CSEHSZLOVÁKIA MEGALAKULÁSA

Az I. világháború ( ) - már nem a régi kontinens kezében volt a hatalom, pénzügyi és gazdasági nagyhatalommá az Egyesült Államok váltak - Európa térképe gyökeresen megváltozott. Nagy nemzetközi monarchiák tűntek róla el, mint az Osztrák-Magyar Monarchia vagy Törökország – helyettük több „utódállam“ jött létre - az Orosz Monarchiából “Szovjet-Oroszország“ lett, az orosz marxista radikálisok – bolsevikok – diktatúrája. Németországban is véget ért a császárság Európa az I. világháború előtt és az I. világháború után

Cseh politika a háború előtt A cseh politika 1914 előtt nem „Ausztria ellen“ harcolt, hanem magáért „Ausztriáért“, vagyis a hatalomért, a politikai és gazdasági részesedésért A háború kitörésekor végleg meghalt a remény a nemzetileg igazságos, többnemzetiségű császári birodalom kialakítására,mely Közép-Európa nemzeteinek otthona és védelmezője lehetett volna A háború bürokratikus diktatúrája miatt csehellenes üldöztetés vette kezdetét – több cseh politikust, gazdasági és kulturális személyiséget is letartóztattak A 18. sz. hadsereg kivonulása a csatatérre 1915 áprilisában

Csak két képviselő számított az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével: 1) Karel Kramář kidolgozta a Szláv Birodalom titkos tervét, melynek élén a cár állt volna,valamint Oroszország, Bulgária és Szerbia mellett ide tartozott volna a Cseh Királyság is 2) Tomáš G. Masaryk - A háború után Európa demokratizálása és átépítése volt a fő cél Oroszország és Németország között. A Cseheket és a Szlovákokat egy nemzet két ágának tekintették, két irodalmi nyelvvel – a csehvel és a szlovákkal Karel Kramář feleségével, Naděžda Nikolajev Abrikosovová-val Prágában. A Monarchiáról való vélekedései miatt halálra ítélték, de a halálbüntetést nem hajtották végre. Tomáš Garrigue Masaryk, az országgyűlés képviselője Bécsben; itt vált a csehszlovák emigráció vezetőjévé

1914. december 18-án Masaryk Olaszországba emigrált, majd Svájcba, végül Londonban kötött ki November 14-én kiadta a Külföldi választmányt - azt a nyilatkozatot, amelyet hivatalos külföldi írásnak tekintettek, az önálló csehszlovák állam megalakulása érdekében februárjában megalakult a külföldi ellenállás központja, a Csehszlovák Nemzeti Tanács: elnöke Masaryk Londonban volt, főtitkárságát E. Beneš vezette Párizsban, húgyszintén mint a szlovák-francia katona és állampolgár, a csillagász Milan Rastislav Štefánik Eduard Beneš vezette a f ő titkárságot Párizsban Milan Rastislav Štefánik,a francia hadsereg tábornoka, külföldi légiókat kezdett el szervezni Külföldi ellenállás

A Csehszlovák Nemzeti Tanács azt tűzte ki célul, hogy meggyőzze a szövetségi hatalmak vezetőit az önálló Csehszlovákia megalakulásáról A honfitársi egyesületek voltak az egyetlen támaszpontok, melyekre Masaryk hivatkozhatott (a legnagyobb létszámúak Amerikában, Oroszországban, Franciaországban, Angliában és Svájcban voltak) A cseh Sokol egyesület Chicagóban M.R. Štefánik Washingtonban a Szlovák Liga és a Cseh Nemzeti Szövetség képviselőivel Külföldi honfitársi egyesületek

A csehszlovák hadsereg, megalakulásakor a csatatéren saját zászlaja alatt, de a szövetségi hatalmak szolgálatában harcolt februárjában Masaryk kijelentette: „Ha felépítünk egy hadsereget, új hatalmi helyzetbe kerülünk az Osztrákokkal és a Szövetségesekkel szemben… Így új politikai helyzet alakul ki, mely békés tárgyalásokkal lehetővé teszi majd, hogy elérjük követeléseinknek legalább egy részét. Mindenesetre, a Szövetségesek és Bécs sem kerülhet ki minket szó nélkül, hiszen katonáink lesznek.“ ö nkéntes honfitársaink a Kanadai út előtt, ahol a francia harcokra készítették fel őket. A csehszlovák hadsereg megalakulása

