1. Bevezetés, alapfogalmak. Dr. Bihari Péter Előadó, tárgyfelelős:Dr. Bihari Péter Györke Gábor (koordinátor) Gyakorlatvezetők:Györke Gábor (koordinátor)

Az előadások a következő témára: "1. Bevezetés, alapfogalmak. Dr. Bihari Péter Előadó, tárgyfelelős:Dr. Bihari Péter Györke Gábor (koordinátor) Gyakorlatvezetők:Györke Gábor (koordinátor)"— Előadás másolata:

1 1. Bevezetés, alapfogalmak

2 Dr. Bihari Péter Előadó, tárgyfelelős:Dr. Bihari Péter Györke Gábor (koordinátor) Gyakorlatvezetők:Györke Gábor (koordinátor) Szűcs Ferenc Papp Máté Gábor Gáthy Benjámin Földesi Zsolt Krisztián

3 Tárgykövetelmény Tárgykövetelmény: évközi jegy Feltételek Feltételek:  jelenlét a gyakorlatokon (min. 70%),  három zh. együttesen legalább 50%-os teljesítése,Zárthelyik:  a 2. gyakorlaton (kzh)  8. és 14. oktatási héten: az előadáson (nzh1, nzh2) Szorgalmi (opcionális) feladatok:  számítási feladatok (2 hetes határidővel)  cikk (rövid esszé)

4 Szorgalmi feladatok:  Számítási feladatok: ▪ Csak egyénileg készíthetők ▪ A gyakorlatvezetők adják ki a gyakorlaton ▪ Beadási határidő: következő gyakorlat  Rövid esszé (cikk): ▪ Legfeljebb három hallgató dolgozhat együtt ▪ Terjedelem: ▪ 1 fő: 2000 szó (±10%) ▪ 2 fő: 3000 szó (±5%) ▪ 3 fő: 4500 szó (±5%) ▪ választható témák és egyéb előírások: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_gazdasagtan_(MKEE)

5 Pontozás:  kis-zh: 15; 1. nagy-zh: 50; 2. nagy-zh: 35  Számítási hf+órai munka: max.: 10  Rövid esszé (cikk): max.: 20 Érdemjegy megállapítás Érdemjegy megállapítás az összpontszám alapján:  feltétel: (kzh+nzh1+nzh2)≥50  elégtelen  50 pont alatt  elégséges  50..65 pont  közepes  65..72,5 pont  jó  72,5..85 pont  jeles  85 pont felett

6 Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok  az energia létfeltétel: mennyiségi és minőségi ellátás:  ipar, szolgáltatások és háztartások  megfizethető energia ↔ energiaszegénység  az energetika tőke és munkaigényes ágazat:  befektetések, megtérülés, jövedelmezőség, munkahely  az energia (energiahordozó) speciális termék:  korlátozott helyettesíthetőség és tárolhatóság  piaci mechanizmusok ↔ piaci zavarok

7 Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok az ellátásbiztonság nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek:  energiafüggőség, kiszolgáltatottság  stratégiai tervezés → nemzeti energiastratégia jelentős környezeti hatások:  globális: ÜHG  klímaváltozás  regionális: légköri szennyezők (nitrát, szulfát aeroszolok)  lokális: kitermelés (tájformálás), felhasználás (légszennyezés, hőszennyezés)  externális költségek ↔ energiaárak

8 A hagyományos energia- politikai célháromszög Paradigmaváltás energia- politikai célnégyszögre energia- politikai háromszög energia- politikai négyszög ellátás- biztonság környezet-, éghajlat- védelem gazdasá- gosság környezet-, éghajlat- védelem gazdasá- gosság ellátás- biztonság társadalmi elfogadás

9 Versenyképesség Competitiveness Ellátásbiztonság Security of Supply Fenntartható fejlődés Sustainable Development

10

11 Környezet és Fejlődés Világbizottság (WCED): „fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy károsítaná a jövőbeli generációk képességét saját szükségleteinek kielégítésére.” Eszközök:  fenntartható használat  fenntartható gazdaság  fenntartható társadalom

12 WEC (World Energy Council): 3A Accessibility: hozzáférhetőség minden piaci szereplő számára elfogadható áron  szabályozás Availability: energiahordozók hosszú távú rendelkezésre állása  nyitottság minden energiahordozó felé Acceptability: társadalmi elfogadottság  környezetbarát és biztonságos technológiák

13

14

15 Gazdaságélénkítés Vidékfejlesztés Oktatás és foglalkoztatás Környezet- és természet- védelem Társadalmi és szociális szempontok Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Eszközök

16 Erőforrások, definíciók, egységek

17 Erőforrás és adottság  természeti erőforrás:  az ember által hasznosítható természeti adottság;  „in situ” erőforrás:  csak a helyszínen hasznosítható, nem kitermelhető és nem szállítható  természeti adottság:  ami a környezetben rendelkezésre áll.

18

19

20

21  alap (primer) energiahordozók: energetikailag hasznosítható ásványi anyagok (pl. szén, kőolaj);  alap (primer) energiaforrások: munkavégzésre használható természeti erők (pl. napsugárzás, szél, víz);  átalakított (szekunder) energiahordozók: a primer energiahordozóktól fizikai tulajdonságaikban különböző anyagok (pl. brikett, benzin, gázolaj).

22  végső energiahordozók: az átalakított (szekunder) energiahordozóktól fizikai és kémiai tulajdonságaikban különböző energiahordozók (forró víz, gőz, villamos energia stb.);  hasznos energiahordozók: a fogyasztó szempontjából hasznos energiaformák (mozgási-, helyzeti-, fényenergia stb.);

23  SI Alapegység: Joule, J; 1 J = 1 N·m.  Prefixumok: kilo, k = 10 3 mega, M = 10 6 giga, G = 10 9 tera, T = 10 12 peta, P = 10 15 exa, E = 10 18 zetta, Z = 10 21 yotta, Y = 10 24

24 „Természetes egységek” alap energiahordozók esetén:  tonna olaj egyenérték, ton of oil equivalent (toe) 1 toe = 42 GJ,  hordó (barrel) 1 barrel (bbl) = 42 US gallon = 6,12 GJ; (159 lit.)  egyezményes tüzelőanyag, tonna szén egyenérték, ton of coal equivalent (tce) 1 tce = 1 tETA = 29,3 GJ.

25  Angolszász egységek: British Thermal Unit, BTU 1 BTU = 1,0548 kJ (1 lbm H 2 O 39°F  40°F) „Nagy” energiaegység: Quad (Quadrillion BTU) 1 Q = 10 15 BTU  Villamosenergia-ipari egység: kilowattóra 1 kWh = 3,6 MJ.

26  Táplálkozástudomány: kalória 1 kcal =1 Cal ≈ 4182 J  Nukleáris technológia: elektronvolt 1 ev = 1,602∙10 −19 J

27  Teljesítmény: a munkavégzés gyorsasága  A teljesítmény a munka és az elvégzéséhez szükséges időtartam hányadosa  P=W/τ Magyarország villamos energia csúcsigénye6.600.000.000 W = 6.600 MW Műegyetemi Oktatóreaktor hőteljesítménye100.000 W = 100 kW Hajszárító villamos teljesítményfelvétele2.000 W = 2 kW PC villamos teljesítményfelvétele200 W. Mobiltelefon villamos teljesítményfelvétele~0,5 W.

28 Különböző anyagok egy kilogrammjának energiatartalma, MJ Paradicsom Villányi száraz vörösbor Kóla Tüzifa Barnaszén Feketeszén Földgáz Hidrogén