A VÁROSRÉGIÓ DEFINIÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr, október 15.

Az előadás vázlata Fogalmi megközelítések Városrégiók területi lehatárolása Verseny vagy együttműködés? Városok növekedésének tényezői Együttműködési elvek és formák Következtetések

Fogalmi megközelítések Kettős feladat: –funkcionális városi területen belüli belső konfliktusok megoldása –a bővebb városi terület gazdasági együttműködési lehetőségeinek kiaknázása (kollektív cselekvés)

Városrégiók területi lehatárolása NUTS I-V. szintek Városrégiók szempontjából általában NUTS IV-V. Európa fővárosai a környezetükkel együtt NUTS I-III. (kivéve Berlin, Bécs, Prága) Nincs egyértelmű elkülönülés az EU-ban (pl. Madrid, Pozsony)

Verseny vagy együttműködés? Városverseny – betelepülő cégek odavonzása, koncentrálódás, csomópontok Adottságok – pénzügyi kedvezmények nyújtása Helyi előnyöket kihasználó vállalati és intézményi csoportosulások (klaszterek) Szuburbanizáció gazdasági és társadalmi problémáinak feltárása, kezelése (hálózatépítés)

A városi növekedés szintjei 1.Területileg növekvő urbanizált tér: vonzáskörzetek, bővülő városrégiók, városhálózatok 2. Minőségi fejlődés: partneri együttműködés, multiplikátor hatás Cél a dinamikus, de fenntartható növekedés Növekedési potenciálok felmérése, érdekek egyeztetése, stratégiai tervezés

A sikeres városrégió feltételei és hatásai Feltételek –Közösségi és gazdasági hálózatok erősödése –Belső kohézió megteremtése –Koordinált együttműködés Hatások –Munkahelyek teremtése –Javuló életkörülmények –Prosperáló gazdaság

A városi versenyképesség piramisa (Parkinson et al 2006 nyomán saját szerkesztés)

Az együttműködés alapelvei Szemléletváltás Egyenrangú párbeszéd, partneri kapcsolat Alulról szerveződés (képességek, erőforrások, célok) Nyitottság

Lehetséges partnerek Városi önkormányzatok Kistérségi társulások Civil szervezetek KKV-k, nagyvállalatok Gazdasági szervezetek Regionális szervezetek Országos szervezetek Fejlesztéspolitikai partnerek Területfejlesztési partnerek

Agglomerációs térségek együttműködése I. Tematikus együttműködési szervezetek –közlekedési szövetségek –egészségügyi ellátási körzetek –Igények változása szerinti rugalmasság –Nincsenek merev földrajzi határok

Pénzügyi mechanizmusok kiegyenlítése –Támogatások és adóalap megosztása –Lakosság és vállalkozások mozgásának függetlenítése az ösztönzőktől –A közös pénzügyi optimum sértheti egyes önkormányzatok érdekeit (innováció is elmaradhat) Agglomerációs térségek együttműködése II.

Állandósítható funkcionális körzetek –Egyes ellátási körzetek metszete, átfedése –Önálló közigazgatási rendszerrel ellátható –Többfunkciós tervezés lehetősége –Méretgazdaságosság figyelembevétele Agglomerációs térségek együttműködése III.

Települési önkormányzatok összevonása –Radikális megoldás –Montreál, Hollandia példája –Települési szint önállósága csorbul –Városrégiós önkormányzat átveszi a helyi szolgáltatások működtetését Agglomerációs térségek együttműködése IV.

Következtetések Városrégiók meghatározására és lehatárolására nincs egységes séma Települések közötti verseny és együttműködés összhangja szükséges Hálózatok, klaszterek, adminisztratív meghatározássikerességi tényezők definiálása Specifikus együttműködési forma kiválasztása

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt „Információs Társadalom” alprogram, „Társadalomtudományi K+F kompetenciák fejlesztése” program keretében valósult meg.