BME Közösségi gazdaságtan Andor György

BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része, vagy szinte csak ez a tantárgy ezen a területen. ›Hozott tudás és tapasztalat csiszoltabbá, strukturáltabba, „értelmiségibbé” tétele a cél. ›Megújított, átdolgozott tartalom Előszó

BME Előszó ›Tartalom –I. Közösség, állam, kormányzat - Bevezetés –II. Kapitalizmus - kommunizmus –III. Jóléti állam dilemmái ›Átívelő témák –Piaci és bürokratikus koordináció –Állami szerepvállalás határai –Hatékonyság versus méltányosság –Makroökomómiai alapok ›Válságok és növekedés ›(Monetáris politika elkerülve) 3

BME Előszó ›Jegyzet –Helyenként szöveggyűjtemény ›A legjelentősebb szerzők (rendszerint Nobel-díjasok) munkáira támaszkodva –Olvasmányos ›Számonkérés –Tesztjellegű és kifejtős ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 4

BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 5 I. KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT – BEVEZETÉS ›Közösség –Nagyjából egy ország közössége, de néha a világ, országok uniója, régió, önkormányzat stb. –Lazán, csak egyfajta nagyságrendként kezeljük. ›„Közösségi gazdaságtan” –Nem „alkalmazási technikákról” szól, inkább gyakorlatias elvekről, álláspontok, érvelések megértéséről. –Átfogó kép a cél –Igyekszünk felülemelkedni a napi politikán

BME I.1. Kormányzat, állam ›Politika –Mindannyiunk életét körülveszi ›Születés, iskoláztatás, rendőrség, katonaság, egészségügy, lakástámogatás, adózás, társadalombiztosítás, munka, állami támogatások, kereskedelmi szabályok, utak, közművek, tömegközlekedés, igazságszolgáltatás stb. ›Politikai döntés –Közösségi ›Több emberre vonatkozik, közösségileg meghozott –Kényszerítő erejű ›A döntés háttérben mindig kell valamilyen formális hatalom, amely a döntést végre is hajtja. Jellemzően kötelező érvényű. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 6

POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE 7 Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától”, nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg Valamilyen közösségi döntési mechanizmus kell „Politikai kérdés a Virágból” A szegedi közgyűlésben egyeztettek a Virág Cukrászda ügyében. Az Önkormányzat tervbe vette, hogy 300 millió forintért megvásárolja a Cukrászdát, hogy ott továbbra is cukrászda működjön. Hogyan írjanak elő egy magántulajdonnál profilkötöttséget? Inkább megvennék, és cukrászdának továbbadnák. Ehhez a lakóház-felújításra beállított 950 millió forintból tudnak átcsoportosítani. „ Nem lehet politikai kérdés a gyermekvédelem!” Gyermekotthon elköltöztetésének ügye „Komoly értékesítési bevételt jelentene” „Miként ítéljük meg azok véleményét vagy adott esetben félelmét, akik tartanak a speciális szükségletű gyermekek tőszomszédságbeli közelségétől …” „Nemcsak a korrekt felvilágosítás jelenthetné az esetleges előítéletesség megelőzését, hanem …”

8 Időben, térben eltérő döntések születnek nagyon hasonló esetekben Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések „Eutanázia: vallási, jogi vagy politikai kérdés?” Halálba lehet-e segíteni egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embert? Hollandia és Belgium: az orvos tevőlegesen is Svájc és Svédország: csak segédkezhet az orvos (például a betegnek átadhatja a mérget) Magyarország: passzív eutanázia, visszautasítható az orvosi kezelés Lengyelország és Portugália: erre csak kivételes esetben van lehetőség Balkáni országok: az eutanázia minden formáját emberölés POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

9 Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések Angol nyelvi verseny Angol nyelvi versenyt hirdetnek egy budapesti általános iskolában. Problémát jelent, hogy néhány gyerek – ilyen-olyan okokból – túl jól tud angolul (angol anyanyelvi szülő, külföldön töltött évek stb.) Ezért a túl jól tudókat kizárják a versenyből, és azt csak a gyengébb angolosok között rendezik meg. Hirtelen ezer kérdés merül fel… POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

10 Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától”, nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg Új étterem/büfé nyílik a BME Q épületében Milyen legyen a pályázati kiírás? −A BME-seknek legyen jó! −Olcsó és jó legyen! −Egészséges ételeket áruljanak! −A BME ne csináljon ebből pénzkérdést! Esetleg ne is legyen pályázat, hanem lássuk el egyetemi alkalmazottakkal? Egyáltalán, ki döntsön ezekről a kérdésekről? POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

