Az USA az 1991 utáni világban: a demokrácia „exportőrje” Készítette: Papp István Geográfus, MSc

Az USA szerepe a globalizált világban Nemzetközi kapcsolatok szempontjából központi szereplő. Legrégebbi folytonos demokrácia. Ma egyetlen szuperhatalom - első számú politikai, gazdasági és katonai hatalom a világban – mivel a korábbi bipoláris világ a Szovjetunió szétesésével megváltozott. A művészetek, a tudomány és a gazdaság számos ágának globális központja. Magyarország fontos szövetségese, az EU kiemelt partnere, a NATO vezetője.

Az amerikai külpolitika Intézményrendszere: Kongresszus Elnök State Department („Külügyminisztérium”) Pentagon (Department of Defense) Külpolitikai hagyományok és filozófiák: kivételesség-tudat (exceptionalism) a demokrácia mintaországa (exemplar) vagy exportőre (crusader) Az amerikai hadsereg mint a külpolitika eszköze

A beavatkozások negyedszázada Az utóbbi huszonnégy éven át az USA legalább egy országot bombázott és/vagy megtámadott legalább évente egyszer. Rendszeresen bombázott országok: o Irak o Szudán o Afganisztán o Szomália o Haiti o boszniai és a koszovói beavatkozásai során Mind olyan eset volt, amelyben az USA erőt használt vagy azzal fenyegetett, próbálva politikai eredményeket diktálni más országokban.

Beavatkozás a szomáliai polgárháborúba (1992–1995) A Sziad Barre diktátor hatalmát megdöntő hadurak egymás ellen fordultak. Az ENSZ többnemzetiségű békefenntartó erőket küldött Szomáliába júniusában a Havíje klán vezetője, Aideed megtámadta az ENSZ-csapatokat. Az USA (az ENSZ által jóvá nem hagyott) válaszcsapása is elbukott, amikor két helikopterüket lelőtték október 3-án. Tartott egy Afganisztánhoz hasonló tálib rezsim kialakulásától, továbbá al-Kaida- kapcsolatai miatt a terrorizmus elleni háború kapcsán vált érdekelt a konfliktusban.

UH-60 Black Hawk amerikai helikopter Mogadishu felett október 3-án (Forrás: File:Black_Hawk_Down_Super64_over_Mogadishu_coast.jpg)

Amerikai járőrök Szomáliában (Forrás: %BAinak_list%C3%A1ja#/media/File:US_Marine_Cadillac_Gage_LAV_and_a_Fiat- OTO_Melara_6614_APC.JPEG)

„Béketeremtés” a délszláv háborúban Részvétel a NATO-hadműveletek révén összesen 8 hadművelet Ezek közül 3 hosszú ideig tartó és nagy károkat okozó légi hadművelet: Deny Flight hadművelet (A Bosznia-Hercegovina felett ENSZ BT határozat szerint létesített légitilalmi zóna fenntartására irányuló légi hadművelet-sorozat) Deliberate Force hadművelet (A Bosznia területén tartózkodó szerb katonai erők ellen) Allied Force hadművele (Szerbia és Montenegro ellen)

Jobbra fent: Ratko Mladić katonák kíséretében.Balra: A szarajevói parlament épülete, 1992 májusában, miután bombatalálatot kapott. (Forrás:

Csellójátékos a Szarajevói Nemzeti Könyvtár romjain, 1992-ben. (Forrás:

Az Afganisztáni háború (2001–2014) Előzmény: szeptember 11. al-Káida, Oszáma bin Láden (World Trade Center, Pentagon, Pennsylvania) George W. Bush: válaszcsapás-sorozatot indított (NATO haderők) győzelem/eldöntetlen: A tálib állam megdöntése A kivonulás után a kabuli kormány és a tálibok harca folytatódik A 13 évig tartó konfliktusban 3500 külföldi katona esett el, és nagyjából 1000 milliárd dollárba került május 2-án, az amerikai haditengerészet egyik kommandós alakulata a pakisztáni otthonában rajtaütött és végzett Oszáma bin Láden-nel.

(Forrás: haboru-tortenete)

Amerikai és brit katonák Afganisztánban (2007) (Forrás:

Az Iraki háború (2003–2011) „második öbölháború” Egyesült Államok vezetésével, nemzetközi erőkkel történő megszállás Az ellenállás és a nemzetközileg támogatott Új Iraki Hadsereg között Valamint a síita többség és szunnita kisebbség között is polgárháború zajlik Az amerikai beavatkozás okai: Általánosított: Nincs hivatalosan ok (terrorizmus elleni háború (War on Terrorism) egyik részeként hivatkoznak rá) Valamint:

Szaddám Huszein esetleges tömegpusztító fegyverei (az iraki vezetés nem engedte be az országba a nemzetközi vizsgálóbizottságot) A szabadság és a demokrácia terjesztése, vagy az iraki nép felszabadítása A kisebbségben lévő (egykor Szaddam Husszein vezette) szunnitákat háttérbe szorították és a síiták mellé álltak, mert csak az olaj izgatta őket sok-sok ártatlan, civil áldozat

Következmények Mikor az újjáépítés haszna kevesebb lett, mint a békét fenntartó katonák állomásoztatásának költsége, akkor Obama fogta és hazahívta őket. Obama megkapta a Nobel-békedíjat a 2009-ben meghozott döntése végett…..közben párhuzamosan Afganisztánban megnövelte az amerikai egységek számát Nem hagyott maga után csak káoszt. Illetve egy polgárháború szélére sodródott országot.

