TDM pályázati folyamat Magyarországon ELSŐ TDM-NAP Fórum a turisztikai desztináció menedzsmenetről Dr. Kovács Miklós szakállamtitkár Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM

A rendezvény céljai 1.Kapcsolatfelvétel, első alkalom ebben a körben 2.Tapasztalatcsere a résztvevők között 3.Segítség a pályázat lebonyolításához 4.Hasznos tanácsok a projekt megvalósításához 5.Ötletek, tapasztalatok a további lépések tervezéséhez –Szervezeti szintek között –Szakmai program megvalósításához: társadalmi és környezeti fenntarthatóság elemei

Beérkezett TDM pályázatok régiónként 1. Regisztráltak száma (2008) Beérkezett pályázatok száma (2009. okt.) Igényelt támogatás (millió Ft) Projekt összköltség (millió Ft) Dél-Alföld16134,8041,00 Dél-Dunántúl135210,69248,65 Észak-Alföld174211,31248,6 Észak-magyarország3017 (térségi h.i. nov. 30.) 556,02655,38 Közép-Dunántúl ,74572,63 Közép-Magyarország9h.i. dec Nyugat-Dunántúl123166,29195,63 Balaton ,31642,72 Dél-Dunántúl22110,03129,44 Közép-Dunántúl85266,47313,49 Nyugat-Dunántúl43169,81199,78 Összesen ,022604

Beérkezett TDM pályázatok régiónként 2. Több pályázó konzorciumot alkotott vagy egy szervezetbe olvadva adta be a pályázatát, tehát a fenti szám több desztinációt (regisztrálót) foglal magába A pályázók a pályázati költségvetés mintegy 25%-át költhetik marketing célokra, régiónként eltérő mértékben. A TDM szervezetek így - figyelembe véve a várhatóan még beérkező pályázatokat is - az elkövetkező két évben várhatóan millió Ft marketing költségvetéssel fognak rendelkezni Európai Uniós forrásból. Ehhez hozzáadódik a saját forrásokból kötelezően biztosítandó éves költségvetés egy része, amelynek elköltésére nem vonatkoznak megkötések és amibe a pályázati források sem számíthatók bele A még beadási határidő előtt álló régiókban mintegy további pályázat várható

Főbb pályázati tapasztalatok 1. Általános tapasztalatok: A beadott pályázatok száma összhangban van a korábbi tdm tájékoztatások intenzitásával, a tdm módszertan megismertetésének sikerességével. Emiatt különösen nehéz volt olyan helyeken elkészíteni a pályázatot, meghozni a szükséges döntéseket, ahol a tdm szemléletet és a pályázati feltételrendszert együtt kellett (volna) megismerni és kezelni, pl. önkormányzati döntéshozatali szinten A őszi, egyszerű regisztrációs folyamathoz képest az akkor benyújtott anyagon alapuló támogatói nyilatkozatban megfogalmazottak, illetve maga a áprilisban kiírt pályázati feltételrendszer is teljesíthetetlennek bizonyult. (ez az ’ott legyen tdm szervezet, ahol van turizmus’ irányelvet támasztja alá, bár vannak jelentős turizmussal rendelkező, de végül nem pályázó desztinációk is) Sok helyen a pályázati kiírást követően kezdődött a szervezetfejlesztés, a bírósági/cégbírósági bejegyzések elindítása, ami annak időigényessége miatt elhúzódott és sok bizonytalanságot okozott

Főbb pályázati tapasztalatok 2. A pályázati kiírás, annak feltételrendszere komplex gondolkodást igényel a pályázóktól, ez sok esetben nem jelent meg TDM szoftverbeszerzés pályázati finanszírozási lehetőségének kizárása a legtöbb pályázót érintette, az informatikai vállalkozások az elmúlt években sikerrel kommunikálták, hogy ettől függ egy tdm szervezet sikere Néhány esetben előfordul, hogy a TDM folyamatok elindulnak/elindultak, azonban vonatkozó pályázat nem került benyújtásra Egyes térségekben az a tapasztalat, hogy a TDM-ben gondolkodó szereplők (vállalkozások önkormányzatok) olyan TDM folyamatokhoz csatlakoznának szívesebben, amiben az MT Zrt. Regionális Marketing Igazgatósága is részt vesz

A pályázat feltételrendszeréhez kötődő tapasztalatok 1. Az EU-s pályázatok tekintetében általános ötéves fenntartási kötelezettséget sokan értelmezhetetlennek tartották, ilyen hosszú időre nem tudtak kötelezettséget vállalni (sem formálisan, sem informálisan). Ez egyúttal utal arra is, hogy valószínűleg sok esetben az ilyen pályázatokban eddig nem résztvevő célcsoportot sikerült megszólítani ezzel a témakörrel Az önkormányzatok részéről a fenntartási kötelezettséghez kapcsolódó finanszírozási kötelezettség nem áll párhuzamban a döntéshozatali kompetenciával, azaz a többségi finanszírozás mellett kisebbségben maradnak a döntéshozatal során Az önkormányzati jogszabályi háttér miatt gazdasági társaságban való részvétel csak többségi befolyású tulajdonosként lehetséges, ami időközben ugyan pályázati értelmezés szempontjából elfogadott lett, de sok félreértést okozott és meghiúsította a pályázati részvételt

A pályázat feltételrendszeréhez kötődő tapasztalatok 2. A TDM alkalmazott önkormányzati alkalmazásban való maradásának pályázati lehetősége a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, ha egy szervezeti egység kikerül az önkormányzat felügyelete alól, akkor az abban lévő státusz sem maradhat bent Az egyesületi formát különösen a potenciálisan nagyobb tagdíjjal rendelkezők nem támogatják, a későbbi azonos szavazatarány miatt Kedvelt kombináció lett az önkormányzati többségi befolyással rendelkező non-profit kft-k tdm szervezetként történő megalapítása, amiben üzletrész tulajdonos a tagokat flexibilisen kezelni tudó és a szolgáltatók többségét magába foglaló egyesület. A megoldás a jövőben még okozhat feszültségeket, pl. döntéshozatali folyamatban Elszámolható költségek között a marketingköltségek a pályázók véleménye szerint nagyon alacsony szinten kerületek lekorlátozásra

A pályázat feltételrendszeréhez kötődő tapasztalatok 3. A TDM-ben szerepet játszók közötti kompetencia és finanszírozási feltételek lehatároló Közép-távú Együttműködési Megállapodás tartalmának tisztázása iránti, ’sablon’ kialakítására vonatkozó igény Helyi és térségi tdm pályázat és szervezetfejlesztés esetében a különböző szintek közötti tevékenységlehatárolás sokszor okoz problémát Helyi és térségi tdm pályázati kiírás esetében az egybeeső beadási határidő nem volt kezelhető, a térségit hosszabbítani kellett a helyiek szervezetfejlesztése miatt Speciális esetekkel kapcsolatban nehézkes az álláspont kialakítása (pl. alapítványi vagy nemzeti parki információs irodák) Leader szervezeti rendszerrel való átfedések kiküszöbölése, a kérdéskör megoldásával inkább a desztinációs szintű szinergiák erősítése

A pályázat feltételrendszeréhez kötődő tapasztalatok 4. A pályázattal kapcsolatban összességében elmondható, hogy egyszerre van jelen a pályázók részéről a túlzott szabályozással/pályázati feltételrendszerrel szembeni kritika, illetve a további információk / segítség / szakmai támogatás iránti igény, ami ugyanakkor további megkötésekkel járna.

