Művészetek a XIX. században -A XVIII. század végén Európában jelentkezik a klasszicizmussal szembeforduló művészeti irányzat: a romantika - Magyarországon ez az irányzat a XIX. században teljesedik ki - Romantikus írók, költők: Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel (ők a klasszicizmus és romantika határán helyezkednek el, mindkét irányzathoz tartoznak; Katona József (a magyar nemzeti dráma megteremtője); Vörösmarty Mihály; Petőfi Sándor, Arany János (a népiesség nekik köszönhetően válik ideológiává-irányzattá a magyar romantikában); Madách Imre (Az ember tragédiája – drámai költemény); Vajda János; Jókai Mór, Mikszáth Kálmán - a romantikus írók nagy része nem maradt meg a romantika keretei között A romantikus stílus jellegzetességei: - tudatos szembefordulás a klasszicista mértéktartással - Az alkotói munka legfőbb forrása a képzelet és érzelem - alapvető követelmény az eredetiség: a művész zseni - vegyíti a klasszicista formákat, kedveli a töredékességet - a szélsőségek és ellentétek kedvelése, szenvedélyesség, pátosz - jellemzi a múltba fordulás: a középkor felfedezése, a nemzeti múlt felfedezése - a népi kultúrát, népi-nemzeti mitológiát fedezi fel - a sivár jelenből az egzotikum és Kelet világa jelenti a kitörést - Építészetben jelentkezik a neogótika, neoromán, neoreneszánsz - A szobrászatban jelentkezik a politika és historizmus: a nemzet nagyjainak emlékművei, köztéri szobrai, nemzeti pantheonok - A festészetben előtérbe kerül a történelmi téma, az életkép, a drámai jelenet, szenvedélyek, indulatok, a romkultusz - A zenében a szélsőségek ábrázolása, a feszültségkeltés, a hangnemek közti határok áttörése jellemző, megjelenik a nemzeti zene, tánc és ritmusok. Az opera virágkora. Rövid jellemzés Képek forrása:

Peter Krafft ( ): Zrínyi kirohanása 1825 Olaj, vászon, 455 x 645 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A XIX. század első felének festészete - A birodalmi gondolatot hangsúlyozza, hogy a magyarságnak véráldozatok árán is kötelessége védelmezni a Habsburg-házat - lelkes fogadtatása és az általa kiváltott viták azt bizonyítják, hogy akaratlanul is a nemzettudat erősödését szolgálta - A század első felének festészetét bécsi iskolázottságú mesterek képviselik: illusztratív, rajzos kidolgozottságú, naiv szemléletű képek

Laccartis Demeter ( ) Dobozi Mihály menekülése 1830 körül Olaj, vászon, 61 x 76 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A XIX. század első felének festészete Alconiere Tivadar ( ) Allegorikus lovasportré (feltételezhetően Széchenyit ábrázolja) 1831 vagy 1837 Olaj, vászon, 51,5 x 59 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Kiss Bálint ( ) Jablonczai Pethes János leányától búcsúzik a leopoldvári tömlöc ablakánál 1674-ben 1846 Olaj, vászon, 93 x 75 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A XIX. század első felének festészete Jakobey Károly Táncsics a börtönben 1848 k. olaj, vászon 30 x 24,5 cm Magyar Nemzeti Galéria

BARABÁS Miklós ( ) - Ő az első, aki megél a festészetből - Bécsi tanulmányok után Olaszországban tanul ben telepedett le Pesten - a reformkor szinte minden jelentős alakját megörökítette Vásárra menő román család 1843/44 Olaj, vászon, 138 x 109 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Bittó Istvánné 1874 Olaj, vászon, 84 x 66 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A Lánchíd alapkőletétele 1842 Akvarell, papír, 262 x 338 mm Kiscelli Múzeum, Budapest

Batthyány LajosEötvös József Széchenyi István Vörösmarty Mihály Arany János Liszt Ferenc

