Energia mennyiségi jellemzők. Átszámítási kulcsok A hordó (barrel) az olaj ipar sajátos, de általánosan (szinte kizárólagosan) használt mennyiségi egysége,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Meretei Molli 10.c.
Advertisements

A földgáz és a kőolaj.
Energetikai gazdaságtan Energiatermelés (Termelési folyamat) gazdasági értékelése.
Energia – történelem - társadalom
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
© Gács Iván (BME)1/10 Energia – történelem - társadalom Energia - teljesítmény.
Energetikai folyamatok és berendezések
Mindennapi kémia Általános kémia „Celebek” Kőolajkutatás
A HIDROGÉN TÁROLÁS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
Túl drága e Magyarországon a gáz? Készítette: Balogh Renáta.
Földgáz Mint energiahordozó.
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Gyorsítósáv II. Háttérelemzések május
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
KUTATÁSI FEJLESZTÉSI TANÁCSKOZÁS
Energetika I-II. energetikai mérnök szak
Energetikai gazdaságtan
Villamosenergia-termelés (és elosztás) Dr
1. Energiagazdálkodási rendszermodell
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Légszennyezőanyag kibocsátás
Villamosenergia-termelés hőerőművekben
Légszennyező anyagok hatása a környezetre
Készítette: Gáti-Kiss Dániel Témakör: Energiagazdálkodás
A fölgáz és a kőolaj.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc.
Megújuló energiaforrás
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
Energetika I-II. energetikai mérnök szak energetikai BSc szak
Energetika. Követelmények Aláírás megszerzése: jelenlét a TVSZ szerint (70%) Vizsga: írásbeli (30%) + szóbeli (70%) (az írásbelin minimum 20% a 30%-ból)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
ENERGIAGAZDÁLKODÁS 4. Energiahordozók fogadása, mérése és elosztása dr. Balikó Sándor:
Magyarországi vezetékes szállítás fő vonalai
Földgáz és Kőolaj Szücs Tamás 10.c.
Földgáz A zöld energia.
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
1095 Budapest, Mester u. 4. HUNGARY Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? - szénhidrogén-bányászati, vállalkozási szemszögből Dr. Tóth Tamás.
Az az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
Kőolaj és földgáz Oroszi eszter 10.b.
Készítette: Csala Flórián
Kőolaj és Földgáz Kazinczy Alexandra 10.a.
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
A biomassza felhasználása II.. A biomassza felhasználása II. (tendenciák) EU tendenciák Hazai elképzelések –Lakossági elfogadottság –NCST –Energiafajták.
Petrolkémia Gresits Iván Petrolkémia kőolaj komponensek feldolgozásával foglalkozó iparág. Nyersanyagai: különböző földgázok, finomítói.
Városi külső energia bevitel csökkentésének lehetőségei Energetikus energetikusok 2015 Csató Bálint Kaszás Ádám Keszthelyi Gergely.
Város energetikai ellátásának elemzése
1. témakör Energetika 1. rész DR. ŐSZ JÁNOS ÁBRASOROZATA.
Energiatervezés Trendek és folyamatok. Energiafelhasználási trendek.
1. Bevezetés, alapfogalmak. Dr. Bihari Péter Előadó, tárgyfelelős:Dr. Bihari Péter Györke Gábor (koordinátor) Gyakorlatvezetők:Györke Gábor (koordinátor)
Energetikai alapismeretek 1.Bevezetés, alapfogalmak 2.Energetika és társadalom.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA ENERGIA MÉRTÉKEGYSÉGEK, NAGYSÁGRENDEK.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Keményítőiparok (kukorica, burgonya, búza) Cukorgyártás
Energetikai gazdaságtan
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Szállodák eredmény kimutatásai és mutatószámai
Környezetvédelem (Energia és levegőkörnyezet)
Energetikai gazdaságtan
A FÖLDGÁZ ÉS A KŐOLAJ.
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Energiaforrások.
Bioenergia 3_etanol (fajlagosok)
Gresits Iván Petrolkémia Gresits Iván
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
A VEOLIA pécsi erőműve a körkörös gazdasági modell tükrében
Energiaforrásaink.
Mérési skálák, adatsorok típusai
Energiahordozók keletkezése
Előadás másolata:

Energia mennyiségi jellemzők

Átszámítási kulcsok A hordó (barrel) az olaj ipar sajátos, de általánosan (szinte kizárólagosan) használt mennyiségi egysége, térfogat egység. 1 hordó (barrel) = 1 bbl = 159 liter = 0,159 m3 Az olaj sűrűsége, az OECD/IEA adatai szerint, a lelőhelytől függően 0,77 – 0,91 t/m3 között változik, átlagban tehát 0,84 t/m3. Ezek szerint egy hordó olaj tömege 122,4 – 144,7 kg között mozoghat. Ebből adódóan 1 tonna olaj 8,16 – 6,91 hordó olajat jelenthet, aminek átlaga, kereken 7,5 barrel/tonna.