A további TDM pályázati tervek 1. Helyi szinten: 2010-ben helyi TDM szervezetek támogatására várható kiírás, hasonló szakmai célok megvalósítására, mint idén. Ezen a pályázaton elsősorban azok pályázata várható, akik 2008-ban regisztráltak, ugyanakkor idén – bármilyen okból kifolyólag – nem nyújtottak be pályázatot. A keretösszegeket figyelembe véve várhatóan ezzel a fordulóval együtt a hazai helyi TDM kezdeményezések gyakorlatilag teljes körűen részesülhetnének Európai Uniós támogatásban. Céljaiban egy ilyen, a TDM szervezet létrehozását, az együttműködés elindítását elősegítő pályázat várhatóan már nem ismétlődik a közeljövőben felé közeledve a szakmai projektek továbbfejlesztésére és azok megvalósítására irányulnak a kiírásra kerülő helyi TDM pályázatok, ez a jelen pályázói kör számára a következő pályázati lépcsőfok

A további TDM pályázati tervek 2. Térségi szinten: 2010-ben várhatóan országszerte kiírásra kerülnek a térségi TDM pályázatok is, amelyekben a marketingköltségek a helyi szinthez képest hangsúlyosabban fognak megjelenni (itt az idei észak- magyarországi kiírások 35%-os limitet tartalmaznak) Régiós szinten: A régiós TDM szervezeti szint kiépítése az érintettek nagy száma és a TDM elvek (egységesség, alulról építkezés, önkéntesség, komplex feladatellátás, párhuzamos struktúrák elkerülése stb.) érvényesülése miatt a helyi és térségi szervezetek kialakításától összetettebb feladat. Erre akkor nyílik mód, amennyiben a térségi TDM szervezetek és a meglévő régiós szereplők egyaránt készen állnak az új szervezet kialakítására, ez azonban a TDM működés tapasztalatainak levonása után állapítható meg megalapozottan. A régiós TDM szint kialakításának szakmai előkészítése megkezdődött, a kapcsolat az NFÜ-vel folyamatos e témában is.

Aktuális feladatok 1. Koordináció: A pályázók és nem pályázók véleményének kérdőíves felmérése az áprilisban kiírt pályázattal kapcsolatos tapasztalataikról A további általános TDM fórumok mellett/helyett a potenciális TDM pályázókkal szűkebb körű, operatívabb konzultációk szervezése Pályázatok értékelése: Folyamatos a TDM pályázatok értékelése, eddig a júniusi pályázatok esetében került sor döntésre. A bírálóbizottságban az ÖM TUSZÁT kijelölése alapján részt vesz a TDM koordinátor. Tervezés: Az NFÜ-vel együttműködésben a jövő évi kiírások feltételrendszerének és kereteinek meghatározása

Aktuális feladatok 2. TDM informatika: Keretrendszer kialakítása: folyamatos egyeztetés az NFÜ-vel, cél minél magasabb szinten egységes, átjárható rendszer kialakítása, Az előkészítés célja: a legjobb ár-érték arány elérése, Döntés a TDM informatikai hátteréről az NFÜ bevonásával, amely lehetővé teszi, hogy a pályázati projektjük megvalósítását megkezdő TDM-ek rendelkezésére álljon egy informatikai megoldás, hozzávetőleg legkésőbb tavasz végén – nyár elején. Lehetőség a pályázók részére, nem kötelező Forrás: a rendelkezésre álló régiós keretekből biztosítható

Aktuális feladatok 3. Egységes szervezeti keretrendszer biztosítása: TDM szervezetek definiálása, „minősítési” kritériumrendszer kidolgozása Ellátott szolgáltatások és azok minőségének garantálása – ellenőrzésének módja…? Formája: védjegyrendszer, névhasználati szerződés…? A jövőbeni pályázati támogatási rendszer feltétele, egyszerűbb kiírást eredményez Tartalmi elemek: főleg a tevékenységre, partnerségre koncentrálna

Aktuális feladatok 4. IFA változásának hatása: A TDM rendszer hosszú távú fenntarthatósága abban az esetben látszik biztosíthatónak, ha az adott desztinációban működő turisztikai szempontból meghatározó jelentőségű, és a TDM-ben szerepet vállaló önkormányzat IFA állami támogatással megnövelt összegének 20%- át, vagy a szervezet éves működési költségének 65%-át fedezi. Ez mind a megvalósítás, mind a fenntartás időszakára vonatkozó kötelezettség az önkormányzat részéről. A százalékok meghatározása során +2 Ft-os állami kiegészítéssel kalkuláltak a kiírók. Fentiek az IFA turisztikai célú visszaforgatását ösztönzik, amely egyben a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyik fő prioritása, valamint a tervezett Turizmus Tv. egyik legmarkánsabb célja is volt. (A Tv. tervezete alapján turisztikai fejlesztési forrásra az az önkormányzat nem pályázhatott volna, amely a +2 Ft költségvetési hozzájárulást nem a helyi turizmust támogató célra használja fel.)

Aktuális feladatok 5. A szűkülő forrásokból nagy valószínűséggel a turizmusra még kevesebb forrást fordítanak majd az önkormányzatok. Ugyanakkor a TDM fenntarthatóságához a kieső IFÁ-ból e célra fordított forrást pótolni szükséges, ez egyrészről a tagságra és a vállalkozásokra tehet az eddigieknél nagyobb terheket, másrészről a konkrét számok, ill. hiányzó forrás ismeretében lehet majd felmérni és ez alapján mérlegelni a további intézkedések lehetőségét. Az IFÁ-val kapcsolatosan egyeztetünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a pályázati feltételek teljesíthetősége érdekében. Természetesen kiemelten fontos, hogy a szakmai szempontok ne sérüljenek, különösen a fenntarthatóság tekintetében, ugyanakkor az eddigi egyéb kérdések megoldása kapcsán az NFÜ pályázóbarát hozzáállást képviselt.

Kiváló Európai Desztináció Díj „Megerősített partnerség a turizmus fejlesztéséért” EU Bizottsági kezdeményezés EP és Tanács felhatalmazása alapján a fenntartható turizmus fejlesztésben kimagasló eredményeket elérő desztinációk számára Célja, hogy felhívja a figyelmet az európai turisztikai desztinációk értékeire, sokszínűségére, továbbá, a turisztikai fejlesztéseiket a társadalmi-kulturális- környezeti fenntarthatóság elvei mentén végző desztinációk promócióját támogassa. Az EU által meghatározott feltétel rendszer szerint évente változó témában (2007: A legjobban fejlődő vidéki desztináció, 2008: A legjobb élő hagyományokat őrző desztináció, 2009: A természetvédelmi területek és nemzeti parkok turizmusa)

Kiváló Európai Desztináció Díj 2. A 2009/2010-ben induló téma keretében,,Magyarország legígéretesebb természetes vizű desztinációja’’ kerül kiválasztásra. A pályázaton nyertes desztináció A cél olyan térségi turisztikai desztinációk, turisztikai együttműködések kiválasztása és díjazása, amely vízi turisztikai kínálatukat magas színvonalon mutatják be a turisták számára. A nyertes jogosult lesz a,,Kiváló Európai Desztináció – European Destination of Excellence’’ megnevezés használatára. Az elismerő címet elnyerő magyarországi térség marketingeszközeinek fejlesztéséhez a Magyar Turizmus Zrt Ft értékben járul hozzá. A nyertes térség részt vehet továbbá a évi Európai Turizmus Fórumon.

Kiváló Európai Desztináció Díj 3. A kiválasztás pályázati úton történik. A pályázathoz kapcsolódó dokumentumok az eden.itthon.hu honlapon elérhetők.eden.itthon.hu A pályázattal kapcsolatos további tájékozódást segíti az ún. Help Desk szolgáltatás, ami október 29. és január 22. között elérhető az címen. A pályázók 3 munkanapon belül en választ kaphatnak a pályázattal kapcsolatos A pályázat benyújtási határideje január 25.

Köszönöm a figyelmet!