POLITIKAI DÖNTÉS 11 „A Nemzeti igazgatói posztja mindig is politikai kérdés volt” „Lehet-e pénzkérdés az iskolai hit- és/vagy erkölcstan oktatás?” „Politikai kérdés a fegyveres testületek politikamentesítése” „Nemzeti Bank függetlensége” „Mi legyen a devizahitelesekkel?” „Gazdasági vagy politikai kérdés-e az energiaellátás”

POLITIKAI DÖNTÉS 12 „Határon túliak szavazati kérdései” „Ki kell szorítani a belvárosból a hajléktalanokat” „Otthonszülés” „Felvételi rendszer pro és kontra” „Milyen a jó ösztöndíjrendszer” „Mi a plágium, és milyen következménye legyen” „Hogyan legyen a titkosítás a felsőoktatásban”

BME ›Kormányzat –Olyan egyénekből álló szervezet, akiket felhatalmaztak arra, hogy egy közösség nevében kötelező érvényű döntéseket hozzanak. –A politika, a politikai hatalom szférája ›Állam –Adott földrajzi térségben a hatalmat valamilyen kormányzati, politikai apparátusa gyakorolja ›Kormányzati apparátus széles rendszere (parlament, minisztériumok, hivatalok, köztisztségviselők stb.) –A területen az autoritást (hatalmat, befolyást) a fennálló jogi rendszer és a végrehajtására felhasználható erőszakszervezetek adják. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 13

BME ›Nemzetállam –A lakosság nagy tömegét olyan állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon nemzet tagjainak tekintik. –Fő jellemzői ›Szuverenitás: egy körülhatárolt terület fölött egy bizonyos kormányzat uralkodik. ›Állampolgárság: az ott élő emberek többségükben állampolgárok – közös jogokkal és kötelességekkel. ›Nemzeti hovatartozás érzése: közösséghez való tartozás érzése (szimbólumok és meggyőződések). –A magyarság jó példa arra, hogy már eleve mennyire problémás kérdések ezek… ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 14

BME I.2. Autoritás és demokrácia ›A történelem során különböző politikai rendszerek, szerveződési minták épültek ki. ›Demokratikus –A nép uralkodik, az állampolgárok a politikai ügyekben aktív részvevők. –A kormányzat elmozdítására, a kormányzattal való szembeszállásra világos jogi mechanizmusok vannak. –A döntéshozatal során mindenkinek az érdekeit számításba veszik. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 15

BME ›Autoritárius –A néptől megtagadják vagy jelentősen korlátozzák a döntésekben való részvételt. –A kormánnyal való szembeszállásra, elmozdítására nincsenek jogi mechanizmusok. –Monarchiák (királyságok), arisztokráciák stb. ›Isteni eredetű legitimáció ›Törvényhozói hatalom a királynál ›Hadsereg a királyi vezetésével ›Kiváltságokkal rendelkező réteg (arisztokrácia) a király által –Mai nem demokratikus rendszerek ›Rendőri/katonai hatalmak ›Populista ideológia, egy párt vagy egy egyház ›Totalitárius rezsimek (titkosrendőrség, terror stb.) ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 16

SZINGAPÚR, A „PUHA AUTORITÁS” 17 Egy párt, a Népi Akciópárt, ami szinte mindent ellenőriz, de állampolgárai számára igen jó életminőséget biztosít. A Lee család Jó közbiztonság, közrend és „véleménykikérés”. Sikeres gazdaság, csak szolid szegénységgel. „Durvább szabályok” (cenzúra, testi fenyítés és halálbüntetés) „Disneyland, halálbüntetéssel” „Nagyon sikeres családi vállalkozás”

BME ›Visszatérve a demokráciára… –A demokrácia olyan döntéshozatalt céloz, ami mindenkinek az érdekeit számításba veszi. ›Közvetlen néphatalomra építő, azaz, részvételi demokrácia –„Népszavazás” ›A problémát egy-két igen/nem kérdésre egyszerűsítik le ›Gyakorlati nehézségek ›Megválasztott képviselők által hozott döntésekre építő, azaz képviseleti demokrácia –Döntési célra megválasztott emberek, bizottságok –Kongresszus, parlament, bizottságok, döntéshozó testületek stb. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 18

BME ›Liberális demokrácia –A szavazók két vagy több párt között választhatnak, és a felnőtt népesség egészének szavazati joga van. ›Érdekességek: a határon túliak szavazati joga, gyerekek utáni szavazati jogok, szavazati jog iskolai végzettséghez kötése, stb. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 19

BME ›1970-es évek közepén még a világ országainak több mint kétharmadában valamilyen autoritarizmus volt. –„1980-as és 1990-es évek” ›Chile, Bolívia, Argentína ›Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország stb. ›Benin, Ghána, Mozambik, Dél-Afrika stb. ›Ma csak a társadalmak alig egyharmad része autoritárius berendezkedésű. –Ideszámolva Kínát is I.3. A demokrácia globális térnyerése ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 20

