MHT XXVII. Országos Vándorgyűlés Az Árvízkockázat Irányelv és Víz Keretirányelv összefüggései Futaki Károly T & F Kft július Baja

2 Áttekintés Víz Keretirányelv  A kidolgozás fontosabb lépései  A VKI alapelvei és célja  Vízgyűjtő-Gazdálkodási Tervek  Az új közösségi vízpolitika hatása a hazai gyakorlatra Árvízkockázat Irányelv Az ÁKI és VKI közötti kapcsolat  A kidolgozás fontosabb lépései  Az ÁKI alapelvei és célja  Kapcsolat a VKI-val  Az árvízkockázat-kezelési tervezési célok  A tervezés területi egységei  A kockázatkezelési intézkedések  A kockázatkezelési tervezést támogató informatika  Összefüggés a speciális tervtípusokkal  A VKI-val konform intézkedések

3 Víz Keretirányelv A kidolgozás lépései  1988: felmerül az ökológiai minőséget lefedő közösségi joganyag szükségessége  1991: felszín alatti vizek hosszú távú minőségi és mennyiségi leromlásának elkerülését célzó cselekvési program szükségessége  1992 – 1995: felszín alatti vizekkel kapcsolatos cselekvési program iránti igény  1995: a vizes élőhelyek ésszerű használata és megőrzése, a vízkészletek védelmében játszott fontos szerepének elismerése  „Az Európai Unió környezetének helyzete 1995-ben” (EEA jelentés)  1996: az Európai Közösség vízpolitikai alapelveinek elfogadása  1996: javaslat a felszín alatti vizekkel kapcsolatos cselekvési programra és az édesvizek monitoringjára  október 23: javaslat integrált közösségi vízpolitika kialakítására  október 23: EP és ET elfogadja és december 23-án életbe lép a Víz Keretirányelv  2001: Közös Megvalósítási Stratégia (CIS)

4 Víz Keretirányelv Alapelvek  Vízgyűjtőn alapuló innovatív szemléletmód  A közgazdasági szemléletmód bevezetése  A nyilvánosság bevonása a tervezési folyamatba  A vízgazdálkodás további integrálása a közösségi politika egyéb területeibe  Környezetpolitikai alapelvek: – a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása – az emberi egészség védelme – a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása – regionális vagy világméretű problémák megoldásának ösztönzése nemzetközi szinten  Ez a politika az alábbi három elven alapul: – elővigyázatosság és megelőzés – a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárítása, valamint – a „szennyező fizet” elve.

5 Víz Keretirányelv Fenntarthatóság  Brundtland-jelentés szerint: „kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”  A fejlődés egymással összefüggő és egymást erősítő pillérei: – gazdasági fejlődés – társadalmi fejlődés – környezetvédelem  FLOODsite projekt: „olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségle- teiket” A megújuló erőforrások fogyasztása A környezet helyzeteFenntarthatóság több, mint amit a természet képes újratermelni a környezet pusztulnem fenntartható a természet újratermeló kapa- citásával azonos mértékű környezeti egyensúly fenntartható, nem változó állapot a környezet megújulfenntartható fejlődés kevesebb, mint amit a természet képes újratermelni

6 Víz Keretirányelv Gazdasági és társadalmi szempontok  Szubszidiaritás elve: „a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni azokhoz a helyekhez, ahol a vízre hatást gyakorolnak, vagy azt használják”  Műszaki-ökológiai és gazdasági szempontok összekapcsolása  Erős hangsúly a társadalom bevonásán a tervezési folyamatba  Jogi keretek legyenek – átláthatóak – hatékonyak – összehangoltak  A VKI ilyen keretet hoz létre, továbbá – koordinálja – integrálja – hosszú távon továbbfejleszti a víz védelmének és fenntartható használatának általános elveit és intézményi kereteit

7 Víz Keretirányelv Célok és közös elvek  a vizek védelmének javítása (minőségi, mennyiségi)  a fenntartható vízhasználat előmozdítása  határvizi problémák megoldásának támogatása  a vízi és az azoktól függő ökoszisztémák és vizes élőhelyek védelme, a további romlás megakadályozása  a vizek hasznosíthatóságának megőrzése és fejlesztése  a vízi környezet fokozott védelme – az elsőbbségi anyagok bevezetésének csökkentésével – a kiemelten veszélyes anyagok kibocsájtásának megszüntetésével  a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése  az árvizek és aszályok hatásainak mérséklése  a vízszolgáltatások költségmegtérülési elve, beleértve – a vízi környezetben előidézett károkkal vagy – kedvezőtlen hatásokkal összefügő környezetvédelmi és készletgazdálkodási költségeket („szennyező fizet”)

