A víz mint élettér

Vizes élőhely típusok 1. Édesvíz (folyók, tavak, mocsarak, lápok), sós víz (tenger, óceán, sós tavak) 2. Felszínközeli (sekély) vizek – mély tenger 3. Partközeli vizek – nyílt vizek A felszíni vízkészlet megoszlása a következő: – óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 % a Föld felszinének 71%-a! – magashegységi és sarkvidéki jégkészletek: 2 %; – a felszín alatt méterig előforduló szabad vizek (talajvíz, rétegvíz stb.): 0,58 %; – folyók, tavak, légkör, élőlények: 0,02 %.

VízSzárazföld GázfelvételVízbőlLevegőből TápanyagfelvételEgész testen a vízbőlGyökéren át a talajból TesttartásLebeg, nem gondMeg kell oldani (szilárdítás) KiszáradásNincs veszélyVédekezni kell ellene MegporzásVízzelSzél, rovarok.... Zigóta védelmeNincs veszélyVédeni kell FényCsak 200 m-igVan

A víz fizikai tulajdonságai A víz fajhője kétszer, háromszor nagyobb, mint a szárazföldet felépítő anyagoké. A víz hőmérsékletét kétszer, háromszor annyi hőenergia növeli 1 °C-kal, mint amennyi azonos tömegű szárazföldi anyag hőmérsékletének 1 °C-os emeléséhez szükséges. Ezért a tengervíz lassabban és kevésbé melegszik fel, lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld. A tengervíz sokkal nagyobb mélységig melegszik fel, mint a szárazföld, mert a napsugarak 200 m mélyen hatolhatnak a vízbe. (A hősugarak általában 30 m mélységig melegítenek, azon túl már csak a fény hatol be.) A víz hullámzása és áramlása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát. Eddig a mélységig – a hullámzás átkeverő hatása miatt – nagyjából azonos a víz hőmérséklete, lejjebb azonban még a legmelegebb nyárban is ugrásszerűen csökken a hőmérséklet (hőmérsékleti ugróréteg). Az óceánok mélyvizei – még az Egyenlítő alatt is – roppant hidegek (átlagosan +2 o C-osak). Ez a hideg víz ún. mélyáramlásokkal, magasabb földrajzi szélességek felől érkezik, mégpedig állandóan, hiszen ellenkező esetben a melegebb égövekben már át kellet volna melegednie. Bizonyítható, hogy az ún. trópusi felszálló hideg vizek főleg az Antarktisz vidékéről származnak.

Tengerek, óceánok vize A tengervíz sós és keserű ízű sóoldat Egy liter (1000 gramm) tengervízben átlagosan 35 gramm só van, vagyis sótartalma 35 ezrelék. A só túlnyomó része (78%-a) konyhasó (NaCl), ezen kívül jelentős a magnézium-klorid (MgCl %) és a keserűsó (MgSO 4 - 4,7 %) mennyisége. A tengervíz sótartalma attól függ, mennyi csapadék, folyóvíz táplálja, és milyen mértékű a párolgás. A sarkvidéken a jég olvadása is csökkenti a sótartalmat. A tengervíz – sótartalma miatt – csak kb. –2 °C-on fagy meg. A tengeri élet alapja a vízben lévő oxigéntartalom, amelyet a víz a légkörrel érintkező részén vesz magához. A vízben lekötött levegőben kb. 50 %-kal több az oxigén, mint a légtérben. Az oxigéntelítettséget tovább fokozza a moszatok fotoszintéziséből származó oxigén. A függőleges áramlások keverő hatása a mélyebb vizekbe is eljuttatja ezt a létfontosságú gázt A tengervízben lévő szén-dioxid – ami szénsavként van jelen – egyrészt a légkörből, másrészt a tengeri élőlények anyagcseréjéből és lebomlásából származik. A víz szén-dioxid elnyelő képessége nagymértékben függ a nyomástól: minél nagyobb a nyomás, annál több szén-dioxidot tud elnyelni. Mélyebb tengerszintekben ezért sokszorosára nő a mennyisége. A felszíni vizekben a hőmérséklet a fő szabályozó tényező. A hideg víz többet tud elnyelni, a meleg csak keveset.

Környezeti tényezők Hőmérséklet, Fény, Oldott O2 és CO2 tart, Tápanyagtartalom Nyomás A tényezők függnek: földrajzi szélességtől vízmélységtől parttól való távolságtól

Partközeli területNyílt vizek kb. 200m-ig Mélytengerek 200 m alatt Egyenlítő közeli meleg tengerek Kevés oldott O2 Kevés oldott O2 nagy nyomás! Fényviszonyok jók 200m alatt nincs fény, hideg van Kevés plankton Sok tápanyag bemosódás, folyók.. Kevés tápanyagNagyon kevés tápanyag Mérsékelt és hideg övezet tengerei Sok oldott O2 Kevés oldott O2 nagy nyomás! Fényviszonyok jók 200m alatt nincs fény, hideg van Sok plankton Kevés plankton Sok tápanyag bemosódás, folyók.. Kevés tápanyag bemosódás, folyók.. Nagyon kevés tápanyag

Tengerek növényvilága Moszatok (algák) Testfelépítés: - egysejtű - többsejtűek (sosincs szövet!) a, kolónia (sejttársulás) b, telepes fonalas (esetleg rögzítő sejt...) elágazó fonalas lemezes (2D) elágazó fonalak szövedékéből álló teleptestű (3D)

Fonalas zöldmoszat (békanyál) Lemezes barnamoszat Csillárkamoszat – teleptestű zöldmoszat

Moszatok törzsei (rendszertan) Autotróf, fotoszintetizálók Fotopigmentjeik (a fényt megkötni képes anyagok) – a klorofill A, és B Emellett segédpigmentek amelyek különböző színűvé teszik a moszatokat (Zöld-, Barna-, Sárga-, Vörösmoszat....) Emiatt különféle vízmélységben képesek élni!! (a víz lefelé különféle színeket nyel el)

Fényelnyelődés a tengervízben í

ZöldmoszatBarnamoszatVörösmoszat TestfelépítésEgysejtű - teleptestTelepes SzínanyagKl A, B, karotin xantofill Kl A, C, fukoxantin, xantofill Kl A, B fikocianin, fikoeritrin ÉlőhelyFelszin közelében Közepes hőmérsékleten m, hidegebb tengerekben (levegővel telt hólyagok) A Föld legnagyobb növényei! m, meleg tengerekben Plankton tagja isRögzült

Plankton - A vízben lebegő növényi és állati parányok összessége Fitoplankton – zooplankton Algák – termelők !!! Lárvák, férgek, apró puhatestűek... – fogyasztók, lebontók Mikroszkópikus méret, óriási tömeg!