TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSI ZAVAROK

Az előadás végén: Meg tudja határozni az alapfogalmakat. Magabiztosan fogja használni a téma mérési módszereit. Megismeri a témakör elméleteit. Vázolni tudja a fejezethez kapcsolódó nemzetközi tendenciákat. Ismerni fogja a témához kapcsolódó magyarországi helyzetet.

Társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) összefoglaló elnevezés: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, gyermek- és ifjúkori veszélyeztetettség TBZ: a társadalom szinte valamennyi rétegét és csoportját érinti Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz. Normaszegés a deviancia, a normaszegő viselkedés, a deviáns viselkedés

1. Alapfogalmak Deviáns viselkedés A deviancia definíciója A mindenkori társadalmi normáktól való eltérés. A társadalomban érvényesülő normák:  Jogi normák  Erkölcsi szabályok ( pl. valláserkölcsi normák, szokások, illemszabályok, divatszabályok) „Az értékek absztrakt események, míg a normák konkrét elvek vagy szabályok, melyek követését az adott csoport valamennyi tagjától elvárják.” Giddens

Norma = viselkedési szabály → előírja, hogy a társadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük. Megszegése: valamilyen szankció Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: büntetőjogi normák, erkölcsi normák, szokások, illemszabályok, stb. (Andorka, 2002) A normákkal kapcsolatban az alábbi fontos tényekre kell felhívni a figyelmet: Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el..A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak.

2. A témában használható mérési módszerek 2.1. Statisztikai mutatók Problémás a mérésük Öngyilkosság: az öngyilkossági arányszámot statisztikai és demográfiai évkönyvek évente közlik- halálok. Bűnözés: négyféle technikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok: 1. ismertté vált közvádas bűncselekmények száma, 2. az ismertté vált elkövetők száma, 3. a vádlottak száma, 4. az elítéltek száma. Az adatokat maguk az intézmények – rendőrség, ügyészség, bíróság – állítják elő.

2.2. Viktimológiai vizsgálatok - bűnözés elterjedtsége - A büntetőjog korszakonként és országonként eltérő Az alkoholizmus becslési módszerei Az alkoholizmus két definíciója: 1. Orvosi 2. Szociológiai A nemzetközi gyakorlat két közvetett módszer: 1. Jellinek–képlet 2. Ledermann–módszer

2.4. Epidemiológiai vizsgálatok Olyan reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálat, amelyben a fogyasztás mennyiségére, gyakoriságára és az alkohol okozta problémákra kérdeznek rá, mely alapján következtetni lehet, hogy a megkérdezett alkoholista-e. Kábítószer-fogyasztás: Adatok még kevésbé Leghatásosabb itt is az epidemiológiai felvétel, de letagadás! Mentális vagy lelki betegségek: A meghatározása is nehézségekbe ütközik, hiszen a súlyos elmebetegségektől a neurotikus panaszokig szinte minden ide sorolható. Epidemiológiai vizsgálatok: Juhász Pál neurózisskála Beck-féle kérdőív

3. Elméletek 3.1. A deviancia funkciói és diszfunkciói Milyen szerepet játszik a deviancia, milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban? Durkheim: a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből, a társadalomban elfogadott normákból. A deviancia funkciója: a teljesen konform társadalomban minden fejlődés leállna. Bizonyos deviáns viselkedésfajták gyakoriságának nagyfokú megnövekedése súlyos társadalmi zavarokhoz vezet. A szociológiában különböző elméleti hipotéziseket fogalmaztak meg a deviáns viselkedések okairól.

3.2. Biológiai elméletek - Lombroso olasz orvos a koponyaalkat és a bűnözés közötti összefüggés - kromoszóma-rendellenesség

3.3. Pszichológiai elméletek - A frusztráció-aggresszió elmélet - a devianciát valamilyen feszültséghelyzet okozza

3.4. Kulturális elméletek Minden társadalomban kulturális értékek és normák szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. Pl. szeszesital- és kábítószer-fogyasztás Öngyilkosság - Japán

3.5. Anómia-elméletek Durkheim Az anómia szerinte a társadalmi normák meggyengülésének állapota, amely a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel. Merton - új anómia fogalmat vezetett be. (1930) a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás négy anómiás reakció:

Az egyén viselkedésének típusai CélokMegengedett eszközök 1. Konformitás++ 2. Újítás+- 3. Ritualizmus-+ 4. Visszahúzódás Lázadás±± + = elfogadás - = elutasítás ± = az adott célok és eszközök elutasítása, de a saját új célok, eszközök elfogadása.

- Újítás = bűnözés, a bűnöző meg akar gazdagodni, de illegális eszközökkel; - Ritualizmus = a normák lélektelen követése, nem számít deviáns viselkedésnek; - Visszahúzódás = csavargás, elmebetegség, neurózis, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, öngyilkosság. Ezek az emberek nem csak nem hajlandók, vagy nem képesek a társadalmilag elfogadott normák szerint élni, hanem arról is lemondtak, hogy a társadalom többi tagja által kívánatosnak tartott célokat elérjék. - Lázadó = forradalmár magatartású egyén, a tipológia különlegessége. Elidegenedés - Seeman

3.6. Minősítési vagy címkézési elmélet: Goffman: Nem magán a viselkedésen, hanem a társadalomnak, valamint egyes, erre kijelölt társadalmi intézményeknek (rendőrség, bíróság, pszichiátriai intézmény) válaszreakcióján múlik, hogy valamilyen viselkedés, vagy személy deviánsnak minősül-e. Összegzésképpen: a deviancia okaira vonatkozóan sokféle elmélet

