Domszky András: Önmenedzselés és etikai kérdések a szakértői munkában A szakértői munka jelentősége, elismertsége az ellátórendszerben. Függetlenség, szervezeti összeférhetetlenség, dilemmák és gyermeki jogok. Az önmenedzselés eszközei, helye és kontrollja. Előadás a gyermekvédelmi szakértők továbbképzésén, Balatonboglár, március 24.

Nem csak szakmai megalapozottságot várunk a szakértőtől, a személye sem mindegy. A szakértőhöz, ahhoz, hogy szakértőnek tekintsék, éppen úgy hozzátartoznak az egyéni tulajdonságai, mint az ismeretei.

A szakértő tehát olyan valaki, aki nem csak ismeretek hordozója, de akinek a személye is garancia. Ennek a garanciának az alapját biztosan az ismeretek adják, de a hitelét a szakértő személyisége nyújtja. Mindkettő egyaránt fontos kritérium.

„A hitelesség ismérveit a következőkben foglalhatjuk össze: erős ÉN, egészséges önbizalom, mély önismeret, belülről vezéreltség, személyiségintegráció ( az ellentmondások feloldottsága), szó-érzelem-tett egysége, jó konfliktus- és stresszkezelés, manipulációmentes kommunikáció, szilárd értékrend (magas IQ, érzelmi intelligencia és rendszerező intelligencia), fejlett felelősségérzet önmagáért, életfeladata végrehajtásáért, képességeinek minden irányú kibontakoztatásáért és mások segítéséért, harmónia a belső és külső világgal.”

Második találatunk szerint tehát a hiteles személyiségű ember: szavahihető, tárgyilagos, felkészült és jól végzi a szakmáját, értéket és stabilitást képvisel, a fejlődés előmozdítója.

Mindkét találat tartalmaz: adottságokat, képességeket, értékrendet, cselekvő aktivitást

…nem elég önmagunkban hitelesnek lenni, egy közösség (szakmai közösség) ítélete nélkül. Belső és külső feltétele is van. A belső a törekvés, a külső az elismerés. Ahhoz pedig, hogy a külsőt teljesítsük, meg kell mutatkoznunk a hitelességünkben, ez a megmutatkozás az igazi önmenedzselés, képmutatás és törtetés nélkül, amikor a belső törekvés és a külső elismerés találkozik.

A szakértői munka személyes etikai felelősséggel járó tevékenység.

„A gyermekvédelemben dolgozók nem csupán hatással vannak: sorsformáló erejük van. Olyan gondolati, erkölcsi közösséget alkotnak, amely vállalja az együttérzést a segítségükre rászorulókkal. Mivel pedig főként a társadalmi szelekció szerencsétlenjeivel, a társadalom peremére csapódottakkal, a pedagógia kudarcaival, az élet rokkantjaival találkoznak, - munkájuk jellemzője a másokért vállalt erőfeszítés.”

A gyermekvédelmi szakértő személyes etikai felelőssége nem választható el a gyermekvédelemben dolgozók erkölcsi közösségének felelősségétől.

Etika és erkölcs egymást feltételező fogalmak.

„…nem elég önmagunkban hitelesnek lenni, egy közösség (szakmai közösség) ítélete nélkül. Belső és külső feltétele is van. A belső a törekvés, a külső az elismerés. Ahhoz pedig, hogy a külsőt teljesítsük, meg kell mutatkoznunk a hitelességünkben, ez a megmutatkozás az igazi önmenedzselés, képmutatás és törtetés nélkül, amikor a belső törekvés és a külső elismerés találkozik.”

A szakértői tevékenységformák szakmai protokollja, A gyermekvédelmi szakértők etikai kódexe.

kikre vonatkozik (érvényességi köre), mi a tevékenységük célja, milyen feltételeknek kell eleget tenniük e tevékenység folytatásához, melyek a szakma sajátosságai által megkövetelhető magatartási elvek, és a tevékenységre vonatkozó etikai előírások, továbbá a szakmai összetartozást és a társadalmi felelősséget kifejező normák.

annak rögzítése, hogy kit képvisel, a függetlenség deklarálása, az összeférhetetlenség kizárása, a saját kompetencia-határainak rögzítése, és a szakmai közvélemény által elfogadott mértékű honorárium felszámítása.

Gyermekvédelmi Szakértői Etikai Kódex Preambulum Alapelvek A szakértő személyes tulajdonságai A szakértői megbízás etikai normái A szakértői feladatteljesítés etikai normái Szakmai összetartozás, társadalmi felelősség A szakértői etikai kódex érvényességi köre A Gyermekvédelmi Szakértői Etikai Kollégium

szakmaterületenként el kell készíteni az egyes szakértői tevékenységformák szakmai protokollját (az alkalmazandó eljárások mellett a szakértői vélemények írásbafoglalásának formai követelményeit is), ki kell dolgoznunk a Gyermekvédelmi Szakértői Etikai Kódexet, külön szakterületi mellékletekkel, javaslom a Gyermekvédelmi Szakértői Etikai Kollégium létrehozását és a teljes szakmára kiterjedő hatáskörű Országos Gyermekvédelmi Etikai Bizottság felállítását.