A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 12.

A természeti talajképző tényezők mellett napjainkban nagy jelentősége van a talajok fejlődésében az emberi tevékenység hatásának is. Elsősorban a mezőgazdasági termelésnek van meghatározó szerepe. Környezettudatos termelési módszerekkel javítani lehet a talaj minőségén. Általánosabb azonban sajnos, hogy a meggondolatlan, kizsákmányoló gazdálkodás miatt néhány évtized alatt nagy területen következik be talajromlás és talajpusztulás. Eróziós csatorna felhagyott szántóföldi területen

1. A sivatag terjeszkedésének antropogén okai Afrikában A Száhel-övezet földrajzi elhelyezkedése és növényzettel való borítottsága (forrás: A Száhel-övezet a múlt évszázad második felében vált közismertté a sivatag terjeszkedéséről és az elhatalmasodó éhínségről. A természeti feltételek ilyen mérvű romlásához azonban az ember is hozzájárult. Az egymást kiegészítő növénytermesztés és nomád állattenyésztés évezredeken át ökológiai egyensúlyban volt a természeti környezettel.

A Föld sivatagosodásra érzékeny területei

Erősen pusztult, felcserepesedett talajfelszín a Száhel- övezetben (forrás: A túlnépesedés felborította a kialakult, kényes egyensúlyi állapotot. A növekvő lakosság egyre több vizet és fát használt fel. Nagy területeket égettek fel, hogy minél nagyobb területen tudjanak növénytermesztést folytatni. A természetes növénytakaró kiirtása miatt a rövid, záporszerű esőzések könnyen lehordták a felszínről a vékony termőréteget. Megoldás: egyre nagyobb területen kezdik el újra a hagyományos kölest és cirkot vetni. Alacsony kőfalakat építenek, hogy az esővíz ne tudjon elfolyni és ne csökkenthesse tovább a talajréteget. A folyópartokon ligeteket telepítenek, hogy csökkentség az eróziót. Felhasználják a szerves trágyát

2. Erdő a Negev-sivatag peremén A Yatir-erdő földrajzi helyzete A Negev-sivatag félszáraz peremén tudományos kutatási céllal telepítettek fenyőerdőt, ahol a félszáraz területek erdősítésének lehetőségeit tanulmányozzák. A terület a Yatir-erdő. Erdmények: csökkenti a légkör CO 2 tartalmát javítja a terület mikroklimatikus viszonyait feltöri, lazítja a talajt jelentős méretű területet hódít el a sivatagtól

3. Öntözéses gazdálkodás 5000 évvel ezelőtt Mezopotámia területi kiterjedése az öntözéses mezőgazdaság idején (forrás:

Az első sumérek az Eufrátesz vizének elosztására alapított földművelésből, valamint halászatból éltek. A 4. évezred elejétől indult rohamos fejlődésnek Dél-Mezopotámia. Erre a korra tehető az eke feltalálása és az első csatornák megépítése. Az intenzív öntözéses gazdálkodás a szikesedés veszélyét rejtette magában. Az öntözéses földművelés másfél évezred alatt tönkretette Dél-Mezopotámia talaját. A földművelés súlypontja ekkor fokozatosan északabbra tevődött át, ahol megmaradtak az ősibb, esőzéses gazdálkodásnál.

4. A vörösiszap talajtani hatása október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 300×500 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, körülbelül 600– köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az átszakadt ajkai zagytározó és környezete a katasztrófa másnapján (forrás:

5. Az erdőirtás hatásai a Kárpát-medencében Az emberi megtelepedés velejárója az erdők irtása, azonban az emberi beavatkozások kezdete és mértéke tekintetében jelentős regionális eltérések tapasztalhatók. A vegetációrekonstrukció segítségével megállapítható, hogy hazánk mai területén az erdők aránya emberi beavatkozások nélkül 85,5% lenne. Magyarország erdővel borított területei napjainkban (forrás:

Köszönöm a figyelmet!