Az ókori világ csodái Kheopsz piramis Szemiramisz függökertjei Artemisz templom Mauszólosz síremléke A rhodoszi Kolosszus Az alexandria-i világíyótorony

Kheopsz piramis A gízai Nagy-piramis az egyiptomi óbirodalmi Hufu (görögösen Kheopsz) fáraóról elnevezett piramis. Ez a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Hufu piramisa - bár egyetlen egyiptológus szakértő és tudós sem tudta ezeddig bizonyítani, hogy valóban Hufu építtette volna - i. e körül épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A piramis építésének valódi célját még szintén nem sikerült megfejteni (bár sokan gondolják úgy, hogy a Nagy Piramis a fáraó temetkezési helyéül épült, ez valójában nem bizonyított). (i. e. 2551–2528) Hufu-nak tulajdonított piramis a kínai nagy fal mellett a legnagyobb ismert építmény.) ‏

A A Király Kamrája Az építmény közepén megbúvó, kelet-nyugati irányban 10,50 méter hosszú, észak-déli irányban 5,2 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A szarkofág mintegy 5 cm-el szélesebb, mint az ide vezető folyosó, ezért azt már a kamra építésekor el kellett helyezniük. A szarkofág a piramis központi tengelyén fekszik.

Hufu – fáraó piramisa

Szemiramisz függökertjei A hagyomány szerint II. Nabukodonozor a függőkerteket méd származású feleségének,Szemiramisz királynőnek készítette,aki nagyon vágyott vissza erdőkkel borított,hegyes-dombos szülőföldjére.Sajnos,az ókor eme csodájának létezéséről ma már csak a kortársak leításából szerezhetünk bizonyosságot. A kert óriási lépcsőfokokból állt,melyek ötméterenként emelkednek.Minden fokra három méter magasan földet hordtak,hogy gyökereket ereszthessenek a ciprus-és pálmafák is.A 40 m magasságot is elérő teraszokon pompázott a mandulafa,bokorrózsa,vizililiom,töménf,vígan termett a dió,a füge. Nagy csapat rabszolga vigyázott e növények gondos ápolására.Az építmény belsejében kamrák voltak,ezekben...

Tartották az élelmiszert.Az egyik kamrában fúrt kútból emelőszerkezet továbbította az öntözővizet a kertbe. A kert igazi oázis lehetett a Babilont körölvevő sivatagban,ezért aztán csodájára jártak az emberek.

A nagy függőkert

Az olümpiai Zeusz-szobor Kr.e. 433-ban Pheidiasz görög szobrász elkészítette Zeusz főisten szobrát,amelyet az Olümpiában található Zeusz- templomban állítottak fel.Pheidiasz vasból és fából ácsolta össze a szobor vázát,amelyet elefántcsont és aranylemezekkel borított be.Az egyik kezében Niké istennőt tartó szobralakot drágakövekkel díszített ébenfa trónusra ültette,de még így is állványzatra kellett másznia annak,aki látni akarta arcát.A 13 m magas szobor csaknem 800 évig öregbítette alkotóját s Olümpia város lakóinak hírnevét.

Zeusz szobra Olümpiában

Az epheszoszi Artemisz-templom Nagy Sándor. A kis-ázsiai Epheszosz görög városban mindenki nagyon büszke volt az Artemisz istennő dicsőségére épült csodaszép templomra,amelynek építését maga Krőzus,a dúsgazdag király finanszírozta.A 79x131 m-es alapú épület tetejét 127 darab,18 m magas márványoszlop tartotta.Ám Kr.e 356-ban egy Herosztratosz nevű gonosztevő felgyújtotta a templomot,hogy így biztosítsa neve fennmaradását.Ugyanezen az éjszakán született meg az a hítessé vált uralkodó,aki újjáépítette a porig égett templomot: Nagy Sándor.

Artemisz temploma más néven Diana temploma, egy ókori görög templom volt, amelyet Artemisz istennőnek ajánlottak fel. A templom Kr. e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalom területén. Artemisz temploma az ókori Epheszoszban volt, körülbelül 50 km-re a mai török Izmir várostól. Az eredeti templomból (ami az ókori világ hét csodái közé tartozott) semmi sem maradt fenn az utókornak.

Az Artemisz templom romjai Artemisz

Mauszólosz síremléke A monumentális emlékmű csak építője,Mauszólosz káriai király halála után,özvegye,Artemiszia jóvolából készült el a kis-ázsiai Halikarnasszoszban.Az uralkodópár sírkamráját kőoroszlánok őrizték,s a kupolaként szolgáló lépcsős piramis tetejére,43 m magasságba egy lovaskocsi-szobor került.Az épületet 1500 év elteltével,a 12.században egy földrengés romba döntötte.A később emelt,nagyméretű síremlékeket a mai napig is mauzóleumnak nevezzük.

A rhodoszi kolosszus A kolosszus a világ hét csodáinak egyike.A hatalmas mértű szobor Rhodosz szigetének kikötőjében állt.A nagyrészt kereskedők által lakott sziget lakói nagyon szerették a függetlenséget,ezért sokat kellett háborúzniuk az őket meghódítani akaró csapatokkal.Egyik alkalommal a sziget népe éppen egy,a görögök ellen aratott győzelmét kívánta méltó módon megünnepelni.Volt is rá okuk,egy évig tartó ostromot sikerült visszaverniük.A görögök fejvesztve,minden felszerelésüket hátrahagyva menekültek.A sziget lakosai úgy döntöttek,hogy eladják a könnyen megszerzett zsákmányt,s az árából szobrot emeltetnek Héliodsz napisten tiszteletére,így köszönve meg neki a segítséget.

A rhodoszi Kolosszus

Az alexandira-i világítótorony Nagy Sándor II. Ptolemaiosz uralkodása idején,Pharosz szigetén épült fel márványból.Megépítésére Nagy Sándor adott parancsot.Három „szint“ alkotta: egy négyszögletes,egy nyolcszögletes és egy henger alakú torony.Ez utóbbiban lobogott a Nílus deltája felé hajózó utasokat útbaigazító tűz,melynek fényét bronzlemezekkel növelték. A kupola csúcsán Zeusz szobra állt délcegen – 117 m magasban. A minden idők legnagyobb világítótornya ezer évig működött,mígnem Kr.u. 796-ban egy földrengés eltörölte a föld felszinéről.Utódait azonban a sziget után fároszoknak is nevezték.

A világítótorony fekete fehérben A nagy torony