8 Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-Gazdálkodási Tervek  A VGT tartalma (221/2004. Korm. rend. 2. sz. melléklete) – vízgyűjtők jellemzői – környezeti célkitűzések – tevékenységek, beavatkozások amelyek hatással lehetnek a vizek ▫ mennyiségi ▫ minőségi és ▫ ökológiai állapotára – a hatások elemzése – a jó állapot elérését célzó intézkedések, intézkedési programok – monitoring programok (az állapot jellemzésére) – vízszennyező anyagok kibocsájtásának csökkentése, ill. megelőzése, ami ▫ kibocsájtási határértékeken (szennyvízbevezetés) ▫ elérhető legjobb technikán és ▫ lehetséges legjobb környezeti gyakorlaton (nem pontszerű) alapuló intézkedéseket jelent – védett területek, védőövezetek, védőterületek kijelölése és nyilvántartása – a víz használatával összefüggő gazdasági elemzések (vízszolgáltatások: költség-visszatérülés elve)

9 Víz Keretirányelv VGT – Környezeti célkitűzések  A környezeti célkitűzések: „adott víztest adott időpontig elérni kívánt állapota” annak biztosítására, hogy: – elérhető legyen a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota – a vizek állapotának romlása megelőzhető legyen  A felszíni víztest mesterségessé vagy erősen mődosítottá nyilvánítható, ha – a hidrológiai vagy hidromorfológiai jellemzők megváltoztatása jelentősen hátrányos hatású ▫ a tágabb környezetre ▫ a hajózásra, ideértve a kikötőket és üdülőhelyeket is ▫ a víz tározását igénylő tevékenységekre (ivóvízellátás, energiatermelés, öntözés) ▫ folyószabályozásra, árvízvédelemre, területi vízrendezésre – a megváltoztatott jellemzők által szolgált hasznos célkitűzések ▫ műszaki szempontból megvalósíthatatlan ▫ az aránytalanul magas költségek miatt nem érhetők el olyan ésszerű módon, ami a környezeti célkitűzések szempontjából jelentős mértékben jobb megoldás lenne

10 Víz Keretirányelv  Kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megengedettek (megfelelő indokok alapján), ha – az emberi tevékenység vagy – a szélsőséges viszonyok (rendkívüli árvíz, aszály) oyan mértékben hatnak a vízre, hogy – a jó állapot elérése lehetetlen vagy – aránytalanul magas költségekkel járna de ilyenkor is minden gyakorlati lépést meg kell tenni a vizek további állapotromlásának megelőzésére  További romlás megelőzése, vagy a jó állapot elérése alól felmentés adható, ha – előre nem látható vagy kivételes körülmények miatt lép fel (árvizek, aszályok) vagy olyan ▫ a felszíni víztest fizikai jellemzőinek megváltozása, ill. ▫ a felszín alatti vízszint módosulásának a következménye, amelyet magasabb rendű közérdek indokol. VGT – Környezeti célkitűzések

11 Víz Keretirányelv  A VGT tartalmazza azokat a feladatokat és intézkedéseket és határidőket, amelyek: – a vizek állapota romlásának megelőzését vagy megakadályozását szolgálják – felszíni víz: jó ökológiai és kémiai állapot elérését, ill. fenntartásának biztosítását szolgálják – erősen módosított vagy mesterséges víztest: jó ökológiai potenciál elérését, ill. a fenntartásának biztosítását szolgálják – a vizekre, vízi környezetre kiemelten veszélyes anyagok által okozott szennyezéssel kapcsolatos intézkedések – felszín alatti vizek: jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, ill. a fenntartásának biztosítását szolgálják, valamint amelyek megakadályozzák/korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását – az emberi tevékenységgel kapcsolatos szennyezőanyagok kibocsájtásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges, igazgatási és egyéb intézkedéseket  Alapintézkedések  Kiegészítő intézkedések  Nemzetközi együttműködés a vízgyűjtőkerület egészén (a nem tagállamokkal is)  A nyilvánosság részvétele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban VGT – Intézkedési programok