BME –A fennmaradó autoritárius rendszereknél (pl. Kínában, Kubában és Nigériában) is észlelhetők a demokratikus átmeneti jelei. Sokan azt várják, hogy az elkövetkezendő években további országok válnak majd demokratikus berendezkedésűvé. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 21

BME ›„A jelenlegi korszakban a demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető mintájává.” ›Fukuyama szerint: A korábbi korszakok ideológiai küzdelmei véget értek. Itt a „történelem vége”. –„A kommunista rezsimek összeomlását követően a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc véget ért, a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik.” ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 22

BME ›Miért vált hirtelen olyan népszerűvé a demokrácia? –A politikai hatalom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot vallottak. –Új fejlemény a globalizáció ›A globalizált média számos nem demokratikus ország lakóit szembesítette a demokratikus eszmékkel. A demokratikus forradalmak hírei gyorsan terjedtek. ›Egyre fontosabb szerepet játszanak nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európai Unió stb.). Ezek külső nyomást gyakorolnak a nem demokratikus államokra (kereskedelmi embargó, hitelkorlátozások stb.). –Világkapitalizmus terjeszkedése ›Multinacionális vállalatoknak jobb a „nyugisabb” demokrácia. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 23

BME II. KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS ›Vegyes gazdaság ›Most a piac és az állam (a piaci és a bürokratikus koordináció) két szélsőséges mixével ismerkedünk meg 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

BME „ Szerencsére nem kell elsajátítanunk az ezernyi különböző „izmust” ahhoz, hogy megértsük a mai világot. Elegendő, ha tudunk valamit –a szabadversenyes kapitalizmusról, amelyből a vegyesgazdaság kifejlődött, –a marxizmusról, a szocializmusról és a szovjet kommunizmusról. Ezek között nincs merev határ, sőt nem is sorakoztathatjuk fel őket egy vonal mentén, ahol is a chicagói stílusú liberalizmust találjuk a jobb szárnyon, a szovjet kommunizmust pedig a bal szárny legszélén.” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

JOBBOLDALI – BALOLDALI Alapvetően (csak) „ellentétes” politikai eszmék. Eredetileg Jobboldal: a hagyományos rend, a királyság hívei Nagy Francia Forradalom, Nemzeti Konvent: az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quot) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők. Baloldal: a forradalom, a radikális változások, a polgárság hívei Később Jobboldal: a kapitalizmus, illetve a szabadpiac, az egyéni célok kibontakoztatásának a hívei. Baloldal: a kommunizmus, illetve a társadalmi egyenlőség, a szociális jogok hívei. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

BME II.1. Koordinációs mechanizmusok ›Ha csak egy-egy napunkat nézzük… ›Elképesztő mennyiségű és összetettségű termék- és szolgáltatásmennyiséget fogyasztunk ›Ehhez tömegek tevékenységét kell összehangolni ›Lenyűgöző szervezés, gépezet, koordinációtömeg 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27

BME II.1.1. Az etikai, az agresszív és a bürokratikus koordinációs mechanizmusok ›Négy alapvető koordinációs mechanizmust különböztetünk meg –Etikai koordináció –Mellérendelt felek, hagyomány, vallás, erkölcs –Agresszív koordináció –Alá- és fölérendelt felek, erőszak, agresszivitás –Bürokratikus koordináció –Szintén alá- és fölérendelt felek, de legitimitás –Piaci koordináció 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28

BME ›Néhány példa olyan helyzetre, ahol nincs (alig van) piaci koordináció –Család, baráti társaságok, kommunák, kibucok, szekták, klubok stb. –Hadsereg –Közszféra –Kommunizmus ›Cél a totális bürokratikus koordináció ›Mégis állandóan belépő piaci koordináció –Háztájizás, fusizás, maszekolás –Tiltott egyéni munkaadást kikerülő „megoldások” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN29

BME II.1.1. A piaci koordinációs mechanizmus ›Mindkét félnek jó, szabad, önkéntes alapú, önérdekre építő cserék rendszere ›A mechanizmus kulcsa az árrendszer –Ez teszi lehetővé a szükséges együttműködést, miközben mit sem tudunk egymásról. –Adam Smith (1776) Nemzetek gazdagsága, „Láthatatlan kéz” ›Gazdasági rend sok ember egyéni érdekeinek követésével is ki tud alakulni 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN30

BME ›Az árrendszer „áldásos” működését sokszor észre sem vesszük! –Olajválság –Autó-kiutalás –Karácsonyi banánvásár ›Úgy tűnik, a piaci koordináció elfojthatatlan, bár mindig él a többi koordinációs mechanizmus is. ›Abban pillanatban, hogy keverni kezdjük a koordinációs mechanizmusokat, igen ingoványos morális területre tévedünk. –Hatékonyság, méltányosság, szabadság 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN31

