Kajszitermesztés Család: Rosaceae Alcsalád: Prunoideae Nemzetség: Prunus Sectio: Armeniaca Származás: Ázsia Fontosabb fajok: Prunus armeniaca = Armeniaca vulgaris, Prunus sibirica = Armeniaca sibirica, Prunus mandshurica = Armeniaca mandshurica, Prunus dasycarpa = Armeniaca dasycarpa, Prunus ansu = Armeniaca ansu

Legfontosabb kajszi termesztő országok- FAO statisztika- 2008

Fontosabb kajszi termesztő országok termése – 2008 AreaProduction (Int $1000)Production (t) 1 Turkey Iran (Islamic Republic of) Pakistan Uzbekistan Italy Algeria Japan Morocco Egypt Spain SyrianArabRepublic France Ukraine China Greece United States of America Hungary Russian Federation South Africa Romania Source: FAO Statistics

Kajszi alanyok Vadkajszi (tengeribarack, majombarack) (Armeniaca vulgaris) magoncok: C 1300, C 1301, C 1650, C Mirobalán magoncok: C 162, C 359, C 679 Mirobalán és hibridjei klónalanyok: Myrobalan B, Myrobalan GF 31, Marianna GF 8-1, Ishtara®, Jaspy® Kökényszilva (P. insititia): C83 magonc, St. Julien A, St. Julien GF 655/2 Szilva (P. domestica): Fehér besztercei, Kisnánai lószemű, Wangenheim, Brompton, Torinel® Őszibarack, mandula és fajhibridjeik: GF 305, Rubira, GF 677

Kajszi alanyok növekedési erélye Igen erős, erős (80-100%) Középerős (60-80%) Féltörpe (40-60%) Törpe (25-40%) Kajszi magonc, Mirobalán magonc, Marianna GF 8-1 St. Julien A, Brompton, Torinel®, Jaspy®Ferey St. Julien GF 655/2, Fehér besztercei, Kisnánai lószemű, C 83 magonc. Ishtara®, Wangenheim.

Kajszifajták

Művelési rendszer KoronaformákTérállás nagyméretű extenzív korona: gömbkorona (természetes) 8 x 6 m vagy 7 x 5 m nyított, közepes méretű, félintenzív korona: váza korona7 x 5 m, vagy 6 x 4 m késleltetett váza 7 x 5 m, vagy 6 x 4 m Sudaras, fél-intenzív korona: termőkaros orsó6 x 4 m sövény (olasz palmetta)5 x 4 m Sudaras, intenzív korona: orsókorona (szabadorsó, karcsúorsó)4 x 3 m, vagy 4 x 2 m Papp féle ernyő6 x 4 m, vagy 5 x 3,5 m

Termőfelület és termésszabályozás Alakító metszés -Suháng telepítése esetén: visszametszés törzsmagasság rügy -Koronás oltvány esetén: a fővezérvessző visszametszése egyharmadára, oldalvezérvesszők visszametszése 2-3 rügyre Vázakorona nevelésének sajátosságai:  a vázágak ugyanolyan erősségűek legyenek  erősen növekedő hajtást visszacsípéssel kell megállítani  a vázágak eredési pontja ne essen közel  a vezérhajtások konkurenseit a nyár folyamán el kell távolítani  Nyári metszés elágaztatás céljából ( a hosszú hajtásokat júl. végén kétharmadukra visszametsszük) Sudaras korona nevelése:  a vázágak derékszögben csatlakozzanak a tengelyhez (sudárhoz)  Szükséges a vesszők lekötözése  Hegyes szög esetén az ágtorokban a szövetek összeforrása nem megfelelő, emiatt a korona hajlamos lesz a lehasadásra

Termőkori metszés Termőkorban a kajszit nem fontos évente metszeni és nem szokás erős metszést végezni Fontosabb műveletek: gallyritkítás (főleg a korona külső részén meredeken feltörő vesszőket, gallyakat távolítjuk el), termőrész ifjítás (elöregedett termőgallyak visszametszése) Kevésbé erős metszés esetén a kajszi a termését főleg rövid nyársakon hozza Mediterrán országokban a kajszit erősen metszik. Így hosszú vesszők képződnek és ezeken hozza a termést.

Termésszabályozás A gyümölcsritkítás a kajszi esetében lényeges termesztéstechnológiai művelet Ritkítás fontossága: - gyümölcsminőség biztosítása - szakaszos terméshozás kiküszöbölése Ritkítás ideje: terméskötődés után a csonthéjkeményedés kezdetéig Ritkítás mértéke: - termőnyársanként 1-2 gyümölcs maradjon - hosszú termővesszőkön 5-6 gyümölcs maradjon Ritkítás módja: kézi. A vegyszeres ritkítás technológiája nem teljesen tisztázott

Talajarő- gazdálkodás Talajművelés -A kajszi gyökérrendszere felületes ezért kerülni kell a mélyebb talajművelést. A vastagabb gyökerek nehezen regenerálódnak. -A gyökérsérűlés verticilliumos fertőzést okozhat, ami fapusztuláshoz vezet Talajművelési módok: -sorközben mechanikai (kultivátorral), 2-3 évenként mélylazítással -sorközben gyepesítés -facsíkban talajtakarás, vagy vegyszeres gyomirtás -fiatal ültetvényekben csak perzselő hatású szerek használhatók -facsík takarása szerves maradványokkal (főleg fiatal ültetvényben): szalma, istállótrágya, komposzt, tőzeg, fakéreg

Tápanyagellátás A kajszi legfontosabb tápeleme a kálium. A foszforigénye alacsony. Káliumellátottság:20-40 mg/ 100 g talaj Foszforellátottság: mg/ 100 g talaj Fontos a szerves trágya használata (humusztartalom javítás, talajszerkezet javítás) Nitrogén műtrágyát humuszban szegény talajokon igényel (2 % alatti humusztartalom esetén) Öntözés Nem vízigényes gyümölcsfaj. Jó szárazságtűrő. Évi mm csapadék elégséges. Kritikus időszak: csonthéj keményedése (május- június) Intenzív telepítésekben gyümölcsminőség javítására ajánlatos az öntözés Öntözési mód: mikroöntözés, korona alatt

Növényvédelem Betegségek  Kajszihimlő (plum-pox)  Kajszi gutaütése v. apoplexia (Pseudomonas syringae + Leucostoma cinctum)  Kajszi sztigminás betegsége (Stigmina carpophila)  Kajszi ventúriás varasodása (Venturia carpophila)  Kajszi monilíniás betegsége (Monilinia laxa + Monilinia fructigena)  Kajszi lisztharmata (Podosphaera tridactyla) Kártevők  Kéregmoly  Araszolók  Sodrómolyok  Szilva levéltetű  Barackmoly  Keleti gyümölcsmoly

Betakarítás Friss fogyasztásra szánt gyümölcs: kézi betakarítás Konzervipari gyümölcs: rázógépes betakarítás A betakarítás ideje: -Friss fogyasztásra szánt gyümölcsnél 90 %-os éréskor -Távoli piacra (export) 85 %-os éréskor -Ivólé és pálinka készítésére 95 %-os éréskor Az érettség állapotát a gyümölcsszín és a húskeménység alapján állapíthatjuk meg A kajszi érése elhúzódó, ezért általában több menetben kell szüretelni