Átszámítási kulcsok Szintén sajátossága az olajiparnak, hogy időegységük a nap. A teljesítményeket tehát, hordó per nap (bbl/d) egységben adják meg. Az energia ipar viszont a tonna per év, (t/a) egységet használja az időegység alatt megtermelt az energiahordozó mennyiség (termelési teljesítmény) megadására. A fenti számok figyelembevételével a „hordó per nap” és a „tonna per év” egységben kifejezett teljesítmények közötti átszámítás, kerek számokban az 1000 bbl/d = t/a aránnyal adható meg, hangsúlyozva, hogy az olaj sűrűségének különböző értékei miatt, a fenti arány csak jó tájékoztató érték.

Energia egységek közötti átszámítás B egységben kifejezett érték = A egységben kifejezett érték x Φ

Energia egységek közötti átszámítás B egységben kifejezett érték = A egységben kifejezett érték x Φ Térfogat egységek közötti átszámítás

Energia egységek közötti átszámítás B egységben kifejezett érték = A egységben kifejezett érték x Φ Tömeg egységek közötti átszámítás

Energia mennyiségi jellemzők

Az IEA olaj fűtőérték átszámítási kulcsa Miután a kőolaj számos szénhidrogén keveréke, a különböző mezőkből származó olaj összetétele, és így fűtőértéke is, más és más, egy adott tonna olaj fűtőértéke nem feltétlenül 42 GJ. Az eltérés persze nem túl nagy, de lehet egy adott tonna olaj 1,05 toe, vagy 0,95 toe. Az IEA az összes tüzelőanyag fűtőértékét, vagy bármely más energiamennyiséget, a 42 GJ értékkel osztva számítja át ”toe” egységbe.

Az IEA földgáz fűtőérték átszámítási kulcsa A földgáz ugyancsak különböző gázok, zömmel metán, valamint nehezebb szénhirogének, (tehát etán, propán, bután stb.) keveréke, de tartalmazhat nitrogént és szén- dioxidot is. Így az adott mezőtől függően fűtőértéke más és más lehet [1]. Jó közelítés a fütőértékre a: [1] "kb." 38 MJ/ m 3, avagy 38 GJ/ 10 3 m 3, illetve 38 TJ/10 6 m 3, végül 38 PJ/10 9 m 3. Tehát 1 toe = 1105, avagy kereken 1100 m3 gázt jelent. [1] [1] Az IEA adataiban szélső értékként 48,4 – 34,6 MJ/m 3 közötti értékeket találhatunk a földgáz fűtőértékére, átlagként pontos adat híján, 38,0 MJ/m 3 értékkel szokás számolni.

Energia mennyiségi jellemzők A német, és az orosz irodalomban, illetve statisztikákban gyakran használják még a „kőszén-egyenérték” SKE (Steinkohleneinheit) egységet, ami – a jó minőségű szén fűtőértékének megfelelően – 7000 kcal/kg, illetve tonnában megadva kcal/t. A tce („ton of coal equivalent”) SI egységben kifejezve: 1 tce = 29,4 GJ Ismét igaz, hogy egy adott tonna szén fűtőértéke nem szükségképpen 29,4 GJ. Itt az olajhoz képest az a különbség, hogy a szenek minőségének skálája lefelé(!) igen széles. Vannak 14 GJ/t, de akár 6 – 7 GJ/t fűtőértékű szenek is. (Az utóbbiakat inkább lignitnek hívják.)

Az energiaellátás folyamatábrája

Energiamérleg

Energiahatékonyság

Energiahatékonysági mutatók

ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZINT INDIKÁTOR A fajlagos energia felhasználás országos átlaga a legjobb ismert technológia százalékában

Energiaintenzitás a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban

Egy főre jutó energiafelhasználás

Egy főre eső villamosenergia felhasználás

Energiahatékonyság