BME ›Egy társadalom értékei, kultúrája, szokásai ugyanúgy fejlődnek piaci alapon is –Öntörvényű struktúrák –Ízlésvilág, értékrend, életvitel –Az „önérdek” fogalma nem azonos a pénzcentrikus önzéssel. –Az etikai koordináció és a piaci koordináció közötti határvonal sokszor elmosódik. –Az agresszív koordináció él ugyan, de bürokratikusan visszaszorított. ›Leegyszerűsíthetünk csak a piaci és a bürokratikus koordinációs mechanizmusra ›Vegyes gazdaságok 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN32

BME II.2. Kapitalizmus ›A kommunizmus az egyik szélsőség, a szabad versenyes, a laissez-faire kapitalizmus a másik. ›Ehhez legközelebb a chicagói liberális közgazdasági iskola áll, jeles képviselője a („kicsit magyar”) Milton Friedman. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN33

BME –„Mielőtt elolvassuk, feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: ›társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; anticiklikus költségvetési és monetáris politika; gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás; az olyan kábítószerek, mint a heroin és a kokain nyílt árusításának tilalma; az uzsorakölcsönök kamatát maximáló törvények; kormányzati tervezés.” –„Friedman professzor meggyőzően érvel minden ilyen programmal szemben, (…) mert személyes szabadságba történő beavatkozásnak tekinti őket, (…) mert úgy véli, hogy nem érik el céljaikat.” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN34

BME II.2.1. A piaci koordináció ereje ›Most részletesebben megnézzük a piaci koordináció működését. ›Alapja az árrendszer, aminek három fő funkciója van: –Információt továbbít –Ösztönöz –Jövedelmet oszt el ›Ezeket tekintjük most át. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN35

BME II.2.1.a. Információ továbbítása ›Megnő az igény a nyomtatott jegyzetek iránt, ami nagyobb mennyiségek megrendeléséhez vezet. –Fénymásolók és könyvkötők –Papírgyárak és műanyaggyárak –…–… –Nagyobb termelés, újabb munkaerő, magasabb bérek, több ilyen „pályaválasztás”, több tanár… ›Terjed a hír –De csak a fontos hír, gyorsan, pontosan –Cellulózgyár –Folyó árak, de „határidős” árak is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN36

BME ›Az árak visszafelé is üzennek. –Cellulózgyártás egyik anyagáról kiderül, hogy mérgező –A cellulóz ára megemelkedik –Igyekeznek a cellulózt kerülni –…–… –Pl. kisebb betűméret –A társadalom automatikusan dönt a megoldásról Árváltozások – mennyiségváltozások Szükségletek más kielégítése ›Infláció –Relatív „árugrálások” –Alacsonyabb társadalmi hatékonysághoz vezet 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN37

BME II.2.1.b. Ösztönzés ›Összekapcsolódik a jövedelemelosztással. ›A magasabb ár nagyobb termelésre ösztökél. ›Az előállítás leghatékonyabb formájának megtalálására is van ösztönözés. –Pl. cellulóz ára nő, más megoldásokat keresnek ›A társadalom igény-kielégítésének hatékony formáira is ösztönöz. –Egészségkárosító cellulózgyártás vagy –Egészségkárosító kisbetű-olvasás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN38

BME II.2.2.c. Jövedelemelosztás ›Jövedelme csak embereknek van, akik erőforrásaikat adják el –Munkaerejüket, földjüket, gépeiket, tőkéjüket, vállalkozói tehetségüket stb. ›Ezen erőforrások „bérbeadása” (hozama) a velük előállított termékek értékének társadalmi megítélése szerint alakul. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN39

BME II.2.2. A szabad versenyes piacgazdaság válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre ›Mit? –Fogyasztói pénzszavazatok –Ha valamiből több kell, nő az ára, növekedhetnek a költségek, így lehet és (saját érdekükben) hajlandóak is lesznek többet termelni. –És fordítva… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN40

BME ›Hogyan? –A verseny hosszú távon az átlagköltség minimumpontjába kényszerít, azaz technológiai hatékonysághoz vezet. –Az erőforrásokat is a legjobb felhasználási helyük felé tereli, így allokációs hatékonysághoz is vezet. –A lényeg itt is a profit utáni küzdelem ›Kinek a számára –A társadalom által előállított javak elosztásáról van itt szó –Magánkézben a termelési tényezők –ár x mennyiség = jövedelem –jövedelem = megvásárolható árumennyiség 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN41

BME II.2.3. A minimális állam ›Mi az állam minimális szerepe? ›Adam Smith: ›„Azt hisszük, hogy jó szándékú törvényeinkkel és beavatkozásainkkal segítjük a gazdasági rendszert. Nem segítjük. Laissez-faire; hagyjuk önmagára; ne avatkozzunk bele. Az önérdek olaja a gazdasági hajtóműt szinte csodálatos módon működteti. Nincs szükség tervre. Nincs szükség fejedelmi uralomra. A piac mindenre választ ad. (…)” II.2.3.a. A minimális állam fő feladatai 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN42