(Forrás: „Az Egyesült Államok szuverén, stabil és magabiztos Irakot hagyott maga mögött, reprezentatív, a nép által választott kormánnyal” – mondta Obama, amikor az utolsó amerikai katona is elhagyta az országot… "Ma este bejelentem, hogy az amerikai harci küldetés Irakban véget ért. Az Iraki Szabadság Hadművelet befejeződött, és most már az iraki népé a fő felelősség az országa biztonságáért."

(Forrás: or%C3%BA) Bagdad műholdképe, miután a várost kürülvevő árkokat olajjal feltöltötték, majd az meggyújtották a repülőgépek megzavarása céljából

Eredmény (Forrás: A volt iraki elnököt 2003 decemberében fogták el Az iraki bíróság 2006 novemberében ítélte akasztás általi halálra Szaddám Huszeint

Iraki számadatok A háború csúcspontján, 2007-ben 170 ezer amerikai katona állomásozott egyidejűleg a közel-keleti országban. Az áldozatok száma amerikai részről: 4487 halott, iraki részről 100 ezer áldozat. 800 milliárd dollárt költött a katonai akciókra a 8,5 esztendő alatt!

2011-es líbiai intervenció március 19-én indították koalíciós csapatok a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi hadereje ellen Előzmény: Bengázi, rendszerellenes tüntetések kezdődtek, zavargások gyorsan elfajultak Júnisz tábornok átállása, február 20. a felkelők a várost teljesen uralmuk alá vették. Kadhafi harci repülőket is bevetett a lázadók ellen március 6. megszakad a lázadók előretörése, március 17-én elérték Bengázi határát

A beavatkozások A rezsimet Barack Obama amerikai elnök és az ENSZ is elítélte március 19, megkezdték a légtérzár kikényszerítését, és a lázadók támogatását célzó hadműveletet Tomahawk-rakétát indítanak a USS Barry hadihajó fedélzetéről (Forrás:

Francia repülőgépek által szétlőtt katonai járművek Bengázi határában (Forrás:

B-2 Spirit bevetésről visszatérve leszállás közben (Forrás:

Az intervenció résztvevői (Forrás: es_l%C3%ADbiai_intervenci%C3%B3#/media/File:2011_War_On_Libya_Belligerents.svg)

A légitámogatás hatása A „segítség” hatásos volt október 20-án a felkelők végső rohamot indítottak (Szurt), a harcokban a diktátor is életét vesztette Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár közölte, hogy a NATO hadműveletek október 31-én befejeződnek

Az Iszlám Állam elleni háború( ) Az Iszlám Állam állásainak bombázása

Az iraki polgárháború, szíriai polgárháború, líbiai polgárháború, a Boko Haram elleni háború és terrorellenes háború része Helyszín: Irak, Szíria, Líbia, Nigéria

Az ISIS egyes elméletek szerint azért jöhetett létre, mert a NATO és szövetségesei egy szunnita szervezetet létrehozva akarták megsemmisíteni a libanoni síita Hezbollah ellenállási mozgalmat. A csoportot hivatalosan terroristaszervezetnek minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Indonézia és Szaúd-Arábia, emellett a nyugati és más médiumokban is széles körben terrorista szervezetként említik.

Kapcsolódó friss hírek Obama katonákat küld a Boko Haram ellen ( ORIGO, MTI ) Szakértő: Változhat az Egyesült Államok szíriai politikája (2015/10/27, MTI) Az Új Játék, avagy az amerikai hatalom hanyatlása? (2015/10/28, Kitekintő.hu) Az USA csak katonákat küld Szíriába, de nem háborúzni (2015/11/01, MTI) Hatalmas al-Kaida-kiképzőtábort semmisítettek meg ( , MTI)

Irodalomjegyzék: Rostoványi Zsolt, 2001: Daniel Larison, 2015: beavatkozasok-negyedszazadahttp://transform.hu/index.php/2-uncategorised/777-a- beavatkozasok-negyedszazada C3%BA C3%BA A A

haboru-tortenete haboru-tortenete llam 81llam ellen.html ellen.html

Köszönöm a figyelmet!