A légiókat eleinte külföldön élő csehek alkották. Később sokkal nagyobb számban, az osztrák-magyar hadsereg fogságba esett cseh katonáiból. Franciaország és Anglia önkéntesei létrehoztak egy kisebb egységet, a „Rota Nazdar“-t (Nazdar század) Reklámplakát, mely a francia hadsereghez való csatlakozásra buzdítja a népet. Franciaországban Úton Orfeuil-ban ( )

Oroszországban egy kis öönkéntesekből álló egység, a „Česká družina“ (Cseh Egyesület) csapattá, majd ezreddé bővült ki június 2. megnyerték a zborói csatát A Cseh hadsereg esk ü je Kyjevben A csehszlovák egységek áttelepítése el ő z ő helyükről Jazernov ter ü letére a Zborovi csata el ő tt A Zborói csatatér légifelvétele, mely június 29-én készült. Oroszországban

A csehszlovák hadsereg egységeit Oroszországban az ideiglenes kormány egyezményei alapján hozták létre (mely februárjában, a cári hatalom megdöntése után alakult meg, és novemberében bomlott fel a bolsevik lázadással) Március 3-án a Szovjet-Oroszország képviselői aláírták a breszt-litovszki békét Németországgal. Az Oroszországban állomásozó csehszlovák hadsereget a francia hadsereg részévé tették, és áthelyezték a Távol-Keletre azzal a céllal, hogy a tengerről eljussanak Nyugat-Európába Masaryk a csehszlovák hadsereg ellen őrzésekor Volyn-ban tárgyalt a bonyolult oroszországi helyzetről

1918. májusában a légiók fegyveres konfliktusba keveredtek a szovjetekkel és elfoglalták a szibériai vasútvonalat, melynek kulcsfontosságú szerepe volt. Csehszlovák Nemzeti Tanács az elsődleges kikötések ellenére végül igent mondott a csehszlovák hadsereg ideiglenes bevetésére. Ez a hadsereg később nagyon értékes lett a szövetségi hatalmakkal való tárgyalások során A csehszlovák légiók mozgása Vlagyivosztok felé. A bolsevik incidens

A csehszlovák légió páncélozott vonata (Orlík) Szibériában.

Légiósok a háborúban ( ) Csehszlovák. légiósok - 4. tüzérség, 1.hadosztály Ufé-banA csehszlovák légió tüzérségének támadása az osztrákok ellen Zborovban. Légifelvétel a németek ellen indított csehszlovák támadás helyszínér ő l az Aspach le Bas-ban A csehszlovák légió 39. csapata Olaszországban, az Adiz-völgyben.

Diplomáciai elismerés a Szövetségesek részéről Az Egyesült Nemzetek nyilatkozata június 28- án, és a francia kormány közleménye június 29- én elismerték a „csehszlovák nemzet“ függetlenségét és jogát az önálló csehszlovák állam megalakítására, valamint ígéretet tettek a történelmi határok megőrzésére A brit kormány augusztus 9-én aláírta az ún. Balfour-nyilatkozatot, mely elismerte a csehszlovák légiót, mint a Szövetség fegyveres erőinek részét június 29-én Franciaország kormánya elismerte a cseh nemzet f ü ggetlen államhoz való jogát. Ennek ü nnepi bejelentésére másnap ker ü lt sor Darney városában. A külföldi csehszlovák légió egysége vonul a Diadalív alatt Párizsban a győzelmet ünnepelve. ( ).

1918. október 14-én E. Beneš bejelentette a Szövetségi hatalmaknak, hogy létrejött az ideiglenes csehszlovák kormány T.G. Masaryk lett a miniszteri tanács elnöke és a pénzügyminiszter, E. Beneš a bel- és külügyminiszter és M. R. Štefánik a honvédelmi miniszter A Szövetségi hatalmak elismerték ezt az ideiglenes csehszlovák kormányt Egy nemzeti újság Amerikában beszámolt T.G.M. látogatásáról. Vyzdobené budovy v New Yorku na počest přivítání T.G.M.