BME ›Adam Smith: ›„Az államnak csak „(…) három feladatra kell figyelmet fordítania, (…): az első feladata, hogy megvédje a társadalmat más független társadalmak erőszakától, behatolásától. A második feladata az, hogy a társadalom tagjait védje meg az egymás által elkövetett igazságtalanságtól (…). A harmadik feladata az, hogy hozzon létre és tartson fenn olyan közműveket és közintézményeket, amelyek fenntartása sohasem lehet bármely egyénnek vagy egyének kis csoportjának az érdeke (…).” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN43

BME ›Védelmi funkció –A társadalom tagjait meg kell védeni a külső és belső erőszaktól. ›Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció –A vitázó felek között közvetíteni kell, rögzíteni kell a „játékszabályokat” is. ›Piaci hibákat korrigáló funkció –Közjavak előállítása Utak, útjelzők, világítótornyok, gátak, közvilágítás, szúnyogirtás, meteorológiai szolgáltatás. Díjak szedése nehézkes, így magánalapon nem előállítható, a társadalomnak mégis szükséges. „Méretgazdaságosság” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN44

BME –Piaci externáliák kezelése Harmadik félre gyakorolt hatás –Pl. környezetszennyezés E cserékért is lehetetlen díjat szedni, legtöbbször még a csere ténye is kérdéses Valamilyen állami beavatkozás (korlátozás, adóztatás stb.) szükséges. –Monopoliumok problémája –Közlegelők tragédiája A közjó és az önérdek összeütközése, az önzés szabadsága esetén fellépő társadalmi csapda. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN45

BME Angol közlegelő, tíz tehenet tud eltartani, így mindegyik tehén 10 liter tejet ad. Egyik gazda +1 tehén, ekkor mindegyik tehén 10 helyett 9 liter tejet ad, de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre, így mindegyik csak 8 liter tejet ad, de kettőnek fejenként 16 litert. És így tovább, végül mindenki rosszabbul jár, hiszen több tehénnel ugyanannyi vagy kevesebb tejet kapna. Állami kvóta és ellenőrzés Környezetszennyezés Biztosítási vagy adócsalás Ösztöndíjindexek 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN46

INVERZ KÖZLEGELŐK Egyének vagy közösségek járulnak hozzá a társadalmi jólét növeléséhez saját erőfeszítéseikkel, ahelyett hogy a saját céljukat helyeznék előtérbe. ›Linux ›Wikipédia ›Internetes segítség 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN47

MAGÁNLEGELŐK TRAGÉDIÁJA A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. ›Üzlethelyiségek, tetőterek ›Földnyelvek ›Szabadalmak ›Szögházak 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN48

MAGÁNLEGELŐK TRAGÉDIÁJA A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. ›Üzlethelyiségek, tetőterek ›Földnyelvek ›Szabadalmak ›Szögházak 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN49

BME ›Nem felelős személyek oltalmazása –Szellemileg korlátozottak, gyerekek –Valahogy vonalat kell húzni a felelős személyek és a többiek közé, ami persze belezavar a szabadság általános kérdésébe. –Kénytelen-kelletlen gyámkodás rendszereket kell kialakítani. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN50

BME ›Jelentős „szélességi” és „mélységi” kérdések ›A „klasszikus” állami feladatok ellátásának hol vannak az „ésszerű” határai? –A szabad versenyes kapitalizmus szószólói csak a klasszikus állami feladatokat tudják elfogadni, és ott is rendszeresen újabb és újabb „piaci” megoldásokat vetnek fel. II.2.3.b. Viták a minimális állam határairól 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN51

BME ›Védelmi funkció piaci alapú megoldásai –A honvédelem „magánlapú kiegészítése” –Magánalapú biztonsági szolgálatok, vagyonvédelmi eszközök, önvédelmi megoldások –Önkéntes alapon kisebb „védelmi” közösségekbe szerveződés ›Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció piaci alapú megoldásai –Magánalapú „törvényalkotói és bírósági” megoldások –Részletes szerződések, írásos megállapodások –„Magánbíróság” bevonása 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN52

BME –Piaci hibákat korrigáló funkció piaci alapú elvetése –Coase-tétel ›Coase az externáliák miatti állami beavatkozás ellen érvel ›Az alapprobléma a nem hatékony allokáció, a társadalmilag rossz megoldás ›Azonban Coase szerint a jogok eredeti allokációjától függetlenül két fél egyezségének hatékony lesz a kimenetele –Ha világosak a tulajdonjogok –Ha a két fél közötti tárgyalásnak nincs akadálya 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN53

