Biológia érettségi - emelt szint -

● A vizsga szerkezete ● Az írásbeli felépítése ● Az írásbeli értékelése ● Az írásbeli pontátváltása ● Az írásbelin használható segédeszközök ● A szóbeli felépítése ● A szóbeli értékelése ● A szóbelin használható segédeszközök ● Részletes követelményrendszer ● Szóbeli témakörök ● Példa szóbeli tételre ● Emelt szintű írásbelik ● Felkészüléshez ajánlott könyvek Tartalom

az emelt szintű vizsga részei írásbeliszóbeli központilag összeállított (nyilván nem nyilvános)nyilvános témakörök, nem ismert tételek a témakör egészét lefed ő egyszer ű bb feladatok és problémafeladatok (80 pont), választható esszé- vagy problémafeladat (20 pont) A) altétel: megadott témakörön belül önálló témakifejtés B) altétel: szövegrészlet elemzése 100 pont25 pont 240 perc30 perc felkészülés, 20 perc felelet A vizsga szerkezete

Az írásbeli feladatait központilag állítják össze. A vizsgafeladatok az emelt szintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. Emelt szinten a 240 perc alatt 100 kérdésre (itemre) kell válaszolni. Minden helyes válaszra 1 pont adható. A 100-ból 80 kérdés minden vizsgázónak közös, 20 kérdés pedig két témakör közül választható. A közös kérdések egy része (kb. 30 pont) kísérletek eredményeinek értékelése, problémafeladat. A problémaközpontú kérdések nem feltétlenül különülnek el önálló feladatokként, hanem egy feladaton belül számíthatunk például ismeretfelidézésre, szövegértésre, kísérletértelmezésre, és ezek kapcsolódására is. ) A választható két utolsó témakör műfaja irányított esszé. Ez nem feltétlenül egyetlen nagy lélegzetű (20 pontos) írásbeli fogalmazás, hanem lehet olyan kérdéskör, melynek megoldásához hozzátartozik a jelölt nyelvileg és gondolatilag igényes fogalmazása (például egy 10 pontos „kisesszé”), de ezt más, a témához szorosan kapcsolódó kérdések, irányító és segítő feladatok is kiegészíthetik. A két darab esszé- és problémafeladat minden évben az alábbi két témakörből kerül ki: a)az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód; b)ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan. A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta. Az írásbeli felépítése

A pontozás a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A maximálisan elérhető pontszám: 100 vizsgapont. Az írásbeli értékelése

Az írásbeli pontátváltása % % % %2 0-19%1

Az írásbelin használható eszközök szöveges tartalom tárolására és megjele- nítésére nem alkalmas zsebszámológép

A szóbeli felépítése A szóbeli tételeket az OM témakörei alapján a vizsgáztató szervezet állítja össze. A tételsor minden fő témakört érint, azaz pl. a genetika vagy az ökológia egyetlen évben sem maradhat ki. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell előadnia. A szóbeli vizsgán a jelölt tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot. A altétel B altétel S ZÓBELI TÉTEL min. 20 db A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó tétel kifejtése megadott szempontok alapján. Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli értékelése B) altétel tartalom, tények ismerete: a felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség: p. 5 p. A) altétel tartalom, tények ismerete: a felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség: p. 5 p.

A szóbelin használható eszközök Semmilyen segédeszköz nem használható!

Követelményrendszer

Szóbeli témakörök (OM) 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak folytatás>>>

4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója

Szóbeli tételminta (1) 1. A) A lipidek Határozza meg a lipidek fogalmát, ismertesse típusaikat! Magyarázza az összefüggést a zsírok, olajok, a foszfatidok és a karotinoidok szerkezete és biológiai szerepe között! Ismertesse az epesavak oldódási tulajdonságai alapján az epe szerepét! Magyarázza, miért alkalmasak egyes szteránvázas vegyületek doppingszernek! B) A színtévesztés öröklődése Olvassa el az alábbi szövegrészt, és értelmezze a megadott szempontok segítségével!

