Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Európa térfelosztásának kérdése XIX. század óta jelentős változások – –Társadalmi–gazdasági törésvonalak elmozdulása (pl. Görögo.) – –Államok (mint alapegységek) határainak változása (pl. Trianon, Lengyelország, rendszerváltoztatás) Csak a XX. sz-ban került előtérbe a felosztás – –Főleg geográfusok, történészek, politikusok számára Identitás kérdés – –Európa vagy Ázsia: pl. grúzok, oroszok, törökök – –Kelet-Európa vagy Közép-Európa: pl. csehek, lengyelek, magyarok

3 Európa természetföldrajzi felosztásai Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék

4 Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai

5 Csak Nyugat- és Kelet-Európa? NATO-tagok 1990-ig – –Bipoláris szemlélet – –Európán kívüli NATO-tagok a bővítések után – –Vasfüggőny lehullása megkérdőjelezi Eu. nyugat–keleti felosztásának létjogosultságát

6 Európa égtájak szerinti tagolódása (pl. ENSz: UNSTAT) Szempontok Szempontok –Gazd. természeti feltételei –Országhatárok Megjelenik egy É- és D-Európa is Megjelenik egy É- és D-Európa is –UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF más felosztást Rsz-változtatás után: Rsz-változtatás után: –NDK (Ny-Eu) –Baltikum (É-Eu)

7 Európa finomabb regionális földrajzi felosztása 6 nagyobb régió 6 nagyobb régió –Közép- és DK-Eu is megjelenik Köztes ≠ Közép Köztes ≠ Közép –Köztes: P ENCK (1916): német és orosz bir között Finno-tól Göro-ig –Közép: német terület (Ny-Köz) + Visegrádi 4-ek (K-Köz ≠ Köz-K) Vitatható Vitatható –NBr, Íro (É  Ny)

8 Valódi határok országokon belül K és Közép-Eu határa: K és Közép-Eu határa: –Belarusz –Ukrajna DK és Közép-Eu határa DK és Közép-Eu határa –Szlovénia –Horvátország –Szerbia –Románia Ny és D-Eu határa: Ny és D-Eu határa: –Franciaország

Az Európai Unió gazdasági tagolódása, főbb térszerkezeti elemei

„Kék Banán”: Európa hagyományos gazdasági gerince Brunet, R – –Centrum–periféria Eu-ban – –DK-Angliától É-Olaszo-ig Legfejlettebb területek – –Magas népsűrűség, út- és vasútsűrűség, forgalmas kikötők, repterek – –Iparvidékek, TNC-k, bankok központja (HQ) – –Politikai döntéshozó centrumok (eurovárosok): Brüsszel, Frankfurt, Strassburg Magterületek – –Szűkebb (politikai) magterület: BeNeLux – –Tágabb magterület: Pentagon (terület 20%, népesség 40%, GDP 50%) Belső súlypont-áthelyeződés: É  D

„Arany Banán”: Európa felértékelődő Napfényövezete Modern kor, ipari forradalom: gazdag iparvidékek, Dél lemarad Világgazdasági paradigmaváltás – –Bányák kimerülése, szakszervezetek, zöld lobby, új anyagok, fejlődő világ, miniatürizáció  nehézipar válsága Posztmodern kor: Napfényövezet (Sunbelt) felértékelődése – –Nyersanyag helyett felértékelődik táj szépsége – –USA (Kalifornia, Texas, Florida vs. Frost/Rost Belt), Anglia déli része is – –„Arany Banán”: Toszkana, Provance, Katalónia: kkv-k, klaszterek – –D-Németo is: Alpok–Adria

„Közép-Európai Bumeráng” Gorzelak 1995 Dinamikus gazdasági növekedés Erősödő politikai integráció: Visegrádi Négyek Főleg nagyvárosaik Kisebb részben: belső Ny- K-i lejtő

Városok, mint a tér kitüntetett pontjai Kunzmann 1991: Európai szőlő – –Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok Goddard 1995 – –Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcs- salátás tálra hasonlít mint egy banánra Van der Meer 1998: Vörös Polip – –Európa 2046-ra – –Zónák és centrumok

Jelen vizsgálat információs háttere Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – –Folyó áron mért GDP (€) – –Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) – –Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése – –Vizsgált térség: Európa („rugalmasan”) Európa ~ EU – –Vizsgált időszak: ezredforduló (1995–2013)

15 Európa tagoltságának mérése Hoover-index segítségével Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): – –n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 1336) – –x i : „i” régió aránya az össz-GDP-ből – –f i : „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből

Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995– 2004 NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover- indexe (H NUTS3 ) (n=1336): – –szigma konvergencia

Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Földrajzi fekvés – –Centrum–periféria egyenlőtlenség – –Észak–dél egyenlőtlenség – –Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Tagállamok közötti egyenlőtlenségei n = 27 Egyenlőtlenség nagysága H = 18%

Centrum–periféria egyenlőtlenség n = 2 Nép: 37% GDP: 46% Egyenlőtlenség nagysága H = 9%

Észak–dél egyenlőtlenség n = 2 Nép: 67% GDP: 71% Egyenlőtlenség nagysága H = 4%

Nyugat–kelet egyenlőtlenség n = 2 Nép: 55% GDP: 67% Egyenlőtlenség nagysága H = 12%

Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség n = 2 Nép: 79% GDP: 95% Egyenlőtlenség nagysága H = 16%

23 Tényezők szerepének mérése regionális különbségekben A különbségek vizsgálata az egyes tényezők esetében (H térszerkezeti elem : Hoover-index) Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H NUTS3, Hoover-index azonos képlettel): Tényező szerepe az összes egyenlőtlenséghez képest (H%):

100%80%

Térszerkezeti elem szerepe az EU- n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben Egyenlőtlenségeket meghatározó elemek –Országhatás –Vasfüggöny –Centrum-periféria kevésbé H%=85%H%=45% H%=20% H%=58% H%=75%