BME ›Példák –Két diák szobát bérel, az egyikük dohányzik, a másik nem. –Lehetséges megoldások: csak bizonyos mennyiségű vagy szabályok melletti cigizés; abszolút nincs dohányzás; stb. –A végül kialakuló kompromisszum független az induló szabályoktól. –Ha eredetileg szabad dohányozni a szobában, várhatóan a nem dohányzó vállal valamilyen gesztusokat. –Ha tilos a dohányzást, akkor a dohányos várhatóan valamilyen gesztusokkal „lefizeti” lakótársát, hogy az „hallgasson”. ›A házban lakók csendhez és zajhoz való joga. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN54

BME ›Ha ilyen jól „megoldódnak” a társadalmi allokációs problémák, akkor a célunk mindössze olyan jogrendszer teremtése kell legyen, ahol a Coase-tétel feltételei teljesülnek. –Világos tulajdonjogok –Alkulehetőség biztosítása ›„Tulajdonjogi iskola” –Senkinek nincsen joga arra, hogy más tulajdonának értékét befolyásolja kompenzáció nélkül. –A tulajdonjogot nem kell védeni attól, hogy más cselekedetei vagy tulajdonának változása ne hasson a tulajdonjog értékére. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN55

BME –Árnyalható a monopóliumok problémája is ›Az innováció monopóliumok formájában tör a felszínre, az innováció jutalma ebből fakad ›Egy gyógyszer kifejlesztése dollármilliárdokat emészthet fel, míg a kifejlesztett molekulák és gyártási eljárások leutánzása már csak töredék költséggel jár. Egy jó zeneszám megkomponálása, hangszerelése és begyakorlása sokszor egy fél élet munkája, míg másolása másodpercekig tart és alig kerül valamibe. ›Ha a vállalkozók nem tudják az ezekbe a fejlesztéseikbe, innovációikba beleölt erőforrásaik eredményeit maguk realizálni, fel fognak hagyni e tevékenységgel, aminek súlyos társadalmi kára lenne, ›A monopóliumok kialakulása hosszabb távon mégiscsak előnyös lehet közösségileg. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN56

BME II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN57 II.2.4.a. Az egyenlőség különböző megközelítései

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN58 ›Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség –Szabad út ›az élet egyéni kialakítása, ›a tehetség kibontakozása, ›a szorgalom, a teljesítmény előtt. –Csak a teljesítmény számítson ›a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. –Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. –De segítség itt nincs!

BME ›Egyenlőség, mint az esélyek azonossága –Ragadjuk meg a problémát a kialakulásának gyökerénél! –Már eleve értelmezési problémák, hiszen a szó szerinti esélyazonosság sok tekintetben lehetetlen ›Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai - kínai stb. ›Minden területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. –Az esélyegyenlőség kérdése nyilván korhoz is kötött ›Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? ›Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN59

BME ›Az örökölt fizikai vagyon az élet egyik igazságtalansága. –Hogyan lenne ez orvosolható? ›Kézenfekvőnek tűnik az öröklés korlátozása ›De vásárolhatnak a szülők kiemelkedő oktatást és nevelést is ›Vagy adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. ›Stb. ›Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? –Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! ›Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek. ›Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? ›És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? ›Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN60

BME ›Egyenlőség, mint eredményegyenlőség –Logikus megoldás lehet a végeredmény tompítása –Miért ne lehetne a végső különbségeket kiegyenlíteni? ›Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! ›Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív.) ›Kapjon akkor „méltányost”! –Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. –„Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. –Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. –Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN61

BME ›Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. –Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? –Az emberek nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. –Igen rossz történelmi tapasztalatok ›Erőszak ›Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. ›„Az emberek nem angyalok…” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN62

BME ›A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. –Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. –Így persze értelmetlen lenne a játék. –Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”, amelyeknél hol tompítunk, hol nem: ›Iskolát választunk, házasságot kötünk, öröklünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. ›Ezeket – nehezen megmagyarázható különbségtétel mellett – végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN63

