz pontra A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak Akkreditáció gyakorisága Negyedévente történik döntéshozatal az akkreditációs címpályázatokról Szerződés Az akkreditációs címhez kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről az NFÜ és a nyertes klaszter szerződést köt A szerződés részletesen be fogja mutatni az előírt felülvizsgálatokat és a monitoring tevékenységeket Időtartam A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani Az akkreditációs cím által biztosított jogosultságok két évre szólnak Folyamatos tevékenység és szerződés monitoring valósul meg A címpályázat folyamatosan nyitva lesz a pályázók előtt Az akkreditációs cím határozott időre, két évre szól, ezt követően meg kell újítani Akkreditáció sarokpontjai

20 –Pólus program szervezeti rendszere –A program pillérei Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés –A program biztosította források –Következő lépések Tartalom

21 Támogatás jellege a vállalkozásfejlesztésben Támogatás jellege a horizontális gazdaságfejlesztésben Lehatárolt támogatás Plusz pontos támogatás Közvetett támogatás Az adott forrásra csak az akkreditációval rendelkező klaszterek, illetve ezek tagjai pályázhatnak Az adott forrásra csak a pólus városok felsőoktatási intézményei és önkormányzatai pályázhatnak Az adott forrásra nyílt pályázat kerül kiírásra, de az akkreditációval rendelkező klaszterek tagjai plusz pontot kapnak az elbírálás során Az adott forrásra nyílt pályázat kerül kiírásra, de pólus városok intézményei, vagy a nem pólus városban található, de akkreditált klasztertag intézmények plusz pontot kapnak az elbíráláskor A források kedvezményezettjei eltérnek a pólus program célcsoportjától, de a klaszterek, vagy azok tagjainak igényei becsatornázásra kerülnek ezekhez A források kedvezményezettjei eltérnek a pólus program célcsoportjától, de a programban résztvevők igényei becsatornázásra kerülnek ezekhez A források elosztásában, a pólus program résztvevői számára biztosított preferencia három fajta lehet A pólus program forrásainak típusai

*A korábban kommunikált forrás csökkenésének okai: árfolyamveszteség, forrásátcsoportosítás a program rovására, és konstrukciók megszűnése Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források (milliárd Ft) Közvetett források (milliárd Ft) 86-96GOP 6-10TÁMOP 95TIOP KMR 10-12ROP Összesen –A pólus program forrásainak volumene milliárd Ft –Legjelentősebb forrástípus a lehatárolt forrás, volumene milliárd Ft ++ Összesen, milliárd Ft = A pólus program forrásainak volumene milliárd Ft A program forrásai típusonként ( között, összesen)*

23 *Becslés, az NFÜ honlapján lévő, kormány által elfogadott Akciótervek alapján A tőkeáttétel hatás figyelembe vételével a pólus program által gazdaságfejlesztésre fordított források volumene milliárd Ft Összesen GOP TIOP KMR TÁMOP ROP-ok Források volumene tőkeáttétel (milliárd Ft) Tőkeáttétel hatása (milliárd Ft) BECSLÉS Források volumene tőkeáttétel nélkül (milliárd Ft) = A tőkeáttétel hatás eredményeként a program keretében milliárd Ft kerül bevonásra gazdaságfejlesztési célokkal Pólus program forrásai a tőkeáttétel hatások figyelembe vételével*

24 –Pólus program szervezeti rendszere –A program pillérei Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés –A program biztosította források –Következő lépések Tartalom

25 Eredmény Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a közös célokat kitűző és a célokért együttesen fellépő régió valamennyi szereplője számára hosszú távú fejlődési lehetőséget biztosíthat a régióba áramló financiális és kapcsolati tőke Környező város 3 Környező város n Környező város 1 Környező város 2 Pólus város és vonzáskörzete Átfogó cél A pólus városok önkormányzatai, oktatási és kutatási, valamint képző intézményei, és a vonzáskörzetükben lévő települések, a magánszektorral közösen kialakított és valamennyi fél által elfogadott regionális fejlesztési koncepció alapján közösen lép fel a partnerek és források régióba vonzásáért és megtartásáért A pólus városok regionális vezető szerepének előmozdításában elengedhetetlen a városok vonzáskörzetében lévő valamennyi szereplő aktív szerepvállalása,... A sikeres regionális együttműködés alapja 2/1

26 Kooperáció Elkötelezettsé g Nyitottság ‘Alkossunk együtt stratégiát’ - Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában ‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és siker érdekében ‘Üljünk le egy asztalhoz’ - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a pólus városok regionális és nemzetközi szerepkörének elmozdítását..., mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül A sikeres regionális együttműködés alapja 2/2

27 jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szep.okt.nov.dec GOP potenciális pályázók tájékoztatás és kiírás Akkreditáció és kapcsolódó pályázatok Akkreditíciós modell és kapcsolódó feladatok véglegesítése Akkreditációs pályázat kiírása ROP konstrukció Egyeztetés a régiókkal Konstrukciók összehangolása és kiírása Hálózatfejlesztői munka (HFI) Klaszterek feltérképezése Kalibráció Szakképzési igények felmérése Rendszeres képzések SIB ülések TÁMOP, TIOP kiírások részletes egyeztetése az érintett felekkel Az akkreditáció címpályázat első nyertesei pedig őszén kerülnek kihirdetésre A pólus program időterve és legfontosabb mérföldkövei 2008-ban