Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók a tehetséggondozásban Kállai Gabriella

Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók KIR adatbázis szerint: 401 feladatellátási hely; 90% állami fenntartásban, 10% egyéb Országosan 15 db pedagógiai oktatási központ (POK) Pedagógiai szakszolgálatok: megyei székhelyintézmény és tankerületi tagintézmények (köznevelési törvény) Pedagógiai szakszolgálatok feladatai: szakértői bizottsági tevékenység, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, a fejlesztő nevelés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógytestnevelés, az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók megoszlása járásonként

Pedagógiai szakszolgálatok feladatai a tehetséggondozás terén a) korai tehetségfelismerés, tehetségazonosítás, amelynek során a tehetség életkori megjelenését figyelembe kell venni, b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása, szükség esetén további megsegítésre irányítás, c) önismereti csoport szervezése és vezetése a tehetséges gyermekek részére, d) tanácsadás, támogatás a szülőnek, e) konzultáció a pedagógus részére, f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése, g) speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel és az iskolapszichológussal, óvodapszichológussal, i) javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra, j) kimeneti mérések elvégzése, k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a tehetséggondozó koordinátor lát el.

Pedagógiai szakmai szolgáltatók Pedagógiai oktatási központok (POK) április 1-től; feladataik: Szaktanácsadás; Tantárgygondozás; Pedagógiai értékelés; Továbbképzések szervezése; Tanulótájékoztató-, tanácsadó szolgálat működtetése; Tanügyigazgatási feladatok ellátása; A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és támogatórendszer működtetése; A pedagógusok minősítését és pedagógiai-szakmai ellenőrzését támogató szakmai szolgáltatások biztosítása; Tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, valamint lebonyolítása (államilag támogatott versenyek!).

A Nemzeti Tehetség Program által támogatott intézmények 28 intézmény, 102 támogatott program Támogatást nem nyert megyék: Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson- Sopron, Pest, Vas, Veszprém és Zala Főbb támogatottak: Budapest, Hajdú-Bihar megye Fenntartó szerint: korábbi önkormányzati (állami): 20 intézmény 53 támogatott program; egyházi: 4 intézmény 26 támogatott program; egyesületi és egyéb: 2 intézmény, 21 támogatott program Főváros és Hajdú-Bihar megye: egyházi és egyesületi fenntartású támogatottak programjainak túlsúlya

Kutatási eredmények A kérdőíveket minden feladatellátási helyre eljuttatuk 67 intézmény válaszolt kérdéseinkre (pedagógiai szakszolgálatok), ebből 7 pályázott, 5 nyert támogatást; Interjúk: szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatók (egyházi fenntartású pedagógiai intézetek, POK)

A tehetségekkel való munka az intézményekben (N=67)

A tehetségekkel való munka akadályai (N=65)

„Mennyire fontos Önöknek, hogy tehetségekkel való munkájukhoz pályázhassanak az alábbi területeken?” (%, N=67)

„Miért nem pályáztak Önök a Nemzeti Tehetség Program egyik pályázatára sem?” (több válasz adható) (%, N=67)

Összegzés A pedagógiai szakszolgálatok jogszabályi előírásban megjelenő, a tehetséggondozással kapcsolatos feladatai a terepen még nem valósulnak meg maradéktalanul. Ennek oka a szakember- és kapacitáshiány, valamint a feladatra való felkészülés időigénye, szükséges jogi szabályozók összehangolásának hiánya, szakmai együttműködések nehézségei. A végzett tevékenységek között a települési lejtő mentén jellegzetes sajátosságok figyelhetők meg. A legjobb ellátás: a fővárosi és a megyeszékhelyeken, míg a kisebb településeken működő tagintézmények lehetőségei szűkösebbek. Településtípustól függetlenül a (tag)intézmények számára a legnagyobb gondot az anyagi, tárgyi és személyi feltételek megteremtése okozza, ami alapvető gátja a tehetséggondozásnak. A bevonható források terén elsősorban a fenntartóra és a pályázati forrásokra számítanak a (tag)intézmények, területi különbség nem mutatkozik.

Köszönöm a figyelmet!