BME II.2.4.b. Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN64 ›Hatékonyságvesztés fellépése –Gazdasági aktivitás visszaesése ›Ha a jövedelem közvetlenül nem függ az erőfeszítésektől, miért törekednének az emberek az információ megszerzésére, cselekvésre, hatékonyságra? ›Ha a tőke felhalmozása nem kecsegtetne jutalommal, miért halasztaná el bárki ma is realizálható élvezetét? ›Miért választanának az emberek másoknak hasznos foglalkozásokat? ›Azaz, a jövedelemelosztási funkció korlátozásával végül romlik a többi funkció ellátása is. Ez alacsonyabb hatékonysághoz, alacsonyabb kibocsátáshoz vezet.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN65 –Adminisztratív költségek ›Az adóbevételek összegyűjtésére és az elosztásra bürokráciát kell építeni. –Megtakarítás ösztönzésének gyengülése ›A jövedelemelosztást korrigáló programok rontják a megtakarítások és beruházások ösztönzését. –Az emberek kevésbé érzik szükségét az idős korukra és megbetegedések esetére való megtakarításnak. –Így nincs felhalmozás, tőke a beruházáshoz.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN66 ›Hatékonyságvesztés vitatása –Vannak, akik szerint az újraelosztás nem ró pótlólagos költségeket a társadalomra. ›Érvelésük –A szegénység gyökere a gyermekkori elégtelen táplálkozás, a szétesett családok, az otthoni kulturálatlanság, az alacsony színvonalú oktatás, a szakképzettség hiánya. –A szegénység szegénységet szül, ez egy ördögi kör. –Ha sikerül ezt megtörni, visszavinni a leszakadt embereket a munkerőpiacra, az jótékonyan hat majd a kibocsátásra is. –E programok tehát valójában inkább beruházások. –Vitatható, hogy a növekvő adók mennyiben fogják vissza a termelékenységet. ›Az empirikus vizsgálatok szerint az adók nem okoznak számottevő kárt a munkakedv lelohasztásával. –Vitatottak e programok adminisztratív költségeit is

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN67 ›Az igazság nehezen kihámozható –Úgy tűnik, hogy az újraelosztás hatékonysági költségei csekélynek tűnnek ahhoz képest, hogy milyen gazdasági költségeket okoz a rossz táplálkozás és egészségi állapot, a munkában hasznosítható képességek leépülése, az emberi nyomorúság. –Másrészről az olyan országok, amelyek a bölcsőtől a sírig tartó védelmet próbálnak nyújtani állampolgáraik számára, a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliség növekedését tapasztalhatják, illetve költségvetési problémákkal nézhetnek szembe.

BME II.2.4.c. Állami vagy magánszolidaritás? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN68 ›A szabadpiaci rendszer hívei sincsenek a bármilyen értelemben szerencsétlenebbek iránti együttérzés pénzbeli segítség formája ellen, csak ezt magánjótékonysági rendszerre építenék. ›Állami –A piaci jövedelemelosztás hiányosságai miatt avatkozik be az állam, azért mert a piac elvadult, etikailag feldolgozhatatlan helyzeteket szül. –Az állam ilyenkor a termelési tényezők hozamát (jövedelmét) korrigálja egy méltányosabb elosztásért. –Központi szolidaritási rendszerről van szó.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN69 ›Magán –Működhetne a társadalmi szolidaritás egyéni, önkéntes alapon is. –Mindenki alakítsa ki egyéni egyenlőség rendszerét! ›Pl. el kell dönteni előbb rendszerünk földrajzi határait. ›Majd tisztázni kell az elvi részleteket. –Személyes jövedelem alapján; családra számolva; adott évre, évtizedre vagy egész életre vonatkozó időszakra szemlélve; csak a pénz formájában szerzett jövedelmet tekintve, vagy vizsgálva a vagyont is; figyelembe véve a fizikai és szellemi előnyöket és hátrányokat is; stb. ›Meg kell adni, hogy önmagára mekkora összeg esik. ›A maradékot szét kell osztani.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN70 ›Paradox helyzet alakul ki. –Az eltérő egyéni értékítéletek miatt nem értünk egyet az államival, önkéntesen viszont nem adakozunk. –Gyakori érv ›„Adakoznék, de a többiek nem, így az én kis adományaim hatástalanok.” ›Pont fordítva: a határhasznosság elve szerint ha csak kevesen adakoznak, az ő adományaik a leghasznosabbak.

BME II.2.4.d. A más szempontokból segítendők állami védelmének kérdései 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN71 ›Hazai termelők állami védelme –Adam Smith: „Ami bölcs dolog a családban, aligha lehet oktalanság egy nagy birodalom esetén.” ›Komparatív előnyök –A kereskedelmi korlátozások valójában speciális (szolidaritás jellegű) előnyök egyes rétegeknek, és hátrányok a többieknek.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN72 –Szokásos érv: Meg kell védeni a hazai munkahelyeket és bérszínvonalat az „olcsó külföldi árukkal” szemben! –Az érvelés gyenge pontjai: ›A munkahelyteremtés önmagában nem cél, a produktív munkahely teremtése a cél. ›Általános tévedés, hogy az export „jó”, az import „rossz”. Fordítva: az alapcél az import, az ezért fizetett „ár” az export. Egy ország lakosai azért adnak el egy másik ország lakosainak, hogy a kapott pénzért számukra értékes árukat vegyenek, és vigyenek haza. ›A piaci alapon mozgó valutaárfolyamok kiegyenlítik a két országban jelentkező vásárlóerőt. ›Külföldön jobban, olcsóbban, azaz hatékonyabban állítanak elő bizonyos termékeket, eközben más termékeket hazai szinten állítanak elő hatékonyabban. Ez csak a verseny.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN73 –Három megfontolandó érv ›Nemzetbiztonsági érv –Az importfüggés háborús vagy anarchikus időkben kiszolgáltatottá teheti az országot. ›Pl. az energiaszektor ›Inkubációs jellegű védelem esetén –Segíteni érdemes a „felnőtté válást”. –Ellenérvek: ›Miért nem hitel? „Nem adják később vissza.” A támogatás nem átmeneti. Nem ösztönöz a „rossz” területek gyors elhagyására. ›Ha tisztán szociális kérdésről van szó –Eltérő globális jövedelemszintek. –Az érintett területeken dolgozókat – a külkereskedelem különböző korlátozási eszközeivel, átmenetileg – „fizetésemelésben” részesíti a közösség (mintsem hagyná őket munkanélkülivé válni).