„A zöld-piros színtévesztés (ún. daltonizmus) nemhez kötött öröklődését is régen felismerték. Erre utal a cambridge-i Scott úr május 26-án tiszteletesének írt levele: «Nálunk ez /a színtévesztés/ családi... fogyatékosság: apám ugyanebben a fogyatékosságban szenved; anyám és egyik lánytestvérem és jómagam egyaránt fogyatékosok vagyunk; az utóbbi húgomnak két fia van, s ők mindketten fogyatékosok, de van neki egy lánya is, aki nem fogyatékos; nekem magamnak van egy fiam és egy leányom, mindketten jól látják valamennyi színt – kivétel nélkül; s ugyanígy lát édesanyjuk is; az én édesanyám bátyja azonban ugyanebben a fogyatékosságban szenved, mint én (…) Én nem ismerek a világon semmiféle zöld színt; a piros szín és a halványkék hasonlónak tűnik előttem, nem tudom megkülönböztetni egyiket a másiktól. A sötétvörös és a sötétzöld nekem egy és ugyanaz, gyakran véltem a két színt jól összeillő párnak; ugyanakkor a sárga színeket (világos, sötét és közepes), valamint a kék valamennyi színárnyalatát – kivéve az egészen halványakat, amelyeket általában égszínkéknek mondanak – tökéletesen jól látom, és a színek bármelyikének a hiányát nagy pontossággal meg tudom állapítani; a sötét bíborszín és a sötétkék azonban már néha zavarba ejt.»„ Czeizel Endre: Az emberi öröklődés. Gondolat, Budapest, – 319. o.

♦ Rajzolja fel a szöveg alapján Scott úr családfáját! ♦ A családfa és tanulmányai alapján állapítsa meg, hogyan öröklődik a színtévesztés! ♦ Adja meg Scott úr, apja, anyja és leánytestvérei genotípusát! ♦ Mekkora esélye van Scott úr beteg nőtestvérének, hogy egészséges fia, ill. lánya szülessen? ♦ Véleménye szerint szükséges lett volna tartózkodniuk a gyermekvállalástól Scott úr azon rokonainak, akiknek nagy valószínűséggel e betegségben szenvedő utódjuk születhetett csak?

2. A) A gerincvelő Ismertesse a gerincvelő helyét, felépítését és funkcióit! Rajzolja le a gerincvelő keresztmetszetét, és ismertesse a keresztmetszeten felismerhető részeket, azok feladatát! Válasszon ki egy gerincvelői reflexet, és ismertesse annak lefolyását, reflexívét, funkcióját! B) Környezetvédelem Olvassa el az alábbi újságcikket, majd értelmezze azt a kérdések alapján! Szóbeli tételminta (2)

„Szennyezésmérő mohaműszer Készül hazánk első országos légszennyezési atlasza Amióta az ember fokozott érdeklődést tanúsít a környezet szennyezettsége iránt, azóta keresi az optimális megoldást az egyes környezetterhelő anyagok pontos észlelésére. A módszerek versenyében egyelőre a bioindikáció, vagyis az élő szervezetek segítségével végzett szennyezésmérés vezet, annak ellenére, hogy karrierjének négy évtizede alatt a műszeres technika is sokat fejlődött. A felhasznált élő szervezetek, vagyis a bioindikátorok mezőnyében pedig az egész világot meghódító, mégis feltűnésmentes életvitelű mohák állnak az élen. A választás nem magától értetődő, bár a mohák mellett számos tudományos érv szól. Emberrel nem szokás környezetbiológiai tesztet végezni, az állatok többsége nem marad elég ideig egy helyben a folyamatos méréshez, a növények közül sem jöhet szóba bármelyik: fontos a minél nagyobb felület/térfogat arány, márpedig ez a moháknál a legnagyobb. A mohafélék ráadásul bármit – még a teljes kiszáradást is – elviselnek, örökzöldek, (tehát télen-nyáron «mérnek»), számos fajuk az egész világon elterjedt, így egymástól távol elvégzett kísérletek eredményeinek összevetésére is alkalmasak. A moha mint mérőműszer nagyon egyszerűen működik: a nagy felületű növény felszínén megtapadnak a légszennyező anyagok, mégpedig a szennyezés koncentrációjának megfelelő mennyiségben.

