A TERMÉSZETTUDOMÁNY OK OKTATÁSÁNAK HELYZETE.. Az OKNT mellett működő ad-hoc bizottság munkája felhasználásával

A Z OKTATÁS ÁLTALÁNOS HELYZETE Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért ( f ) f PISA ( ), TIMMS ( ) A Rocard jelentés. ( society ) society OKNT ad-hoc bizottság jelentése ( )

M EGÁLLAPÍTÁSOK A Z ÖLD KÖNYVBŐL Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett. Hazai és nemzetközi vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak az átlagos magyar állampolgár, hanem a fiatal felnőttek és az iskolába járó fiatalok tudásával is súlyos gondok vannak.

A magyar közoktatásban — különösen az általános iskolában és a szakiskolában — megszerzett tudás a mindennapi életben kevéssé hasznosítható, nem elégséges a szolgáltató-szektorban és a modern gyáriparban végzendő munkához Itt azonban nem csak a szakoktatás problémájáról van szó: az általános iskolából kikerülők egy részének tudása olyan gyenge, alapvető készségeik és képességeik olyan fejletlenek, hogy arra még gyakorlatias szakmunkásképzést sem lehet építeni A szakoktatás továbbra is a napi igényeknek megfelelő szűk ismeretek átadását tekinti legfontosabb céljának

R OCARD JELENTÉS NÉHÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA A számolási készség, a matematikai és digitális kompetenciák, valamint a természettudományok megértése nélkülözhetetlen a tudásalapú társadalomban való teljes értékű részvételhez és a modern gazdaságok versenyképességéhez. Siralmas a természettudományos oktatás hatékonysága, az EU legtöbb tagállamában. (és ez minket nem vigasztal) Az unió magas szaktudást igénylő iparvállalatai is kongatják a vészharangot attól félve, hogy néhány éven belül súlyos munkaerőhiánnyal kell szembenézniük.

A Z OKNT BIZOTTSÁGA JELENTÉSE I. A természettudományos közoktatás társadalmi háttere és feladatai II. A természettudományos tantárgyak tananyaga és óraszámai III. Érettségi vizsgakövetelmények IV. Az alkalmazott oktatási módszerek és szemléltetési módok V. Tehetséggondozás VI. A természettudományos tantárgyak elfogadottsága, társadalmi értékelése VII. Nemzetközi tudásszint-felmérő vizsgálatok eredményei VIII. Érettségi vizsgák, továbbtanulás IX. Természettudományos végzettségű szakemberek, tanárok száma X. Tanári munkát befolyásoló körülmények, továbbképzés, finanszírozás XI. Javaslatok

I. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KÖZOKTATÁS TÁRSADALMI HÁTTERE ÉS FELADATAI Az oktatás szempontjából alapvető, hogy a hatalmas technikai, technológiai fejlődés következtében az alacsony képzettségű munkaerőre egyre kevésbé van szükség, így általánossá vált a középfokú, és tömegessé a felsőfokú oktatás. A globalizált fogyasztói társadalmakban, az „infokommunikációs forradalom” korszakában a fiatalok többsége a fejlett országokban is a nagyobb (vagy legalábbis gyorsabban induló) karriert ígérő gazdasági, informatikai, jogi és humán képzéseket választja szívesebben. Ugyanakkor világossá vált, hogy a fejlődés fenntartásához alapvető, hogy megfelelő számban legyen a társadalomban jól képzett műszaki, természettudományos végzettségű szakember. Ezt hangsúlyozza az Európai Unió által 2000-ben elfogadott „Lisszaboni Program” ajánlása is. Tíz év alatt közel ötszörösére nőtt a felsőoktatásban részt vevők száma, az érettségizők száma pedig megháromszorozódott.

A gyors kapitalizálódás, az Európai Unióhoz történő csatlakozás nagy számban igényelte a közgazdasági, jogi, humán, nyelveket jól beszélő szakembereket azonban a robbanásszerűen növekvő szakemberigény már a múlté. Magyarországon a fejlett országokhoz történő felzárkózás érdekében alapvetően fontos, hogy növekedjen a természettudományos, műszaki végzettségű szakemberek aránya, és javuljon azok felkészültsége. A természettudományos közoktatás társadalmi célja a gondolkodásmód- formáló hatásában van. Egy probléma felismerése, megfogalmazása, a modell- és hipotézisalkotás, a bizonyítás korrekt módja stb. nem csak a természettudományos módszerek sajátja kell legyen. Az ezen területen szerzett tapasztalatok révén kifejlesztett készségek egy tudásalapú társadalomban előnyt jelentenek azoknak a nem műszaki pályákon elhelyezkedőknek a munkájában is, akik a tárgyi ismereteket felnőtt életük során közvetlenül nem használják föl. A modern társadalmakat a környezetvédelemtől az egészségügyig, az energiapolitikától a városfejlesztésig átszövik a természettudományos vonatkozású problémák. A természettudományos műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy felelős állampolgárként lehessen viszonyulni ezekhez a kérdésekhez

II. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANTÁRGYAK TANANYAGA ÉS ÓRASZÁMAI A 90-es évek előtti időszakban Magyarországon a nyugat-európai átlagnál magasabb óraszámban tanították a természettudományos tantárgyakat. Óraterv a gimnáziumok általános tantervű osztályai részére 1965-ben (heti ötórás gyakorlati foglalkozás esetén)

Gimnáziumi óraterv 1979-től

Kerettantervi ajánlott óraszámok a gimnáziumok évfolyama számára (10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.)OM rendelet módosításáról)

Kerettantervi ajánlott óraszámok a szakközépiskolák évfolyama számára ( 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról)

Kerettantervi ajánlott óraszámok az általános iskolák 5-8. évfolyama számára (KT2004 azaz 17/2004. (V. 20.) OM rendelet)

Jelentős óraszám-csökkentés a 90-es évek előtti szinthez képest fizikából (~40%) és kémiából (~30%) volt. A középfokú oktatásban a kötelező óraszámok mellett a Közoktatási Törvény (KÖT) megengedi, hogy az intézmények évfolyamonként heti 3 órával túllépjék az óraszám-keretet (megengedett óraszám). Általános vélemény, hogy a kerettantervekben ajánlott alacsony óraszámok a felelősek a természettudományos oktatásban kialakult negatív tendenciákért. Valójában a helyes kérdés az, hogy az adott óraszám és az oktatás további feltételei elegendők-e a tantárgy kitűzött tananyagának megtanításához és hogy a tantárgy így meg tud-e felelni a különböző elvárásoknak. A tapasztalatok szerint a kémia és fizika esetében erre a kérdésre a válasz gyakran "nem". Általános probléma, hogy a tananyagcsökkentést az óraszámváltozás határozta meg, tehát nem az új helyzetnek megfelelő tananyagot állítottak össze, és ehhez illesztették az óraszámokat, hanem fordítva.

 A jelenlegi helyzet az egyes természettudományok közötti kapcsolatok, de különösen a matematikára való támaszkodás szempontjából rosszabb, mint a 90-es évek előtti. A középiskolás fizika tárgy 9. évfolyamú kezdésével például a matematikával való együttműködés szinte lehetetlenné vált, ami megnehezíti annak a közvetítését, hogy a természettudomány fontos célja a mennyiségi összefüggések felderítése Magyarországon a természettudományos tantárgyakat átlagosan a fejlett országokhoz hasonló óraszámban tanítják, de a tananyag mennyisége a jelenlegi óraszámokhoz képest túlméretezett. A szabályozás viszont jelenleg nem segíti azt, hogy a természettudományi tagozatos, magas óraszámú osztályok száma növekedjen. A magyar természettudományos közoktatás az integrált szemléletű oktatás és a természettudományos alapműveltség („scientific literacy”) kialakításában elmaradt a fejlett országok gyakorlatától.

III. É RETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az érettségi követelményrendszer bevezetése növelte a kiszámíthatóságot. A természettudományos tárgyakban az ismeretanyagon van a főhangsúly. A közép- és felső szint szétválik. Fizikából és kémiából az adott feltételek mellett a követelmények túlzottak, ill. az értékelés módja általában nem ösztönöz a természettudományos műveltséghez fontos kompetenciák fejlesztésre. A követelményrendszer meghatározó az oktatásra tartalmi és formai szempontból egyaránt.

IV. A Z ALKALMAZOTT OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS SZEMLÉLTETÉSI MÓDOK Módszertani és oktatástechnológiai kérdésekben a magyar természettudományos oktatás számos vonatkozásban elmaradt a fejlett országok gyakorlatától (pl. tanulóközpontú oktatási technikák, korszerű kísérletes eszközök, korszerű időszervezés). Az ebben a kérdéskörben való előrelépést, a megújulást mind financiális, mind szemléletmódbeli problémák nehezítik.

VIII. É RETTSÉGI VIZSGÁK, TOVÁBBTANULÁS A természettudományos tantárgyakból érettségizők aránya alacsony, az emelt szintű érettségizőké rendkívül alacsony. Az esetenkénti relatív javulás (képzési területek aránya, egyes műszaki szakok népszerűségének emelkedése) elsősorban más területek mutatóinak romlása miatt jelentkezik. Negatív folyamat a természettudományi és informatikai képzési területeken a felsőoktatásba jelentkezők számának jelentős csökkenése. Súlyos problémákhoz vezethet a fizika szakterület mutatóinak gyors romlása (érettségizettek száma, alapszakra jelentkezők száma), valamint a kémia szakterület azonos mutatóinak évek óta alacsony értékei.

IX. T ERMÉSZETTUDOMÁNYOS VÉGZETTSÉGŰ SZAKEMBEREK, TANÁROK SZÁMA A természettudományi, műszaki végzettségűek száma nagyon alacsony. Talán valamennyi probléma közül a legsúlyosabb, hogy a fizika és kémia szakos tanárutánpótlás kritikus helyzetbe került.

F ORRÁS : HTTP :// WWW. FPPTI. HU /