Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés

- segély: fejlesztési célú külső hivatalos támogatás - kapcsolatrendszer fejlődése: segélyezésből együttműködés (partneri viszony) - külkapcsolati eszköztár fontos eleme - kölcsönös előnyöket biztosít az együttműködő feleknek (külgazdaság, külpolitika, biztonságpolitika, ideológia, humanitárius) - elősegíti a globális célkitűzések és stratégiák megvalósítását - befolyásoló, ösztönző eszköz ezen célok eléréséhez - számottevő forrás áll rendelkezésére

I. Bilaterális fejlesztési együttműködés -minden donor ország rendelkezik saját nemzetközi fejlesztési politikával -a politika megvalósításához költségvetési forrásokat rendelnek -a rendelkezésre álló forrásokat a következő szempontok szerint használják fel: a.) földrajzi prioritások (partner országok) b.) tematikus prioritások (komparatív előnyök) -a bilaterális NEFE politikának tiszteletben kell tartania a nemzetközi kötelezettségvállalásokat is

A magyar fejlesztési együttműködés meghatározó állomásai előtt Fejlesztési együttműködés a hagyományos partnerekkel OECD tagság Magyarország NEFE koncepciójának elfogadása, Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztály létrehozása a KüM-ben EU tagság Szerződés a HUN-IDA-val, mint végrehajtó partnerrel A partnerország rendszer újragondolása 2008 a NEFE része az új Külkapcsolati Stratégiának 2009-ig több mint 300 projekt valósult meg

Magyarország fejlesztési együttműködési politikája Az éves (bilat.) költségvetés m Ft évente A források felhasználásának célja a magyar külkapcsolatok erősítése a partnerországokban A nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése az új külkapcsolati stratégiával összhangban

A fő cél: szegénység csökkentése Béke és biztonság Emberi jogok Demokrácia Gazdasági és társadalmi fejlődés Jó kormányzás

Nemzetközi kontextus ENSZ OECD Európai Unió Külkapcsolati stratégia

Partnerországok rendszere kiemelt partnerek = a tevékenységek a középtávú ország stratégiákon alapulnak: Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Moldova, Vietnam, Palesztin Hatóságok; projekt alapú együttműködés: Afrika (Szub-Szahara), Jemen, Kambodzsa, Kirgizisztán, Koszovó, Laosz, Macedónia, Mongólia, Montenegró, Ukrajna; nemzetközi kötelezettségvállalás: Afganisztán and Irak; kötött segély-hitelezés : bármely OECD DAC listán szereplő ország számára

A komparatív előnyök kiaknázása Demokratikus átmenet tapasztalatainak átadása (gazdasági átmenet, EU csatlakozás) Tudás/technológia átadás Egészségügy Oktatás Mezőgazdaság Környezetvédelem Vízgazdálkodás Infrastruktúra

Magyarország fejlesztési tevékenysége számokban A hivatalos fejlesztési támogatás : ODA A nemzetközi fejlesztési együttműködés legfontosabb mutatója Egy adott donor ország bizonyos körbe tartozó támogatásainak volumenét jelenti Az elszámolható támogatások körét az OECD határozza meg A támogatások volumenét leggyakrabban a donor ország GNI- hoz viszonyítják, a nemzetközi kötelezettségvállalások erre az arányra vonatkoznak

II. Multilaterális fejlesztési együttműködés -a donor országok tevékenységeinek összessége -a donor országok együttműködnek, hogy növeljék erőfeszítéseik eredményességét, más szóval segélyhatékonyságra törekednek: a.) közös célok kitűzésével (pl: MDG-k), b.) ezek eléréséhez közös irányelvek elfogadásával, c.) közös pénzügyi eszközök felállításával. -a közös politika alkotás és a források közös kezelése intézményesült (UN, OECD, EU)

ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok Monterrey Konszenzus – a fejlesztés finanszírozásáról Kiemelt figyelem az LDC-re (legkevésbé fejlett országokon)

OECD Segélyhatékonyság Párizs-i Deklaráció Accra-i Akcióterv

Európai Unió Az EU (Bizottság és a tagállamok) a világ vezető donorja A fejlesztési együttműködés megosztott kompetencia alá tartozik minden tagállam és a Bizottság rendelkezik saját NEFE politikával azonos trendek biztosítása →irányelvek (politika alkotás) oEuropean Consensus on Development Cooperation 2000, 2005 oJoint Programming Framework oDonor coordination – Code of conduct: division of labour, delegated cooperation oÁKÜT következtetések

