Geológia 12. előadás

A mezozoikum ősföldrajzi viszonyai Mezozoikum (gör.műszó) = közép állatidő 245, 230 – 67, 65 millió év ≈ 163 millió évig tartott A paleozoikum és a kréta végén történő nagy kihalási szakaszok közötti időszak Triász: 245, 230 – 210, 195 millió év Jura: 210, 195 – 145, 135 millió év Kréta: 145, 135 – 67, 65 millió év Időszakai: Tagolása főleg a lábasfejűek alapján történik

Triász Az elnevezés eredete Németországból származik ahol legkorábban kezdték tanulmányozni ezt az időszakot, ami itt hármas osztatú Az elején összefüggő szárazföld: Pangea Pangeát a Panthalassza nevű ősóceán fogja körbe A Panthalassza egyik öble a Tetehys, amely K felől nyomul be a Pangeába Mi az oka a benyomulásnak? Mikrokontinensek

Európában a mezozoikum során két eltérő üledékképződési terület különült el Az Alpi-hegységrendszertől É-ra lévő területeken epikontinentális (időnként előrenyomuló sekély tenger) tenger Az Alpi-hegységrendszertől D-re lévő területeken nyílt óceán, vagy tenger Alsó-triász Felső-kréta

Germán triász (Németország, Franciaország, Lengyelország) Alpi triász (a mai Alpi-hegységrendszer öve) Alsó-triász: „buntsandstein” v. tarka homokkő (törmelékes, uralkodóan szárazföldi üledékek) Középső-triász: „muschelkalk” v. kagylós mészkő (tengerelöntés) Felső-triász: „keuper” (agyag, márga, visszahúzódik a tenger, szárazföldi törmelékes üledékek) Alsó-triász: előrenyomul a tenger, (uralkodóan sekélytengeri mészkövek) Középső-triász: a tenger kimélyül, (mélyebb tengeri mészkövek) Felső-triász: sekélyebbé válik a tenger, (zátonymészkövek)

Európa az alsó-triászban 1. Szárazföld, 2. Óceán, 3. Budsandstein, 4. Germán medence

Európa a középső-triászban 1. Szárazföld, 2. Muschelkalk, 3. Óceán, 4. Szárazföldi üledék

Európa a felső-triászban 1. Szárazföld, 2-3. Keuper, 4. Óceán

A triász végén kb. 200 millió éve Pangea elkezd feldarabolódni Kialakul egy É-i szárazföld: Laurázsia Egy D-i szárazföld: Gondwana

Jura Az elnevezés a Jura-hegységből ered A jura legjellemzőbb mozzanata, hogy az egész Földön előrenyomul a tenger Y alakú hasadékrendszer

millió éve Afrika és D-Amerika elkezd szétszakadni, formálódik az Atlanti-óceán D-i medencéje A régi Gondwanaból már csak Ausztrália és Antarktisz függ össze India közelít Laurázsiához

Liász (alsó-jura, v.fekete jura”): nevét egy francia mészkőfajta (liais) után kapta 1. Szárazföld, 2. Sekély tenger, 3. Folyóvízi üledék, 4. Óceán

Dogger v.középső-jura, v.barna-jura: vasérc (Lotharingia) 1. Szárazföld, 2. Sekély tenger, 3. Óceán Malm v.felső-jura, v.fehér-jura Kisekélyesedik a tenger Európa középső és É-i részén Uralkodnak a mészkövek (pl. Solnhoffeni pala → ősmadár)

Kréta Az elnevezést az írókrétáról kapta (pl. Dover, Rügen) A mezozoikum során kialakult két nagyobb hegységképződési övben (Tethys, Cirkumpacifikus), egyre aktívabb emelkedés kezdődik Kialakul az Atlanti-hátság, ezzel együtt az Atlanti-óceán É-i és D-i medencéje Afrika és Eurázsia közeledésének eredményeként a Tethys K-i medencéje bezárult A kontinensek helyzete a kréta végén

Paleozoikum Mezozoikum Paleogén Kréta-paleogén Kárpátalja szerkezeti vonalai és aljzata a Pienini-szírt-övig (Lazarenko, 1968 – Sakin, 1976 – Kruglov, 1986 nyomán) Latorcai törésvonal Nagyszőlősi törésvonal Pienini törésvonal Peripannon törésvonal

A mezozoikum éghajlata Európai szemiarid öv → Orosz-tábla D-i része, Germán- és a Ny-mediterrán medenceterület, É-Amerika D-i része, D-Amerika É-i része és Közép-Afrika tartozik A trópusi nedves öv → Tethys É-i szegélye és Indokína, a déli féltekén ennek az övnek a megfelelőjét D-Amerikában, Dél-Afrikában és Közép-Ausztráliában mérsékelt nedves öv formájában találhatjuk Az északi sarkvidéken szintén mérsékelt éghajlat volt Alsó-triász: vörös homokkövek, gipszes rétegek, sarkos kavicsok, kőszén hiánya → száraz sivatagi éghajlat A Földön a triászban a következő nagyobb éghajlati övek különböztethetők meg:

