Tankönyvbemutató január 27. A bemutatót tartja: Szücsné dr. Harkó Enikő magyar nyelv és irodalom szaktanár az irodalomtudományok doktora, PhD

Szövegértési és szövegalkotási feladatok I.A szövegértési feladat szövege hozzávetőlegesen szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A Ráadás kötetben már hosszabb szövegek is megjelennek. Az érettségi vizsga leírása meghatározza, hogy a vizsgáló kérdések mire irányulhatnak, illetve milyen feladat adható. Ezt kilenc pontban rögzíti:

a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői: ezek szövegbeli funkciója a szöveg kommunikativ sajátosságai a cím és a szöveg egészének viszonya a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei a szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok a szerzői álláspont azonosítása, értelmezése a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás, érv, álláspont stb. azonosítása a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés

II.A szövegalkotási feladatok is sokrétűek. A diák által választott feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal lehet. Megoldási javaslataink szerint ez a terjedelem elvárható és megvalósítható. a) Az érvelő feladatok (ugyancsak az előírásnak megfelelően) tartalmaznak egy gondolatébresztő szövegrészletet (felvezető szöveget), amely az érvelés tematikai hálózatára utal. b) A műértelmezési, -elemzési feladat megnevezi az értelmezés (elemzés) kiemelt szempontját. c) Az összehasonlító elemzés pedig egy olyan feladat, amelyben ugyancsak konkrétan meghatároztuk a megjelölt 2-3 szöveg összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját.

Középszintű magyar szóbeli érettségi Az érettségi tételek tartalmi kritériuma, hogy tartalmaznia kell a témakört, az abból választott, a témakört szűkítő tételt, valamint a vizsgázó számára megjelölt feladatot. A tételnek módot kell nyújtania többek között arra, hogy a vizsgázó összefüggő, jól felépíthető feleletet állítson össze. Az irodalom tétel tartalmazhat egy felvezető szöveget vagy idézetet.

Ezek szerepe lehet: –állásfoglalás kialakítása –a témát szűkítő, a témára fókuszáló megállapítás –motiválás –a felelet gondolati ívének, az erre történő összpontosításnak az elősegítése vagy legáltalánosabban a mottó szerepét betöltő hangulati aláfestés. Az irodalom tétel megjelölhet konkrét művet, műveket, de a vizsgázó számára is lehetővé teheti a feladatnak megfelelő művek megválasztását. (az irányadó gondolatok forrása:

A megújult Mohácsy-tankönyv Mohácsy Károly egy bevált szövegtörzset újított fel, strukturált át, egészített ki. A beváltnak minősített szövegtörzs az irodalmi kánon középpontjában álló művek közül válogatja be azokat, amelyek a törzsanyaghoz tartoznak, a Ráadás kötetbe szerkeszti át a kiegészítő tananyagot.

Meghatározó újdonságként jelenik meg a témák aktualizálása, a valamikori és mostani életforma, világlátás stb. összevetése. Teret nyer az a típusú aktualizálás is, amely kimondottan a korosztály világának vonatkozó elemeit „emeli be” a tananyagba magyarázóként, kiegészítőként. Egyedülálló újszerűség a fejezetek elején megjelenő táblázat, mely az irodalmi anyagot a kétszintű érettségi vizsgakövetelményei szerint témakörönként is csoportosítja. A tankönyv kitekintő anyagot is tartalmaz. Az érettségi követelményeknek megfelelteti a tananyaghoz tartozó fogalommeghatározásokat.

A szakszavak magyarázatát a szövegtörzs mellé rendeli, így a tananyag könnyen és jól értelmezhető. Újdonságot jelentenek a bekeretezett „… figyeljünk…” szövegrészek, amelyek a fontos, kiemelendő gondolatokra irányítják a tanulók figyelmét. Figyelemre méltó a gazdag képanyag, amely nem csupán szemléltető, kiegészítő anyag, hanem hozzájárul bizonyos összefüggések megértéséhez, különböző jelenségek stb. összevetéséhez (szöveg– kép; kép–kép stb.).

