A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus Hellász a Kr. e. V-IV. században

Az athéni demokrácia fénykora (Kr. e. V. század közepe) Teljes demokrácia: napidíjak bevezetése (esküdtbírósági, tanácsbeli, népgyűlési tagság, színházlátogatás) Nagy jövedelmek: virágzó gazdaság (kézműipar, kereskedelem) kereskedelmi, kikötői díjak metoikoszok, „délosziak” adói Laurioni ezüstbányák Tényleges vezető: PERIKLÉSZ („tizenötszörös” sztratégosz)

Görög vázák, amforák

Pheidiász a Parthenón frízét mutatja Periklésznek

Periklész neve egy osztrakonon

A válság jelei Athénban Vagyoni különbségek növekedése Rabszolgatartó nagyüzemek megjelenése → kézművesek elszegényedése → parasztok földjeinek felvásárlása → megélhetési forrás: napidíj + szavazatok eladása A déloszi szövetség: Athén „gyarmatbirodalma” a „szövetségesek” adót fizetnek nem lehet kilépni (Athén fegyveres erőszakot alkalmaz!) Athén kereskedelmi fölényét biztosítja (telítődő belső piac!)

A peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) Athén és Spárta párharca → Spárta kiáll az Athén kereskedelmi korlátozásait megtagadó Korinthosz mellett → sokáig nincs döntő győzelem, kimerülés mindkét oldalon - Athén: erős flotta - Spárta: erős szárazföldi hadsereg → Spárta a perzsáktól kér anyagi segítséget (cserébe a kis-ázsiai jón városokért) → Spárta győzelme

A poliszrendszer válsága Athén meggyengülése a déloszi szövetség felbomlása az Athéni flotta leszerelése Athén falainak lebontása → Állandósuló háborúk a poliszok között!

A makedónok felemelkedése Makedónia: Hellász északi határa → a görögök távoli rokonai → kereskedelmi kapcsolatok a görögökkel (ló, gabona) → a görög kultúra átvétele

II. Philipposz uralkodása (Kr. e. IV. század) Makedónia megerősítése Aranypénz kibocsátása (saját aranybányák!) Ütőképes hadsereg felállítása (makedón falanx) → Cél: Hellász meghódítása Poliszok megosztottsága: MAKEDÓNBARÁT (Iszokratész) MAKEDÓNELLENES (Demoszthenész) ↔ Kr. e. 338: KHAIRONEIA → Hellász makedón fennhatóság alá kerül!

A makedón falanx

Alexandrosz (Kr. e. 336-323) Hadjárat a Perzsa Birodalom ellen → belső viszályok a Perzsa Birodalomban → görög katonai fölény → „eszmei” indíték: a görög kultúra terjesztése Kr. e. 334: GRANIKOSZ (kis-ázsiai kormányzó legyőzése) Kr. e. 333: ISSZOSZ (III. Dareiosz legyőzése, családja fogságba esik) → Fönícia, Palesztína, Egyiptom elfoglalása Kr. e. 331: GAUGAMÉLA (végső győzelem, a főváros elfoglalása) → A makedón sereg egészen Indiáig jut!

Nagy Sándor birodalma

Nagy Sándor birodalma Despotizmus (feleségül veszi III. Dareiosz lányát) Perzsa „módszerek” átvétele - együttműködés a korábbi vezető réteggel - meghódított népek adót fizetnek - utak építése, városalapítások (Alexandriák) ↔ A birodalmat a hadsereg tartja össze! → Nagy Sándor halála után szétesik! - Szeleukida Birodalom (Szeleukosz) - Ptolemaida Birodalom (Ptolemaiosz) - Antigonida Birodalom (Antigonosz)

III. Alexandrosz Alexander Magnus Nagy Sándor

A MAKEDÓN URALKODÓCSALÁD III.AMYNTASZ II. PHILIPPOSZ III. PERDIKKASZ II. ALEXANDROSZ AUDATA PHILA NICESZIPOLISZ PHILINNA OLÜMPIASZ MEDA KLEOPATRA III.ALEXANDROSZ BARSINÉ RHOXANÉ SZTATIRA PARÜSZATISZ HÉRAKLÉSZ IV.ALEXANDROSZ

Arisztotelész és Nagy Sándor Bukephalosz megszelidítése Arisztotelész és Nagy Sándor

Nagy Sándor meglátogatja Diogenészt... ...átvágja a gordiuszi csomót

...és ünnepel a szúzai menyegzőn

A hellenizmus fogalma Történeti megközelítés: a Nagy Sándor halálától a római hódításig tartó időszak a hellenisztikus utód államokban, ahol keveredett a hódítók görög- makedón jogi és politikai intézményrendszere a keleti államokéval. Kultúrtörténeti megközelítés: az a kor, amelyben összegyűjtötték és összeötvözték az ókori Kelet és a görögség kulturális értékeit.

Hellenizmus A görög és keleti műveltség ötvöződése TUDOMÁNY görög tudományos gondolkodás + keleti ismeretek ötvöződése → természettudományok → technika (nagyvárosi élet kényelmét biztosító „találmányok”) FILOZÓFIA - hedonizmus (Epikurosz) - sztoicizmus (Zénón)

MŰVÉSZETEK új témák: családi élet, mindennapok új ábrázolásmód: realizmus, mozgalmasság új megrendelői kör: magánszemélyek → „mecénások”: főként a király és az udvari elöljárók (Pl.: Ptolemaiosz – Muszeion megépítése)

HITVILÁG megrendül a hit a régi istenekben → gondoskodó, törődő istenek keresése → HADVEZÉREK, URALKODÓK istenítése ( közvetlen támogatást adnak!) → MISZTÉRIUMVALLÁSOK (biztonság, túlvilági boldogság ígérete) Ízisz kultusz Mithrász kultusz

Folyt. köv.