A tényleges szennyezést azután már «hagyományos» high-tech módszerekkel, műszeres méréssel állapítják meg, tehát a növény nem lakmuszpapírként, hanem inkább információhordozóként funkcionál. … Maga a módszer – amely az olcsóbb eljárások közé tartozik, a műszeres mérésnél lényegesen kevesebbe kerül – skandináv eredetű: svéd és dán kutatók a nyolcvanas évek elején dolgozták ki egyik válfaját, a nehézfém-háttérszennyezettség (vagyis a nagy kibocsátóktól távoli szennyezésmennyiség) mérésére alkalmas bioindikációs módszert. Az első skandináv sikerek után néhány év múlva Németországban, majd a kilencvenes években Európa sok más országában is megkezdődött a mohás szennyezésmérés. A mért értékekről térképek készültek, megkönnyítve a legnagyobb szennyezők, illetve a légszennyezés hatásainak azonosítását. … Az európai programban az összehasonlíthatóság végett a skandináv módszert használták. A kontinentális körképből aztán kiderült, hogy Magyarország az átlagos szennyezettséget tekintve az európai középmezőnybe tartozik, ám vannak olyan szennyező anyagok is, amelyeknél a magyar mérések kiugróan magas értéket mutattak. … A pontos okok feltárása nem is a növényökológusok feladata, tőlük elsősorban egyfajta «állapotfelmérést» vár a környezettudomány. …hamarosan elkészül Magyarország első légszennyezettségi atlasza, s az abban rögzített állapothoz képest a továbbiakban könnyebb lesz meghatározni, hogyan változik a háttérszennyezettség.” Hargitai Miklós cikke a Népszabadság május 24-i számából, 8. o.

Kérdések a cikk értelmezéséhez: ♦ Miért a mohákat választották a szennyezettségi mérések tárgyának? Ismertesse a mohák szervezetét, és hozza összefüggésbe a felület-térfogat arányról olvasottakkal! ♦ Milyen folyamat a szennyező anyagok kirakódása a mohanövénykére? ♦ Nevezzen meg két biológiai folyamatot, amelyek felületen mennek végbe, és hatékonyságukat erősen befolyásolja a felület nagysága! ♦ Miben tér el a mohák mérésben ismertetett szerepe a valódi bioindikációtól – például a zuzmók indikátor szerepétől? Mi a jelentősége, hogy egész Európában ugyanazon módszerrel mérjék a szennyezést? ♦ Ismertesse példán, hogy miért különösen veszélyesek a nehézfém-szennyezések! ♦ Hogyan kerülhetnek nehézfémek a levegőbe, vízbe?

Írásbeli feladatsorok 2005 május feladatlap >> május megoldások >> október feladatlap >> október megoldások >> február feladatlap >> február megoldások >>

Írásbeli feladatsorok 2006 május feladatlap >> május megoldások >> október feladatlap >> október megoldások >> május feladat >> május megoldások >>

Ajánlott könyvek » Érettségi esszék nagykönyve - biológia (szerző: Horváthné dr. Hidegh Anikó) » A kétszintű biológia érettségi próbaérettségi nagykönyve - középszint (szerző: Szerényi Gábor) » A kétszintű szóbeli biológia érettségi kézikönyve (szerző: Szerényi Gábor) » Emelt szintű és középszintű írásbeli érettségi feladatsorok biológiából (szerző: Szerényi Gábor)