Európai Unió -a Bizottság és a tagállamok összesen a világ nemzetközi fejlesztési segélyezésének 50-60%-át biztosítják -az EU tagállamok a fejlődő országok támogatására pénzügyi eszközöket hoztak létre a.) a közösségi költségvetés terhére: DCI, ENPI, EIDHR, IS b.) tagállami hozzájárulásokból: EDF -az eszközök programozása a Bizottság és a tagállamok közös feladata -a végrehajtással kapcsolatos döntések azonban a Bizottság kompetenciájába tartoznak

Az EU fejlesztési tevékenysége számokban

Az Uniós források felhasználásának keretei: a programozás Az egyes pénzügyi eszközök forrásainak szétosztása a programozás során valósul meg szintén földrajzi és tematikus megfontolások szerint A programozásról szóló döntést a tagállamok és a Bizottság közösen hozzák meg A programozás előkészítése azonban a terepen történik: a Bizottság partnerországokban lévő delegációi mérik fel a helyi szükségleteket és készítik el az első tervezetet A programozás eredményeként jönnek létre a -7 éves stratégiák és indikatív programok: tartalmazza a támogatási szektort, a támogatás összegét, és a kifizetés módját (költségvetési támogatás, hozzájárulási megállapodás, projektfinanszírozás) -Éves cselekvési programok: tartalmazzák a projekteket, konkrét tevékenységeket

III. Kapcsolódási pontok nem állami szereplők számára A privát szféra és a nem kormányzati szervezetek a fejlesztési együttműködés végrehajtási szakaszába tudnak igazán bekapcsolódni A végrehajtási szakasz a fejlesztési projektek megvalósítását jelenti Ebben a szakaszban történik az uniós források felhasználása, kifizetése is A végrehajtási szakasz a Bizottság irányítása alatt áll: pályázatok kiírása, elbírálása, ellenőrzése

Tanácsok az uniós források megszerzéséhez 1.) A pénzügyi eszközök felhasználására vonatkozó jogi keretek ismerete: -Az EU költségvetés pénzügyi rendelete és végrehajtási rendelete (DCI, ENPI, IPA), illetve az EDF pénzügyi- és végrehajtási rendelete -PRAG: Practical Guidelines for Contract Procedures -Szerződés minták -PADOR: online adatbázis, amelybe szeptembere óta kötelező regisztrálni;

2. Információszerzés a pályázatok kiírását megelőzően - Nagyon fontos, hogy már a kiírás előtt azonosítani tudják azokat a pályázatokat, ahol érdemes elindulni; a pályázatfigyelés nem elég! -A legfontosabb források a Bizottság delegációi - ők készítik elő a programozást és írják ki a pályázatokat - átlátják az uniós források mozgását az adott országban - ismerik a helyi viszonyokat, kapcsolatban állnak a helyi hatóságokkal -Szintén fontos információkkal rendelkeznek a EuropeAid téma/ország felelős referensei

További lehetséges információs források: Éves cselekvési programok (annual action programs) NGO hálózatok Szakmai szervezetek, kamarák A versenytársak: érdemes konzorciumokat alakítani olyan szereplőkkel, akik már rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal a pályázást illetően, vagy az adott ország viszonyait illetően A partnerországban lévő kapcsolatok

3. A pályázat elkészítése: -EuropeAid website -A pályázat elkészítése során: - különös hangsúlyt kell fektetni az eljárási követelményekre! (határidők, megfelelő igazolások beszerzése) - nagyobb eséllyel nyer, aki: társul (a konzorcium több és több féle tapasztalatot tud felmutatni) rugalmas (rövid időn belül a helyszínen tud lenni) rendelkezik a partnerországokban kapcsolatokkal

4. ….és ha mégsem sikerült: -Fontos megtudni az okokat; ezek leggyakrabban a - költség hatékonyság - fenntarthatóság -Mivel a sikertelen pályázatok indoklására nincs intézményesített adatbázis, személyes kapcsolatra van szükség a Bizottság illetékes tisztviselőjével

Linkgyűjtemény Finanszírozás: támogatások és szerződések, PRAG Ajánlattételi felhívások, közbeszerzések: e&nbPubliList=15&orderby=upd&orderbyad=Desc&searchtype=QS Éves cselekvési programok: Jogi keretek: m

Köszönjük a figyelmet!