4. Nemzetközi tendenciák 4.1. Öngyilkosság 1960 óta Magyarországon a legmagasabb Nem minden ország közöl adatokat, nem biztos az, hogy minden ország öngyilkossági adatai egyformán pontosak. A fejlett országok nagy részében a második világháború óta nem nőtt az arány. A legmagasabb öngyilkossági arányú országok: Ausztria, Svájc, Németország, Dánia és Csehország.

es adatok

4.2. Bűnözés A büntetőjog eltérései miatt nem lehet összehasonlítani, csak egyes, jól körülírható cselekményeket. Az ismertté vált bűncselekmények statisztikái szerint az USA-ban lényegesen gyakoribb az erőszakos bűnözés, mint Nyugat- Európában. Az utóbbi években Oroszországban és Ukrajnában Nagy probléma a szervezett bűnözés

4.3. Alkoholizmus Az egy főre jutó szeszesital-fogyasztást és a májzsugorodásban meghaltak → elsősorban a nagy bortermelő országok: Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország Mo. az első 10 ország között A második világháború óta minden fejlett országban nőtt az alkoholfogyasztás és a májzsugorodás okozta halálozás.

4.4. Kábítószer-fogyasztás Nincsenek megbízható adatok sem a nemzetközi összehasonlításhoz, sem az időbeni növekedés vizsgálatához. - Kábítószer vagy drog lehet az a szer, amelyet a nemzetközi egyezmények név szerint felsorolnak. - Drog minden olyan termék, amely befolyásolja a mentális működést és ítélőképességet, és melynek fogyasztását tiltják, valamint minden olyan nem tiltott termék, amelynek fogyasztása veszélyes és visszaéléshez, dependenciához vezethet.

A következő nagy csoportokat lehet megkülönböztetni: -ópium és származékai (morfin, heroin, kodein), -stimulánsok (kokain, amfetamin-származékok, -hallucinogén szerek (mesterségesen előállított LSD, hasis, marihuána, kannabisz), -egyes oldószerek (ragasztók) gőzei, amelyet belélegeznek, - orvosi vényre kapható gyógyszerek (elsősorban nyugtatók, altatók, szorongásgátlók), amelyeket magukban vagy alkohollal kombinálva kábítószerként használhatók.

4.5. Lelki betegségek Nincsenek sem megbízható adatok, sem egységes definíció

5. Magyarországi helyzet 5.1. Öngyilkosság A századfordulóig adatok. Magyarországon kb ra tehető a sikeres öngyilkosságok száma a kísérletek kb. ötszörösét teszik ki. Az öngyilkosok háromnegyede férfi, a kísérleteket leginkább nők hajtják végre. Az öngyilkossági gyakoriság az életkorral együtt emelkedik, de igen magas a nagyon fiatal korban elkövetett öngyilkosságok száma is. A 100 ezer lakosra jutó halállal végződő öngyilkosságok arányszámáról az 1880-as évekig visszamenő statisztikai adataink vannak öt megelőzően már az öngyilkosságok gyakoriságának három nagy emelkedési időszakát ismerjük: as évek, 2. A századforduló időszaka, 3. Az 1930-as világgazdasági válság után egy nagyon hosszú emelkedési időszak indult, - amely 1983-ban érte el csúcspontját, - majd némi csökkenés után 1995-től a legmagasabb a világon.

Az öngyilkosságok megoszlása Magyarországon korcsoportok szerint (arányszámban)

Az öngyilkosságot elkövetők aránya foglalkoztatás és végzettség szerint (%) 2003 Foglalkoz- tatottak Munkanél -küliek Nyugdíjasok8 általános Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség Közép- Magyarország27,64,351,261,511,25,1 Közép-Dunántúl39,28,461,569,916,73,0 Nyugat-Dunántúl38,212,069,952,427,76,3 Dél-Dunántúl21,99,652,460,822,35,0 Észak- Magyarország29,012,050,749,329,06,1 Észak-Alföld30,27,856,162,422,23,2 Dél-Alföld27,36,359,762,617,84,5 ORSZÁG ÖSSZESEN29,57,853,660,519,64,6

5.2. Bűnözés A két világháború közötti korszakig vannak összehasonlító adataink 1949 és 1952 között volt a legmagasabb, Ma az ismertté vált bűncselekmények száma 500 ezer körül háromnegyede vagyon elleni cselekmény, főként lopás. Az emberölések 1990 óta emelkedő számúak, kb. évi 300 eset. Az elítéltek többsége férfi, túlsúlyban vannak a fiatal felnőtt férfiak.

5.3. Alkoholizmus A gondozóintézetekben nyilvántartottak száma kb. 50 ezer, a májzsugorodásban meghaltak száma között mozog. A Jellinek-képlet szerint 750 ezer, a Ledermann-módszer alapján 1 millió feletti az alkoholisták száma. A teljes népességre vonatkoztatva kb. minden tizedik ember alkoholista ma Magyarországon.

5.4. Kábítószer-fogyasztás Meglehetősen új deviáns viselkedésforma Magyarországon, ezért kevés adatunk van róla

5.5. Lelki betegségek A pszichiátriai gondozóintézetekben nyilvántartott betegeken kívül csak az epidemiológiai adatfelvételekre támaszkodhatunk. A népesség 1/3-a mutat depressziós tüneteket, közöttük is magasabb a nők aránya, számuk az életkorral emelkedik.

Összefoglalás

Köszönöm a figyelmet! Dr. Bacsa-Bán Anetta