Feladatkijelölések: 1.Rögzítést elősegítő feladatok 2.Elmélyítést elősegítő feladatok 3.Önálló munkára sarkalló feladatok 4.Problémamegoldó feladatok

Gyakorló feladatsorok a középiskolai felvételihez Célunk, hogy olyan komplex módon mérjünk tudást, kompetenciákat, hogy a szövegértés és szövegalkotás mellett a középiskolába készülő diák kulturált nyelvi magatartására, képességeire, nyelvtani ismereteire, irodalmi, irodalomelméleti műveltségére is bizonyos rálátást biztosítsunk.

Szövegértés, szövegalkotás A munkatankönyvben megjelenő szövegtörzsek jellege: –nem ismétli az alaptankönyvben megjelenő irodalmi szöveget (csak ott, ahol a feladat jellege igényli) –kiegészítő szépirodalmi szövegek –publicisztikai szövegek –Tudományos / ismeretterjesztő szövegek –a mindennapi életben előforduló szövegműfajok irodalmon kívüli szövegek KITEKINTŐ ANYAG (asszociatív, evokatív módon kapcsolódnak a szépirodalmi tananyaghoz)

Cél: „kiemelni a szakmai tananyagot órai elszigeteltségéből”, és praktikussá, használhatóvá tenni. Képek, rajzok, grafikonok, ábrák stb. erősítik meg, mélyítik el az irodalomóra információit. (Pl. a görög mitológiához fotó) Remus, az újonnan felfedezett hold (

Feladattípusok: általános szövegértési gyakorlatok információ-visszakeresés szövegértelmezés reagálás a szöveg tartalmára a szöveg képi megjelenésének értelmezése stb. Cél: hogy a tanuló egyénisége, fantáziája jobban előtérbe kerülhessen → egyénre szabott feladatválasztási lehetőségek (pl. feladatok külön fiúknak és lányoknak); az egymástól eltérő megoldások elfogadása; az élettapasztalatok hasznosítása; a tanultak életszerűvé tétele

Feladat (pl. Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művéhez) Képzeljük el milyen lehetett Döbrögi lakóhelye! Mondjuk, hogy ez egy szép település Debrecenhez közel, és Döbrög a neve. Róla kapta maga a helység földesura Döbrögi is a nevét. Döbrögön van egy szép tó, neve (szerinted):………………………………………………, egy domb, neve (szerinted):………………………………………………., egy kis patak, ennek neve (szerinted):………………………………………………… Döbrögi miután Lúdas Matyi harmadszor is elfenekelte, végül rádöbbent, hogy alaposan túljártak az eszén, ennek meg saját butasága az oka, ezért felújíttatta a régi iskolát, melynek neve:……………………………………………………… …………………………. Igaz, a ludimagister ezt a titulusát többé sohasem használhatta. Miért?

Mivel sok híres ember nevelkedett ebben az iskolában, egy díjat is létrehozott a már igencsak öreg Döbrögi, melynek neve: Döbrögi díj vagy Döbrögi Díj vagy döbrögi díj, esetleg Döbrögi-díj. Hát szegény sok mindent megtanult, de helyesen írni még öregkorában sem igen tudott. Kérlek, húzd alá melyik a helyes, hogy az utókor helyesen írhassa. Egy újságot is létrehozott Döbrögi. Címe:…………………………………………………… Igaz Lúdas Matyiról egy szó sem jelenhetett meg benne, mert (írj egy-két indokló mondatot!) Azt hallottam, hogy Döbrögi nem csupán tanult, hanem jóságos emberré is vált. El tudod te ezt képzelni? Ha igen, indokold meg! Ha nem, cáfold az értesülésem igazságtartalmát!

(Arany János: Toldi) Készíts képregényt a következőképpen: 1-3. versszakról rajz; a 4. versszak kerüljön szövegmezőbe!

Alkalmazható munkamódszerek: Egyéni (tanári irányítással, anélkül) Párban Csoportos Fiúk külön Lányok külön Otthon a szülőkkel, testvérekkel, egyedül

Kérem, tekintsék meg a könyveinket! Kívánom, hogy eredményesen használják, és örömüket leljék bennük (tanárként, diákként egyaránt)! Köszönöm kitüntető figyelmüket. Elérhetőségeink: