Közösségfejlesztés elmélete és gyakorlata a közösségi terekben Lábod, Molnár Rita

A közművelődés színterei évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről IV. RÉSZ A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL I. Fejezet A közművelődés általános szabályai

73. § (1)„A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.” (2)„A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.” 74. § „A közművelődési intézmény szerepét (…) betöltheti” a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház, b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ, c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény, d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.” 75. § „Közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.”

Integrált közösségi és szolgáltató tér – a közösségi házak új modellje-

Forrás: NAKVI

Kötelező feladatok Forrás: NAKVI

Választott feladatok Forrás: NAKVI

Integrált közösségi és szolgáltató terek a cím birtokosi pályázat előtt is, évek óta működtek már Magyarországon! Van olyan település, ahol: közösségi házként vagy faluházként ismerték van ahol a korábbi művelődési ház vagy könyvtár töltötte be a funkciót, több településen a teleház vagy az eMagyarország pont vállalta a feladatot Számos megoldást, példát, elnevezést találhatunk. Egy közös mindezekben: az integrált, komplex feladatellátást szolgáló, az emberek találkozását biztosító „közösségi térszerkezet” keretében, egymásra épülve, egymást felerősítve teszik elérhetővé és hozzáférhetővé a lakosságot érintő közszolgáltatások, továbbá az üzleti és civil szféra kezdeményezéseit. Az integrált közösségi és szolgáltató tér tehát nem új kezdeményezés. Évek, évtizedek óta működnek már. Valamint az első kialakított IKSZT-k üzemeltetési kötelezettsége lassan lejár.

Az integrált közösségi és szolgáltató tér elnevezés nem egy intézményformát, hanem egy szemléletet, egy modellt jelöl A közszolgáltatásokat kizárólag ágazatközi együttműködések útján lehet hozzáférhetővé tenni a vidéki térségekben, a helyi közösségek megerősítése nélkül nem képzelhető el semmilyen fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztés! Ezért kormányzati program indult az integrált közösségi és szolgáltató terek modelljének elterjesztése érdekében.

Szolgáltatások nyújtása rendszeresen, befogadó légkör közösségfejelsztés (vállalt feladat) Az alap szolgáltatások biztosításával állandó látogatottság Biztos megbízható nyitva tartás és segítségnyújtás az ott dolgozó munkatárs szervező, bátorító tevékenységével a beszélgetések, a találkozások, az ötletek, az eddig még csak tervként létező szándékok segítése a megvalósulás felé. A VÉLETLENNEK tűnő lehetőségek észrevétele és megvalósítására való képesség. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél - amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szerepel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles a közösségfejlesztési folyamatok generálását, folyamatkövetését célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) a)]

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS – nagyon röviden A szakma gyökerei Az USA-ban és Nyugat-Európában: szociális munka, settlement házak ( közösségi szociális központok, elsősorban a szegénységben élők az elsődleges célcsoport) Magyarország: közművelődés, művelődési otthonok Kialakulása Az USA-ban: az 1920-as évek Nyugat-Európában: a ‘70-es évek elejétől és napjainkban Magyarországon: ‘70-es évek közepétől Az életre hívó társadalmi szükséglet Nyugaton: a városiasodás okozta szegénység Magyarországon: a helyi cselekvés, a közösségek, a részvétel, vagyis a demokrácia hiánya A közösségfejlesztés célja, hogy megerősödjön a nonprofit szektor, vagyis legyenek helyi közösségek, melyek strukturálják a helyi társadalmakat

Mai helyzete mind külföldön, mind itthon önálló humán segítő szakma, és minden réteget megszólít A munka fókusza Nyugaton és Magyarországon egyaránt: a társadalmi kirekesztettség elleni harc, a demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása A közösségfejlesztés szakmai profilja A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation) felfogásunkban elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.

Nem tartjuk közösségfejlesztésnek a szervezet- vagy csoportfejlesztést, tehát azt, amikor egyetlen emberi társulás életében akarunk minőségi változásokat elérni. A közösségfejlesztés lényege a lokalitásban, a helyi, településszintű vagy regionális cselekvésben és fejlesztésben jelölhető meg.

A közösségfejlesztés fő jellemzői - Mint alkalmazási terület: alkalmazza a településszociológia, a településtervezés, a néprajz, az antropológia, a pedagógia, a szociálpszichológia, a jog és a gazdaságtan egyes felismeréseit és módszereit; - a határterületein lévő főbb szakmák: közművelődés, szociálpolitika, közösségi szociális munka, kommunikáció, felnőttoktatás, településtervezés, településmenedzsment; - az eredményeként megjelenő jellemző tevékenység mindaz, amit a lakosság önmaga végez el annak érdekében, hogy önmagán segítsen; - főbb partnerei: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, regionális kutatási központok, a munkaügy és a vállalkozásfejlesztés szervezetei, képzési szervezetek, információs adattárak; ; - civil társadalom, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése.

kulcsszavak, - amik a leginkább jellemzik: - közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi (szociális) munka; - közösség, fejlődés, lokalitás, nyilvánosság, információ; - helyi fejlesztés, társadalmi tervezés, társadalmi akció, helyi cselekvés, szomszédsági munka, kistérségi és regionális fejlesztés, városfejlesztés, közösségi gazdasági fejlesztés; - civil társadalom, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése.