A szabadságharctól a kiegyezésig Than Mór (1828, Óbecse , Trieszt) - Jogi tanulmányokat folytat Pesten - Barabás Miklós növendékeként festeni tanul - Görgey mellett hadifestő ben Párizsban tanult től három évet Rómában töltött - Az elnyomatás visszhangjaként keletkezett művei: A mohácsi csata, 1855; Imre király elfogja pártütő öccsét, 1857, Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost, 1882; Pázmány Péter tollba mondja műveit, 1885; től Lotz Károly mellett a Pesti Vigadó freskóin dolgozik tól Olaszországban él től a Magyar Nemzeti Galéria őre

Képei 1865-ig Honvédtisztek tábortűznél Vízfestmény és gouache, papír, 24 x 21,9 cm Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Imre király elfogja lázadó testvérét, Endrét 1857 Olaj, vászon, 132 x 198 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nyáry és Pekry elfogatása Szolnoknál 1853 Olaj, vászon, 138,5 x 213,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Az ónodi országgyűlés 1864 Olaj, vászon, 131 x 174 cm Parlament, Budapest

Művek 1866-tól Deák Ferenc portréja 1870 Olaj, vászon, 280 x 160 cm Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Széchenyi és Deák kora 1875 Szekkó mészfestékkel festve, 172 x 245 cm Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőháza, Budapest

Selyemfűzős nő 1891 Olaj, vászon, 80,5 x 117 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A műveltség diadala (allegorikus figura) 1875 Szekkó mészfestékkel festve, 294 x 243 cm Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőháza, Budapest Művek 1866-tól

-Petőfinek, akiről több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt telén készült első kompozíciója, István király és az orgyilkos - szabadságharci élményeit litográfiasorozatban rögzítette - Mezőberényben festette utolsó Petőfi-képét ben festette - egy évtizeddel Székely Bertalan előtt - II. Lajos holttestének megtalálása c. Képét - Rövid ideig Bécsben tartózkodott, hazatérte után számos portrét, életképet és történeti kompozíciót alkotott (Zách Felicián, Vak Béla, Martinuzzi meggyilkoltatása, Czillei és Hunyadi, Ónodi gyűlés stb.) - Milton leányainak tollbamondja az Elveszett paradicsomot c. képének témája évtizedekkel megelőzte Munkácsyt - Petőfi Bolond Istók c. elbeszélő költeményéhez illusztrációkat készített - A hazafias célok tudatos művészi megjelenítése tette a reformkor jelentős alakjává Orlay Petrics Soma

Festmények 1859-ig Petőfi Pesten 1848-ban Olaj, vászon, 72,5 x 47,5 cm Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Petőfi Sándor 1840-es évek Olaj, vászon Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Anyám 1850-es évek eleje Olaj, vászon, 37,5 x 51 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nádasdy Tamás nádor és Tinódi 1855 Olaj, vászon, 100 x 83 cm Magántulajdon

Festmények 1860-tól Zách Felicián (részlet) 1860 Olaj, vászon, 156 x 220 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Milton Elveszett Paradicsomát három leánya körében tollba mondja 1862 Olaj, vászon, 150 x 194 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat 1860-as évek Olaj, vászon, 48 x 81 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Szép Ilonka sorozat (Vörösmarty Szép Ilonka című költeményének illusztrációja) 1866 Olaj, vászon, 86 x 74 cm Magántulajdon

12 illusztráció Petőfi Bolond Istókjához, Ceruza, papír, 200 x 165 mm Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest A János vitéz első kiadásának címlapja 1845 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Madarász Viktor Közhonvéd majd hadnagy a szabadságharcban - művészetét a nemzeti függetlenség eszméjének szentelte között a bécsi akadémián tanul tól Párizsban tanul, itt alkotta meg 1859-ig élete legfontosabb műveit: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában - történelmi festményeit Párizsban aranyéremmel tüntették ki ben hazatér Budapestre, műveit azonban nem méltányolják, felhagy a festészettel

Legfontosabb művei Hunyadi László a ravatalon (Hunyadi László siratása) 1859 Olaj, vászon, 249 x 312,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Zách Felicián 1858 Olaj, vászon, 152 x 112 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Zrínyi Ilona Munkács várában (Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) 1859 Olaj, vászon, 146,5 x 185 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest