Foglalkozási rehabilitáció a társadalmi integráció szolgálatában „Új utak és kihívások a foglalkozási rehabilitációban” Székesfehérvár január 29. Dr. Pulay Gyula előadása

Az új szabályozásnak a társadalmi integrációt leginkább szolgáló elemei A rehabilitáció előtérbe állítása a rokkantosítással szemben A megmaradt képességek hasznosítása A rehabilitációt komplex folyamatként kezeli Foglalkoztatásközpontú Épít a civil szervezetek aktív részvételére Munkáltatók növekvő szerepvállalását szorgalmazza

A rehabilitáció A rehabilitáció fogalma: Orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének helyreállítása A rehabilitálhatóságról, rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról a rehabilitációs szakértői szerv ad szakvéleményt.

A rehabilitálhatóság feltételei a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörökben való foglalkoztatás az érintett személytől az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem igényel az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást

Mitől komplex a rehabilitáció? Új, komplex minősítési rendszer Rehabilitációs járadék bevezetése Orvosi, szociális, foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatási rendszer összehangolt kiépítése, működtetése 321/2007.(XII.5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról

Rehabilitációs járadék A mai III. cs. rokkantsági nyugdíj helyett kerül bevezetésre, a rehabilitálható személyek számára, nettó összege közel azonos A minősítés és a rehabilitálhatóság megállapítása az ORSZI keretében működő bizottságok feladata A rehabilitációs járadékot a nyugdíjbiztosítási szervek állapítják meg és folyósítják A rehabilitációs járadék maximum 3 évig folyósítható, újabb megállapítás csak egészségi állapotváltozás esetén.

Rehabilitációs járadékos együttműködési kötelezettsége A rehabilitációs járadékos nem minősül álláskeresőnek A rehabilitációs járadékost együttműködési kötelezettség terheli a sikeres rehabilitáció érdekében Formája a rehabilitációs megállapodás, amelyet a rehabilitációs járadékos a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltségével köt meg Jelentési kötelezettségek

A rehabilitációs megállapodás Az álláskeresési megállapodáshoz hasonlít A szakértői bizottság véleményének, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeinek figyelembevételével kell megkötni A rehabilitációs megállapodás mellékleteként rehabilitációs tervet kell összeállítani nap áll rendelkezésre a megállapodás előkészítésére, további 30 nap a megkötésére A megállapodás előkészítése is együttműködés

A rehabilitáció lehetséges iránya A jelenlegi, az egészségkárosodást megelőző, vagy más, a képzettségnek megfelelő rehabilitáció előtérbe helyezése, ha ennek munkaerő-piaci feltételei kedvezőek Új szakmára való felkészítés, átképzés, ha ez a járható út: azoknak a foglalkozásoknak, foglalkozási alcsoportoknak, csoportoknak a megjelölése, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas

Rehabilitációs szükségletek Orvosi, Szociális, Foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek Alapvető rehabilitációs szükségletek megkülönböztetése A szociális és a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket és az azokat kielégítő szolgáltatásokat egy rendszerben kezeli

Foglalkoztatási rehabilitációs szükségletek Eredeti munkakörben történő rehabilitáció elősegítése Korábban gyakorolt foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése Szakképzettségnek megfelelő nem gyakorolt foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése Új képzettséget, betanítást igénylő foglalkozásban történő rehabilitáció elősegítése

A rehabilitációs terv tartalma a rehabilitáció konkrét iránya a járadékban részesülő rehabilitációs szükségletei a rehabilitációs szolgáltatások felsorolása, időbeli sorrendje a rehabilitációval összefüggésben nyújtott támogatás, annak mértéke és időtartama a járadékban részesülő kötelezettségei, ezek teljesítésének határideje a munkaügyi központ kötelezettségei, ezek teljesítésének határideje a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása tekintetében az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak formáit

A rehabilitáció konkrét irányának meghatározása A kirendeltség a rehabilitáció konkrét irányát (munkaköröket) a munkaerő-piaci lehetőségeket, a rehabilitációhoz szükséges foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások körét és időtartamát figyelembe véve a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott lehetséges rehabilitációs irányok közül határozza meg. A meglévő munkáltató preferálása Nem állapítható meg a rehabilitáció konkrét irányaként olyan munkakör, amelyben előre láthatóan nem lehet megfelelő munkahelyet felajánlani

Rehabilitációs szolgáltatások Orvosi rehabilitációs szolgáltatások (az egészségbiztosítási rendszerben elérhető valamennyi szükséges szolgáltatás) Szociális rehabilitációs szolgáltatások (a rendelet nevesíti a Szociális törvény alapján) Foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások (a rendelet nevesíti elsősorban a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapján) Az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére a járadékos a rehabilitációs terven keresztül kötelezhető

Szociális rehabilitációs szolgáltatások Házi segítség-nyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás Közösségi ellátás Nappali ellátás Átmeneti szállás

Foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások Munka-tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Álláskeresési tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Rehabilitációs tanácsadás Előzetes munka-alkalmassági vizsgálat Munkaközvetítés „Új” szolgáltatás: rehabilitációs mentori szolgáltatás

Rehabilitációs mentori szolgáltatás Feladatai: információnyújtás a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs járadékban részesülővel a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásának figyelemmel kísérése

Az átképzés és a foglalkoztatás támogatása A Foglalkoztatási törvényben adott a bértámogatás, és megnyílt az átképzés és a vállalkozóvá válás támogatásának lehetősége Rehabilitációs Alaprészből nyújtható támogatás A 177/2005 (IX.2.) kormányrendelet tervezett módosításával megnyílik a munkába helyezési támogatáslehetősége Új európai uniós programok

További feladatok Félévente értékelő megbeszélés A járadék időtartama meghosszabbításának kezdeményezése A járadékos bejelentéseinek fogadása, amelyek a járadék összegének csökkentéséhez, a járadék megszüntetéséhez vezethetnek Figyelmeztetés: Támogatott foglalkoztatással is át lehet lépni a kereseti határt Teendők a járadék feléledése, ismételt megállapítása esetén

A civil szervezetek szerepe Rehabilitációs mentori szolgáltatás megszervezése Rehabilitációs szolgáltatások (pl. rehabilitációs tanácsadás) nyújtása Bekapcsolódás az Európai Unió által finanszírozott komplex programokba Közreműködés a tranzitfoglalkoztatás és a szociális gazdaság kiépítésében

A munkáltatók növekvő szerepvállalása A törvény a meglévő foglalkoztatónál történő rehabilitációt preferálja: Felmondás elleni védelem a Munka Törvénykönyvében A foglalkoztató megkeresésének, illetve az ő közreműködésének a kötelezettsége Ha a foglalkoztató a rehabilitációs járadékos további foglalkoztatását, valamint az ehhez szükséges rehabilitációs intézkedések megtételét vállalja, akkor a rehabilitáció konkrét irányát ennek figyelembevételével kell meghatározni

Köszönöm a figyelmet!