Módszerek, alkalmazható eljárások A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához.

Aktivizáló módszereink: - a helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása – pl. párbeszéd körök, helytörténeti, településszépítő, környezetvédő, természetvédő stb. mozgalmak; - a helyi jelentős személyiségekkel való egyéni és nyilvános, csoportos beszélgetések; - a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás – feltárása és megjelenési formájaként pl. a közösen szerkesztendő "tankatalógus", helyi orgánum; - a település humán, természeti és gazdasági erőforrásait felmérő és aktivizáló közösségi felmérés; - a lakossági cselekvési, fejlesztési terv készítés; - a "jövőműhely" módszere; A helyi nyilvánosságot szervező módszerek között – az előbbiektől el nem választható módon – elöl állnak a helyi újságok, a kábeltévé és a közösségi rádiózás módszerei.

Az együttműködést fejlesztő módszerek Elsősorban az “ők”(hivatal) és a "mi" (lakosság) közötti együttműködésre szakemberekkel, a partnerintézményekkel együttműködés Gazdaságfejlesztő módszereink is kezdenek kibontakozni. Itt elsősorban a közösség humán és fizikai erőforrásainak feltárására és fejlesztésére vállalkozunk, hogy ezekből megfelelő gondozás után helyi közösségi gazdasági vállalkozások jöjjenek létre. Mindezeket megelőzendő, a települések megismerésére és feltárására is kialakultak módszerek, ezek általában a településszociológia, a statisztika, a helytörténet stb. módszereivel a verbális és nem verbális adatok feltárásából és elemzéséből állnak.

A közösségfejlesztés hazai kifejlődése '70-es évek közepétől - ún. "Nyitott ház" művelődési otthoni kísérlet első közösségfejlesztési kísérlet egy bakonyi térségben zajlott Varga A. Tamás vezetésével, majd ezt több helyi fejlesztés követi egészen napjainkig. A munka kísérleti-módszertani hátterét jórészt a Népművelési Intézet, majd jogutódjai, az Országos Közművelődési Központ ill. a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya adja.1987-től szakképzés tanfolyamokon, egyetemeken, főiskolákon (JPTE, ELTE művelődésszervező és szociálpolitikai szakok)

A Közösségfejlesztéssel kapcsolatos más szervezetek 1991 Közösségi Kapcsolat Alapítvány - az információáramlás elősegítésének intézménye, az 1988-ban megalakult Közösségszolgálat és az 1989-ben megalakult Közösségi Adattár tevékenységét foglalja magába és fejleszti tovább. A Civil Rádió Alapítvány a közösségi rádiózás elterjesztéséért jött létre és Budapest- és körzetében 1994-től próbaadásokat, 1995 szeptemberétől pedig napi adásokat sugároz és segíti az országban működő más közösségi rádiókat. Az alapítvány 102 civil szervezettel dolgozik együtt 1994 novemberében a közösségfejlesztők megalakították képzési szervezetüket, a Civil Kollégium Alapítvány-t, melynek bentlakásos képzési központja Kunbábonyban (Kunszentmiklós tanyája) van. A Civil Kollégium a helyi állampolgárok képzési központja és közösségfejlesztői szakképzéseket is szervez. Partnerintézménye a yorkshire-i Northern College, Barnsley-ban.

„ A Közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán, természeti és gazdasági erőforrásokból, alulról építkezik. Közösségi úton, a civil szervezetekkel és az aktív helyi polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit, azok kielégítésének lehetséges módját, és elkötelezi a helyieket a saját problémáik közösségi megoldása, a helyi cselekvés mellett. A szükségletek felkutatása nem csak a gazdasági –infrastrukturális területre szorítkozik- bár arra is-hanem és elsősorban a humán erőforrásokra, vagyis az emberek hozzáértésére, tehetségére,szorgalmára, ötleteire és képességeire. „ (Varga A. Tamás- Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés részlet )

A közösségfejlesztési folyamat kimenetele a közösség általi fejlesztés, tehát olyan tervek megvalósítása, amely a lakosság széles körének bevonásával készülnek, a felmerülő szükségletekre közösségi megoldásokkal reagálnak. Ennek elérése folyamatos és következetes munkát igényel.

Lépések, módszerek, ötletek közös gondolkodásra való felhívás folyamatos nyitottsággal és nyilvánossággal kell kezelni az elindított folyamatot. Kell valaki, aki kezdeményez emberekkel és újabbakat szólít meg. folyamatosan tarja a kapcsolatot a már bevonódott, közösségi munkás – összefoglalva A közösségfejlesző kontaktszemély, aki rögzíti a szükséges információkat,

Adat- és ismeretforrások, Módszerek Előmunkálatok: A közösségnek meg kell ismernie önmagát és környezetét régmúlt feltárására a közösségi kalendárium készítése, a ma problémáinak feltárására és a vélemények megismerésére, bizonyos adatok begyűjtésére a közösségi felmérés. statisztikai adatok, helytörténeti anyagok kutatása, publikációja Módszerek: 1 Bevonás közösségi beszélgetések, interjúk 2. Problémák feltárása, elemzése. (melyik a legsürgősebb mit tudunk tenni? 3. Cselekvési tervek készítése (csoportok problémákkal foglalkoznak, cselekvési tervek szélesebb körben valómegvitatása ) 4. Közösségi cselekvés a tervező csoport elkezdi a megvalósítást 5. Értékelés 6. Lehetőség biztosítása a kapcsolódásra

Összefoglalva kezdeményezés a közösség (értsd.: település, mint közösség) tagjainak bevonására közösségi beszélgetések szervezése és levezetése a helyi nyilvánosság biztosítása a folyamatos csatlakozás lehetőségének fenntartására, a távolmaradók informálására, a sikerek megosztására közösségi tervek születésének segítése a kapcsolatrendszer bővítésében való közreműködés jó példák megismertetése képzések szervezése a civil cselekvéshez szükséges képességek növelése érdekében a közös cselekvés megvalósításában való segítségnyújtás (hely biztosítása az összejövetelekre, eszközök rendelkezésre bocsátása, forrásokról tájékoztatás) a közösség formalizálódásának elősegítése (egyesület alapításában való közreműködés)

Ajánlott szakirodalom PAROLA. A Közösségfejlesztők Egyesülete évente négyszer megjelenő lapja. Településeknek, közösségeknek, segítő szakembereknek. I. évfolyam: Felelős szerkesztő: Péterfi Ferenc. Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés Megjelent 1998 novemberében Budapesten. Kiadja a Magyar Művelődési Intézet 293 oldalon.

Közösségi munkás, animátor,közösségfejlesztő …stb A fentiek miatt nem lehet listát készíteni az IKSZT, illetőleg munkatársa által megvalósítandó tennivalókról, hiszen amennyi település és ahány ember, annyi variáció képzelhető el. Nem cél, hogy mindenütt minden hasonlóképp szerveződjön, sőt; mindenütt éppen a lokális megvalósítás és megvalósulás az érték, a cél. A kontakt személy nagyon fontos, tevékenysége meghatározó: az életkori és az élethelyzeti sajátosságok szerint szervezett klubok, az érdeklődés szerint szervezett tanfolyamok, tanulókörök, szakkörök és műkedvelő művészeti együttesek, az egyéni és a csoportos érdek szerint szervező képességfejlesztő, át- és továbbképző kurzusok szervezéséhez értenie kell az itt dolgozó munkatársnak. A településen élő valamennyi ember művelődés- és szabadidő-szervezése, képzése- és továbbképzése érdekében jártasnak kell lennie a népművelő- szakma, a szabadidős programok szervezésével kapcsolatos szakmai és technikai (pl.: hangosítás) kérdésekben és az ifjúsági információs tevékenység szervezésében, megvalósításában.

Járatosnak kell lenne mindezek módszertani hálózatában, hogy tudja, kitől és miben remélhet segítséget. Ismernie és alkalmaznia kell a közösségfejlesztési eljárásokat. Kapcsolatban kell lennie a közösségfejlesztés hazai/megyei műhelyeivel. Tájékozottnak kell lennie az országos/regionális pályázati lehetőségek között, és el kell tudnia igazodni azok rejtelmeiben még akkor is, ha speciális pályázatokhoz természetesen szakértőt kell közvetítenie; Alapfokú könyvtárosi ismeret is szükséges a feladatellátáshoz – még akkor is, ha IKSZT-nk nem vállalja az opcionális könyvtár és információs szolgáltatást. Rendelkeznie kell a számítógép általános felépítésével és hálózataikkal kapcsolatos ismeretekkel. Készségszinten kell ellátnia a nyomtatással, a CD-DVD írással, a digitális lapolvasással, a fax-küldéssel és -fogadással, továbbá az IP-telefonálással és a chat-eléssel kapcsolatos feladatokat.. Ismernie kell az operációs rendszereket, az irodai szoftvercsomagokat Tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen az elektronikus ügyintézés területén

Fontos, hogy el tudja látni a szükséges adminisztrációs és dokumentációs tevékenységeket. Ismerje és alkalmazza a szakma PR, reklám és marketing-fogásait. Legyen tájékozott a helyi nyilvánosság kérdéseiben legalább olyan mértékben, hogy annak teljes helyi hiánya esetén a legegyszerűbb formákat képes legyen megteremteni (helyi újság, alkalmi hírlevél formájában). Tájékozottnak kell lennie a helytörténetben és a magyar kultúrában, történelemben, ). Kívánatos legalább egy európai tömegnyelv olvasási- és beszédszinten való ismerete az egyszerű kapcsolatfelvételek és kapcsolatbonyolítások érdekében. Külön hangsúlyozzuk, hogy olyan személyt kell, hogy válasszunk munkatársának, aki mindezek (mint említettük, akár utólagos elsajátítása mellett) kellően toleráns habitusú, helyben elfogadott, hiteles ember, aki a helyi erőviszonyok egyike mellett elkötelezett, és kellő mértékben pártatlan.