Masaryk október 18-án olvasta fel nyilvánosan a függetlenségi nyilatkozatot, melyet keletkezési helye miatt Washingtoni Nyilatkozatként ismerünk: „A Csehszlovák állam köztársaság lesz. A folyamatos fejlődéssel garantálja a teljes szellemi, vallási, eszmei, irodalmi, és művészi szabadságot, nyilatkozati és sajtószabadságot továbbá betartja a gyülekezési és kérelmi jogokat. Az egyház különválik az államtól. A mi demokráciánk általános választójogot biztosít, a nők politikai, szociális és kulturális helyzete egyenlő lesz a férfiakéval. A kissebségi csoportok jogait arányos képviselettel őrizzük meg, a nemzeti kisebbségek egyenlő jogokkal rendelkeznek majd. A kormány parlamentáris formájú lesz és a népszavazás elveit, terveit fogja elismerni. A hadsereget felváltja a csehszlovák munkás nép, mely hosszú távú szociális és gazdasági reformokat visz majd végbe; a birtokokat államosítjuk, a nemesi kiváltságokat eltöröljük. Nemzetünk felvállalja a háború előtti osztrák-magyar tartozás részét, a háborús tartozásokat pedig megadjuk azoknak, akik miatt keletkeztek.” 1918.október 16-án T.G. Masaryk és a többi érintett állam képviselői Filadelfiában találkoztak, hogy aláírják a független közép-európai nemzetek közös céljainak nyilatkozatát. A delegációról a Szabadság harangja előtt készült a kép. A függetlenség deklarálása

1918. őszén már a cseh politika is a független csehszlovák állam megalakítását tűzte ki célul A külföldi és hazai politika egységesülésére és a kapcsolat megteremtésére október végén a svájci Genfben került sor A hazai politikusok kijelentették: „Teljes mértékben elfogadjuk a Csehszlovák Nemzeti Tanács működését mind honvédelmi, mind diplomáciai részről; továbbá a Párizsban székelő ideiglenes kormányt és annak kötelezettségeit, melyeket az Egyesült Nemzetekkel és más szövetséges államokkal kötött. Egyben szeretnénk kifejezni hálánkat a nemzetünkért tett nagyvonalú szolgálataiért.“ A genfi tárgyalások résztvevői októberébe.

1918. október a prágai utcai tüntetések következményeként a Nemzeti Bizottság bejelentette a köztársaság megalakulását és kiadta annak első törvényeit -A Nemzeti Bizottság átvette a Gabona Intézet ellátási központ irányítását, ahogy több más hivatal vezetését, beleértve a helytartóságot is Az emberek ösztönösen tüntették el a régi állam szimbólumát – a kétfejű sas-t Népi gyülekezet a Vencel téren 1918-ban (11:00)

A szlovákok csatlakozásáról szóló nyilatkozat október 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács Mártonban elfogadta azt a nyilatkozatot, amely kijelentette a Csehekkel való egyesülést a közös csehszlovák államban szeptember 14-én az ideiglenes Országgyűlés efogadta a nyilatkozatot, mely által a Habsburg dinasztiát a Csehszlovák Köztársaság váltotta fel, elnöknek pedig T. G. Masaryk-ot választották meg A szlovákok csatlakozásáról szóló nyilatkozat.

Szeptember 4-én az új állam külügyminisztere E. Beneš kézhez kapta a győztes államok tárgyalására, vagyis a Versailles-i konferenciára szóló meghívót A Csehszlovák Köztársaság határairól szóló tárgyalásra április 4-én került sor Egyezkedés a határokról A Versailles-i békeszerződés aláírását ábrázoló festmény 1919-ből.

Az 1921-es népszámlálás adatai szerint Csehszlovákia 140,5 km2 területén 13,61 millió lakos élt Közülük csehszlovák nemzetiségűnek 8,76 millióan vallották magukat (6,79 millió cseh és 1,97 millió szlovák) A Csehszlovák Köztársaságban 3,12 millió német nemzetiségű élt 0,74 millió magyar Az ukrán, orosz, valamint ruszin nemzetiségekhez 462 ezer lakos sorolta magát zsidó nemzetiséget 181 ezren, lengyelt pedig 76 ezren tüntettek fel