Energetikai gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Energetikai gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Energetikai gazdaságtan
1. Bevezetés, alapfogalmak

2 Oktatók Előadó, tárgyfelelős: Dr. Bihari Péter Gyakorlatvezetők: Buzea Klaudia Farkas Patrik Lipcsei Gábor Vass Bálint

3 Követelmények Tárgykövetelmény: évközi jegy Feltételek: Zárthelyik:
jelenlét a gyakorlatokon (min. 70%), három zh. együttesen legalább 50%-os teljesítése, Zárthelyik: a 2. gyakorlaton (kzh) 8. és 14. oktatási héten: az előadáson (nzh1, nzh2) Szorgalmi (opcionális) feladatok: számítási feladatok (2 hetes határidővel) cikk (rövid esszé)

4 Követelmények (folyt.)
Szorgalmi feladatok: Számítási feladatok: Csak egyénileg készíthetők A gyakorlatvezetők adják ki a gyakorlaton Beadási határidő: következő gyakorlat Rövid esszé (cikk): Legfeljebb két hallgató dolgozhat együtt Terjedelem: 1 fő: 2000 szó (±10%) 2 fő: 3000 szó (±5%) választható témák és egyéb előírások: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_gazdasagtan_(MKEE)

5 Követelmények (folyt.)
Pontozás: kis-zh: 15; 1. nagy-zh: 50; 2. nagy-zh: 35 Számítási hf+órai munka: max.: 10 Rövid esszé (cikk): max.: 20 Érdemjegy megállapítás az összpontszám alapján: feltétel: (kzh+nzh1+nzh2)≥50 elégtelen  50 pont alatt elégséges  pont közepes  ,5 pont jó  72,5..85 pont jeles  85 pont felett

6 Bevezetés, célkitűzések
Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok az energia létfeltétel: mennyiségi és minőségi ellátás: ipar, szolgáltatások és háztartások megfizethető energia ↔ energiaszegénység az energetika tőke és munkaigényes ágazat: befektetések, megtérülés, jövedelmezőség, munkahely az energia (energiahordozó) speciális termék: korlátozott helyettesíthetőség és tárolhatóság piaci mechanizmusok ↔ piaci zavarok

7 Bevezetés, célkitűzések
Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok az ellátásbiztonság nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek: energiafüggőség, kiszolgáltatottság stratégiai tervezés → nemzeti energiastratégia jelentős környezeti hatások: globális: ÜHG  klímaváltozás regionális: légköri szennyezők (nitrát, szulfát aeroszolok) lokális: kitermelés (tájformálás), felhasználás (légszennyezés, hőszennyezés) externális költségek ↔ energiaárak

8 Változó energiapolitikai célgeometria
A hagyományos energia-politikai célháromszög Paradigmaváltás energia-politikai célnégyszögre ellátás- biztonság környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság energia-politikai négyszög energia-politikai háromszög környezet- , éghajlat-védelem gazdasá-gosság társadalmi elfogadás ellátás- biztonság

9 Fenntarthatóság Környezet és Fejlődés Világbizottság (WCED):
„fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy károsítaná a jövőbeli generációk képességét saját szükségleteinek kielégítésére.” Eszközök: fenntartható használat fenntartható gazdaság fenntartható társadalom

10 WEC elképzelések WEC (World Energy Council): 3A
Accessibility: hozzáférhetőség minden piaci szereplő számára elfogadható áron  szabályozás Availability: energiahordozók hosszú távú rendelkezésre állása  nyitottság minden energiahordozó felé Acceptability: társadalmi elfogadottság  környezetbarát és biztonságos technológiák

11 WEC – 3A

12 Az energetika szintjei

13 Energetikai alapfogalmak
Erőforrás és adottság természeti erőforrás: az ember által hasznosítható természeti adottság; „in situ” erőforrás: csak a helyszínen hasznosítható, nem kitermelhető és nem szállítható természeti adottság: ami a környezetben rendelkezésre áll.

14 Energetikai alapfogalmak

15 Energetikai alapfogalmak

16 Energetikai alapfogalmak

17 Energetikai alapfogalmak
alap (primer) energiahordozók: energetikailag hasznosítható ásványi anyagok (pl. szén, kőolaj); alap (primer) energiaforrások: munkavégzésre használható természeti erők (pl. napsugárzás, szél, víz); átalakított (szekunder) energiahordozók: a primer energiahordozóktól fizikai tulajdonságaikban különböző anyagok (pl. brikett, benzin, gázolaj).

18 Energetikai alapfogalmak
végső energiahordozók: az átalakított (szekunder) energiahordozóktól fizikai és kémiai tulajdonságaikban különböző energiahordozók (forró víz, gőz, villamos energia stb.); hasznos energiahordozók: a fogyasztó szempontjából hasznos energiaformák (mozgási-, helyzeti-, fényenergia stb.);

19 Energiaegységek SI Alapegység: Joule, J; 1 J = 1 N·m.
Prefixumok: kilo, k = 103 mega, M = 106 giga, G = 109 tera, T = 1012 peta, P = 1015 exa, E = 1018 zetta, Z = 1021 yotta, Y = 1024

20 Energiaegységek „Természetes egységek” alap energiahordozók esetén:
tonna olaj egyenérték, ton of oil equivalent (toe) 1 toe = 42 GJ, hordó (barrel) 1 barrel (bbl) = 42 US gallon = 6,12 GJ; (159 lit.) egyezményes tüzelőanyag, tonna szén egyenérték, ton of coal equivalent (tce) 1 tce = 1 tETA = 29,3 GJ.

21 Energiaegységek Angolszász egységek: Villamosenergia-ipari egység:
British Thermal Unit, BTU 1 BTU = 1,0548 kJ (1 lbm H2O 39°F  40°F) „Nagy” energiaegység: Quad (Quadrillion BTU) 1 Q = 1015 BTU Villamosenergia-ipari egység: kilowattóra 1 kWh = 3,6 MJ.

22 Energiaegységek Táplálkozástudomány: Nukleáris technológia:
kalória 1 kcal =1 Cal ≈ 4182 J Nukleáris technológia: elektronvolt 1 ev = 1,602∙10−19 J

23 Fizikai fogalmak Teljesítmény: a munkavégzés gyorsasága
A teljesítmény a munka és az elvégzéséhez szükséges időtartam hányadosa P=W/τ Magyarország villamos energia csúcsigénye W = MW Műegyetemi Oktatóreaktor hőteljesítménye W = kW Hajszárító villamos teljesítményfelvétele 2.000 W = kW PC villamos teljesítményfelvétele 200 W Mobiltelefon villamos teljesítményfelvétele ~0,5 W

24 Fizikai fogalmak Különböző anyagok egy kilogrammjának energiatartalma, kJ Hidrogén Földgáz Villányi száraz vörösbor Feketeszén Tüzifa Barnaszén Paradicsom Kóla