A füves puszták élővilága
A kontinensek belső területe A kontinensek belső területei az óceánoktól távol esnek, ezért itt már nem érvényesül az óceánok éghajlat-módosító hatása. A tél a tengertől távolodva egyre hosszabb és hidegebb, a nyár igen meleg, gyakori az aszály A csapadék minden évszakban kevés mennyisége nem éri el az évi 500 mm-t sem, sőt gyakran 200-300 mm alatt marad
Füves puszták elnevezései A lombhullató erdőket fokozatos átmenettel egyre nagyobb füves területek szakítják meg, majd a fák eltűnnek A nagy kiterjedésű füves pusztákat minden földrészen másként nevezik Eurázsiában ez a terület a sztyepp, az észak-amerikai préri, a dél-amerikai pampa is füves puszta A kontinensek belsejére jellemző füves élőhelyek nyugatról kelet felé haladva Magyarországon jelennek meg először
A puszta képe A puszta képét a fűfélék határozzák meg Az itt élő növények alkalmazkodtak a szélsőséges életfeltételekhez, elviselik a nagy nyári meleget, a zord téli hideget és a téli-nyári csapadékhiányt
Fűfélék A fűfélék bojtos gyökérzete mélyre hatol a talajba Párhuzamos erezetű, szárölelő leveleik a csapadékvizet a gyökerekhez vezetik Fénykedvelők Virágaikat a szél porozza
Tavasszal, a hóolvadás után a rétek dús füvűek A kétszikű növények hagymában vagy gumóban vagy a gyöktörzsben raktározzák a kihajtáshoz és a virágzáshoz szükséges tartalék tápanyagokat. Ilyenkor a puszták a legjobb legelők és kaszálórétek
Állatvilág A állatok közül gyakoriak a szöcskék, sáskák, tücskök, a rájuk vadászó gyíkok, madarak és rágcsálók
Az imádkozó sáska Az imádkozó sáska (Mantis religiosa) átlagosan 7-14cm hosszú, bár ettől kisebb és nagyobb termetű fajok is előfordulnak. Jól felismerhető hosszú nyakáról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe. Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken.
Nagy testű növényevők A füves puszták természetes élővilágához a nagy testű növényevők is hozzá tartoznak éppúgy, mint a szavannán Ezért élt például nálunk sok ló és szürkemarha vagy juh Ma ezek közül a lovak szerepe a mindennapi életben csökken, és főleg szarvasmarha-és juhtenyésztés folyik.
A füves puszták területe A füves puszták területe ma már egyre kisebb Óriási földterületeken folytatnak szántóföldi növénytermelést A Föld legnagyobb gabonatermőtájai éppen a puszták övezetében fekszenek A legelésre alkalmas területeket az állatenyésztés hasznosítja