12 Víz Keretirányelv  Integrált vízgazdálkodás – korábbi mennyiségi szemlélet => kombinált mennyiségi-minőségi megközelítés – a VKI megjelenése mind az európai, mind a magyar gyakorlatban alapvető váltást eredményezett: a fenntarthatóság már nem csak elvi jellegű, de a tervezési gyakorlat részévé vált  Ökológiai szemléletű megközelítést követel – a VGT eddigi tapasztalata szerint ez olyan újdonság, ami nem volt egyszerű lépés a hazai szakemberek számára  Költség-hatékony intézkedések: – az adott környezeti célok elérése érdekében a leggazdaságosabb megoldások kiválasztása – a jó állapottal ellentétes megoldások csak akkor jöhetnek szóba, ha ▫ a jó állapot betartásának költsége aránytalanul magas vagy ▫ komoly társadalmi ellenállásba ütközik  Társadalmi részvétel a VKI-nál már követelményként jelenik meg – a társadalmi részvétel kereteit előbb meg kellett határozni – majd azokat a gyakorlatban alkalmazni Hatása a hazai vízgazdálkodási gyakorlatra

13 Árvízkockázat Irányelv A kidolgozás lépései  2004: közösségi szintű összehangolt és koordinált cselekvés szükségessége (árvizek)  2005: az Árvízkockázat Irányelv tervezete (kidolgozás munkabizottságokban)  2006: az Európai Bizottság a tervezetet elfogadta és jóváhagyásra az Európa Tanácsnak, ill. az Európa Parlamentnek beterjesztette  Az EP több hangsúlyt helyezett: – fenntarthatóságra – nem-szerkezeti módszerekre – környezetvédelemre (szerkezeti módszerek) – gazdasági hatásvizsgálatokra (költség-visszatérülés elve)  2007: az EP és ET október 23-án elfogadva, november 6-án közzététel, november 26-án életbe lépett az ÁKI TémaET szándékEP szándék Előzetes árvízkocká- zati becslés Egyszerűbb, későbbre Részletesebb, korábbra Klímaváltozás figyelembe vétele Kevesebb vizsgálódás Több hangsúly az alkalmazásra Kapcsolat a VKI-valGyengébbErősebb Térképezési követelmények EgyszerűbbRészletesebb

14 Alapelvek és célok  Keretet ad az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére azért, hogy csökkentjenek az árvizekkel kapcsolatos következmények: – az emberi egészségre – a környezetre – a kultúrális örökségre és – a gazdasági tevékenységekre vonatkozóan  A VKI ugyan előírja a vízgyűjtőkerületekre VGT készítését a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében, ami hozzájárul az árvizek hatásainak enyhítéséhez, de – az árvízkockázatok csökkentése nem tartozik a feladatok közé – nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként bekövetkező jövőbeli változását sem  Az ÁKI-t a VKI-val összehangolt módon kell megvalósítani, ami szerint az – árvízkockázat-kezelési tervek és vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését, továbbbá a – társadalmi részvételt össze kell hangolni Árvízkockázat Irányelv

15 Kapcsolat a VKI-val  Az igazgatási intézkedések és adminisztratív egységek célszerűen legyenek azonosak – az ÁKI-t szintén vízgyűjtőkerületre kell végrehajtani – a VKI számára kijelölt Hatáskörrel Rendelkező Hatóságok legyenek felelősek az ÁKI-val kapcsolatos feladatok végrehajtásáért is  A két irányelv alapelvei azonosak – környezeti alapelvek – fenntarthatóság – gazdasági szempontok és – társadalmi részvétel  A két irányelv végrehajtási ciklusait és a jelentési rendszereik menetrendjét össze kell hangolni (VKI 5. cikk (2) pont és ÁKI 9. cikk)  A VKI keretében kidolgozott és bevezetett társadalmi részvételt és a már működő tájékoztatási rendszereket célszerű használni az ÁKI kidolgozása során az – Előzetes Árvízkockázati Értékelés, – Árvízveszély- és Árvízkockázati térképek, – Árvízkockázat-kezelési Tervek közzétételére Árvízkockázat Irányelv