Dogger, malm → zátonymaradványok → a tengerek jelentős felmelegedése (a malm a földtörténet egyik legjelentősebb zátonyképző időszaka) Kréta: a zátonyok az egyenlítő felé szorulnak → lassú lehűlés Az alsó-krétában megkülönböztetünk egy északi borreális és egy déli mediterrán klímaövet A felső-krétában az egyenlítő környékén mediterrán éghajlat, körülötte mérsékelt A triász-jura határán a Földön általában hűvösebb és nedvesebb lesz az éghajlat Kőszénképződés: Skandinávia, Ny-Lengyelország, K-i Alpok, Szerbia, Románia, Donyec-medence, Kaukázus, Mecsek Grönlandon dús növényzet Az É-i és a D-i sark éghajlata a mai Közép-Európaihoz hasonló

A növényvilág fejlődése a mezozoikumban

A karbon-perm határától a felső-kréta közepéig tart a mesodendrikum (erdők középkora) → a nyitvatermők fénykora A triásztól az alsó-kréta végéig nem voltak nagy különbségek a Földön növényzeti szempontból → hasonló éghajlat

A szárazföldön a harasztokat háttérbe szorították a nyitvatermők ma is élő ősibb csoportjai a szágópálmák és a ginkófélék Szágópálma Ginko

Nagy számban élnek a fenyőfélék: Araucaria Sequoia affinis A felső-krétában megjelennek a zárvatermők

Gerinctelen állatvilág A perm végi kihalás után szinte teljesen kicserélődött a Föld állatvilága A mezozoikum legjellegzetesebb és földtani szempontból legfontosabb ősmaradványai a lábasfejűek közé tartozó ammoniteszek

Az ammoniteszek váza a védelmen kívül a lebegést biztosította Kamrákra tagolt belsejében lévő testfolyadék nyomását és sűrűségét az állat szabályozni tudja, ezzel függőleges irányú mozgást végezhetett, vízszintesen a köpenyüregből kipréselt vízsugár lódította előre

Megjelennek a korallok A triászban megjelennek a rovarok, de még nem a ma élő családok Protolindenia (szitakötő)

Propygolampis (szúnyog)

Az alsó-jurában megjelennek a szöcskék, tücskök, szúnyog- és légyfélék

Gerinces állatvilág Hüllők A mezozoikum a hüllők virágkora: szárazföldi növényevő és ragadozó, repülő és vízi életmódhoz alkalmazkodtak A legismertebb és legjellemzőbb a Dinosauria csoport: 1. A triászban jelennek meg, a kréta végén tűnnek el 2. Minden idők legnagyobb hüllői tartoznak ide (a legsúlyosabb 100 t, a leghosszabb 50 m, a legnagyobb lábnyom 1,3 m) 3. Két- és négylábú alakok 4. Első és ötödik ujj csökevényes 5. Léptek (nem ugráltak) 6. Függesztőövek az emlősökére hasonlítanak 7. Kis agytérfogat. A legnagyobb dinoszauruszé is csak diónyi

A jurában Dinosauria csoportnak a medence felépítése alapján két típusa különül el: 1. Hüllőmedencéjűek Compsognathus Cetiosaurus

2. Madármedencéjűek (mind növényevők) Camptosaurus Iguandon

A 6 m hosszú, négylábú Stegosaurus hátán két sávban 1 m széles csontlemezeket hordott, melyek szerepe a védelem mellett a hőszabályozás volt. Farkán méteres tüskék meredeztek. Két tonnás testsúlyához mindössze 70 gramm agy tartozott

A kor csúcsragadozói a 6 m magas, 14 m hosszú, 8 tonnás, két lábon járó Tyrannosaurusok. Másfél méteres koponyájában cm hosszú, recés élű fogak ültek

A triásztól a krétáig élt. Torpedó alakja volt. Ragadozó

Kialakultak a krokodilok, teknősök és a ma élő kövületként számon tartott hidasgyík

A repülő hüllők melegvérűek voltak, testüket szőr borította

kisméretű agy védőgyűrű a szemnyílás körül karmok 20 farokcsigolya A madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki, de nem a repülő hüllőkből

Felső-jura Solnhofeni-pala Archeopteryx

Ősi emlősök a felső triász óta a hüllők árnyékában éltek. Fennmaradásukat északi életmódjuknak köszönhették, amit a belső hőszabályozás tett lehetővé A kréta időszakban elkülönült a kloakás, az erszényes és a méhlepényes emlősök kifejlődési vonala A méhlepényes emlősök a felső krétában még igen kevéssé differenciálódtak, de az biztos, hogy már az első főemlősök is ott voltak közöttük

Köszönöm a figyelmet!