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN74 ›Fogyasztók állami védelme –Az önérdek az eladókat nyilván arra fogja késztetni, hogy ha csak lehet, becsapják vevőiket. –Támaszkodhatunk-e itt a piaci koordinációra? ›Felvetődik, hogy a piac működését ki kellene egészíteni állami szerepvállalással, ami megvédi a fogyasztót a saját maga butaságától és a becstelen eladóktól. –Miért lenne hatékonyabb megoldás az állami? ›Sokszor az állami termékeke a legrosszabb minőségűek… ›Félő, hogy az ilyen jellegű állami beavatkozás egy idő után már eltér az eredeti céltól… –Hatalmi pozíciók, korrupció stb. –Vannak piaci megoldások is ›Közvetítő igénybevétele ›Márkanév ›Magánminősítő szervezetek

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN75 ›Munkavállalók állami védelme –Előzetes tanulságok ›A fejlett országokban a munkások életminősége hatalmasat javult az elmúlt évszázadban, mialatt a szakszervezetek, kamarák stb. súlya nem volt jelentős. ›Sokak szerint nem is a „védteleneknek”, hanem a „jobb módúaknak” (pilóták, mozdonyvezetők, orvosok, focisták, taxisok, ügyvédek stb.) védelméről van szó. –A „bent lévő munkatársakat” védelme ›Számukra csikarnak ki magasabb fizetéseket és a további munkaerő-felvétel korlátozásait. ›Gyakran a „nem bent lévők” kárára. ›Monopol helyzetek, torz árrendszerek –Minimálbér, munka törvénykönyve stb. –Sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint a „kisember” védelméről.

BME II.2.4.e. Egyenlőtlenség csökkenése gazdasági növekedéssel 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN76 ›Simon Kuznets –Preindusztriális agrárgazdaságokra általánosan jellemző a szegénység. –Majd az iparosodással a jövedelemkülönbségek az egyenlőtlenség növekedéséhez vezetnek. –A technológiai további fejlődéssel együtt, az oktatás- képzés kiszélesedésével, viszont a megtermelt jövedelem is kezd egyenlőbben eloszlani. ›Plusz a jóléti rendszer fejlesztése is „megengedhető” –Az egyenlőtlenség tehát a gazdaság fejlődésével egy fordított „U” alakú görbét ír le.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN77 ›Kuznets-görbe Egyenlőtlenség mértéke (pl. Gini-együttható) Jólét mértéke (pl. egy főre eső GDP) Kuznets-görbe Fejletlen agrárgazdaságIparosodásFejlett piacgazdaság

BME II.2.4.f. A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges híveinek álláspontja az egyenlőtlenség állami tompításáról és a különböző szempontokból rászorultak állami védelméről 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN78 ›Ellenzik az elesettek állami támogatását –Úgy vélik, hogy az ár túlzó: csökken a társadalom hatékonysága, termelékenysége, és korlátozni kell hozzá a szabadságot is. –Az egyenlőség számukra a szabadság alapú esélyegyenlőség, és bár nincsenek az elesettek támogatása ellen, ezt nem állami feladatnak tartják, hanem a magánjóléti kezdeményezések terepének.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN79 ›Felvetik a más elvek szerinti kisközösségek lehetőségét, de szerintük ezek nem is népszerűek. –Kommunához, szektához stb., vagy akár alakíthatnak újakat is. –Lakosság 5%-ánál kevesebb kibuctag Izraelben –Ez az arány szerintük kevés ahhoz, hogy egy ország válasszon ilyen irányokat. ›Bár elismerik a súlyos jövedelmi és vagyoni igazságtalanságot, de a piac szabad működését, „megoldását” még mindig a legkevésbé rossz megoldásnak tartják.

BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN80 ›Az egyéb szempontú állami támogatást, védelmet végképp elvetik. ›Samuelson –„(…) feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; (…) gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás (…) –Friedman professzor meggyőzően érvel ezek ellen (…) a gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.”