16  A különböző típusú áradások – folyami árvízek – heves árhullámok – városi árvizek – belvizek a különböző országokban és régiókban különbözőek lehetnek Ezért az árvízkockázat-kezelési célkitűzéseket – nemzeti szinte kell meghatározni és – helyi, ill. regionális körülményekre kell alapozni  Az ÁKI 7. cikkének (2) pontja szerint árvízkockázat-kezelési célokat kell megállapítani az árvizek káros következményeinek csökkentése érdekében: – az árvizek káros következményeinek (emberi egészség, környezet, kultúrális örökség, gazdasági tevékenység) csökkentésére, valamint – nem-szerkezeti kezdeményezésekre és – az árvíz valószínűségének csökkentésére Árvízkockázat Irányelv Árvízkockázat-kezelési tervezési célok

17  A területi tervezés szintjén eltérőek lesznek a VGT tervezési alegységeitől (méret miatt) Erre a Metodikai projekt Kockázati alprojektje keretén belül készül javaslat  A tervezés regionális szintjén a VGT-nél bevezetett területi egységek használhatók: – Duna közvetlen rész-vízgyűjtő – Tisza rész-vízgyűjtő – Dráva rész-vízgyűjtő – Balaton rész-vízgyűjtő  Országos szint Árvízkockázat Irányelv A tervezés területi egységei

18  Az ÁKI 7. cikkének (3) pontja szerinti a célokat az árvízkockázat-kezelési intézkedésekkel érjük el. Ezek tartalmaznak az ÁKI mellékletének A. pontja szerint: – az első Kockázat-Kezelési Terv alkotóelemeit: ▫ összefoglaló térkép (vízgyűjtő kerületre vagy igazgatási egységre) az Előzetes Árvízkockázati Értékelés következtetésevel ▫ a már létező Árvízveszély és Árvízkockázati Térképek és az ezek alpján levonható következtetések ▫ árvízkockázati célkitűzések ▫ árvízkockázat-kezelő intézkedések összefoglalása és rangsorolása, beleértve: - a Környezeti Beruházások Hatásvizsgálata - a SEVESO irányelv és - a VKI szerint hozott, árvizekkel kapcsolatos intézkedéseket ▫ a költség-haszon elemzések módszertani leírását – a terv végrehajtásának leírását ▫ a rangsorolásnak és az előrehaladás figyelemmel kisérésének módja ▫ a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedések összefoglalása ▫ a Hatáskörrel Rendelkező hatóságok  Intézkedési adatlapok a VKI-nál bevezetetthez hasonlóan – általános rész – részletes információk Árvízkockázat Irányelv Árvízkockázat-kezelési intézkedések

19  A „VKI végrehajtásának elősegítése” c. projekt keretén belül elkészült egy intézkedési Döntéstámogató Rendszer (IDTR) – Excel-alapú önálló (stand-alone) rendszer – csökkenti az intézkedések tervezésének újszerűségéből és a szakmai tapasztalatok hiányából adódó nehézségeket – az alsóbb szinten tervezett intézkedések könnyebben harmonizálhatók és integrálhatók egy nagyobb tervezési egység intézkedési programjába – a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatos döntések átláthatók és könnyen adminisztrálhatók – változatok kidolgozása és összehasonlítása egyszerűbb – országosan egységes listák és összehasonlító táblázatok készíthetők  A jelenleg használt IDTR korlátai, a fejlesztés lehetséges iránya – országos, egységes központi adatbázisra támaszkodó rendszer – integrált, hálózati alapú rendszer Árvízkockázat Irányelv A tervezést támogató informatikai szolgáltatás

20  „A kockázatkezelési tervezés metodikájának kidolgozása a magyar vízkár-elhárítási gyakorlatban elfogadott és alkalmazott alábbi speciális tervtípusok esetére” – Védelmi nyilvántartási tervek ▫ árvédelmi fővédvonalakra ▫ belvíz öblözetekre – Ártéri öblözetek lokalizációs tervei – Területi vízminőségi kárelhárítási tervek – Nagyvízi mederkezelési tervek – Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztési tervek – Árvízcsúcs csökkentő tározók üzemelési rendjének terve  Feladat a tervek digitális nyilvántartásának előkészítése – a tervcsomagok tartalmi felépítése – a kapcsolódó dokumentukok tartalmi és formai követelményei – a tervcsomagokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások műszaki specifikálása ▫ célok és bemenő adatok ▫ eredmények adatai és megjelenítés, valamint a szüséges feldolgozási algoritmusok Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal

21  Az adatok egy részét összegyűjtötték, ellenőrizték és használják a VGT készítése során  Ezek a VGT AGIR-ban, ill. a MÁFI MS-SQL adatbázisban találhatók – Alaptérképek ▫ Közigazgatás ▫ Domborzat ▫ Földhasználat ▫ Agrotopo ▫ Földtan – Nem közvetlenül a víztestekhez kapcsolódó információk ▫ Védett területek - Védett természeti területek - Nitrát-érzékeny területek - Tápanyag-érzékeny területek - Fürdővizek - Ivóvízbázisok védőterületei ▫ Felszín alóli vízkivételek ▫ Szennyezőforrások, víztestekhez nem csatolt hidromorfológiai információk - Hidromorfológiát érintő emberi beavatkozások - Szennyezőforrások Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal

22 – Nem közvetlenül a víztestekhez kapcsolódó információk (folytatás) ▫ Monitoring hálózatok - Felszíni vízek – biológia - Felszíni vizek – kémia - Felszín alatti vizek mennyiségi - Felszín alatti vizek kémiai ▫ Meteorológia - Csapadék - Léghőmérséklet - Potenciális párolgás ▫ Felszíni vizekkel kapcsolatos kiegészítő adatok – Lefolyástérképek ▫ Felszín alatti vizekkel kapcsolatos kiegészítő adatok – Talajvíz térképek ▫ Távlati becsült vízigények (2015) – Víztestek és vízgyűjtők alaptérképei ▫ Vízfolyások, tervezési egységek ▫ Felszíni víz szegmensek és víztestek ▫ Felszín alatti víztestek Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal

23 – Víztestekhez közvetlenül csatolt információk ▫ Felszíni víztestek fiziko-kémiai minősítéséhez kapcsolódó adatok ▫ Felszíni víztestek hidromorfológiai minősítéséhez kapcsolódó adatok ▫ Felszíni víztestek biológiai minősítéséhez kapcsolódó adatok ▫ Felszíni víztestek ökológiai minősítéséhez kapcsolódó adatok ▫ Felszíalatti víztestek kémiai minősítéséhez kapcsolódó adatok ▫ Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának értékeléséhez kapcsolódó adatok ▫ Felszín alatti víztestek kémiai állapotának értékeléséhez kapcsolódó adatok Árvízkockázat Irányelv Összefüggés a speciális tervtípusokkal

24  A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés menete – A víztestek monitoringja – A víztestek állapotértékelése – Gazdasági háttér-elemzések – Az intézkedések programjának kidolgozása  A környezeti célkitűzésekkel összhangban kell megtervezni az árvízkockázati célkitűzéseket  Az intézkedések tervezése – VKI: állaporértékelés és a problémák feltárása => ÁKI: árvízveszély és árvízkockázati térképek – az okok megszüntetésére vagy enyhítésére potenciálisan alkalmas intézkedések kiválogatása – a tervezés koncepciójának megalkotása (nagyvonalú terv), amely tartalmazza: ▫ a felmerült problémák megoldására alkalmas intézkedési csomagokat ▫ az intézkedési csomagokat alkotó intézkedési elemekat ▫ annak meghatározását, hogy melyik intézkedési elem melyik víztestre hat ▫ milyen esetekben van szükség részletes tervezésre és milyen változatokat kell kidolgozni Árvízkockázat Irányelv VKI-val konform intézkedések

25  Az intézkedések tervezése (folytatás) – részletes tervezés ▫ az intézkedési elemek tervezése - rész-intézkedésekre épülő módon - már kidolgozott intézkedési elem jellemzőinek a víztestekre történő meghatározásával, ill. becslésével ▫ a nagyvonalú tervben meghatározott intézkedési csomagok összeállítása – a kidolgozott változatok társadalmi egyeztetése – a társadalmi egyeztetés után a nagyvonalú terv, ill. részletes terv véglegesítése – a célkitűzések véglegesítése  Szemléletformálás – nem csak védekezni kell, hanem a védekezésre vonatkozó igényt kell csökkenteni ▫ természetes elöntésekre kell törekedni ▫ földhasználat váltásával is lehet csökkenteni a kockázatot, ill. dombvidéken a lefolyást ▫ árterek helyreállítása (ez is területhasználat változás) és záportározók létesítése – lefolyásszabályozás, vízvisszatartás a vízgyűjtőn – Teret a folyóknak (töltés-áthelyezés, hullámtér-rendezés, árapasztó-kialakítás, ártér-reaktiválás) – Költség-haszon elemzés és/vagy többszempontú súlyozott hatásvizsgálat (multi-criteria analysis) Árvízkockázat Irányelv VKI-val konform intézkedések

26 K & V