A kulturális örökség gazdasági és társadalmi lehetőségeinek feltárása (REVEAL) Örökséggazdálkodás a Nivegy-völgyben: A balatoncsicsói plébánia épület felújítása közösségi alapokon

A projekt alapadatai A projekt szerkezete, főbb tevékenységi elemei Javaslatok projekttervezéshez  2 1 3

 Közösségi „beavatkozás” módszertanának kidolgozása:  Hogyan lehet a kulturális örökséget minél jobban beágyazni a helyi gazdasági-társadalmi folyamatokba? avagy  Hogyan lehet a kulturális örökség (épített örökség + szellemi örökség) a helyi fejlesztés motorja?  A projekt kiindulópontja 1

 Balatoncsicsói plébánia felújítása  Nivegy-völgy, Balaton-felvidék  5 falu, kb. 800 lakos  Védett műemlék, 18. századból  180 évig közösségi központ volt, 30 éve elhagyatott épület  Norvég Alap finanszírozása: épületfelújítás és kapcsolódó kapacitásépítés 1

 Helyzetfeltárás főbb megállapításai  Pusztuló épített örökség  Falusi - és ökoturizmus kihasználatlan lehetőségei (környező völgyek ismertebbek)  Sváb lakosság, nazarénus közösség  Betelepülő, fiatal családok, sok gyerek a helyi iskolában  Aránylag sok működő vállalkozás  Még élő társadalmi szövet!, de azért zárt völgy és nehezen nyíló lakosok, ötletekkel, álmokkal 1

1  Felújított épület fenntartható, közösségi használata, társadalmi vállalkozás formájában  Kulturális örökség, mint a helyi fejlesztés katalizátora: helyi társadalom „felrázása”, együttműködések és vállalkozások fejlesztése  Módszertan kidolgozása hasonló adottságú településekre és műemlékekre: részletes „örökségi kalauz” készül, amely tavaszán lesz elérhető  Célok

Helyi kezdeményezés Központi kezdeményezés Norvég Alap Miniszterelnökség Forster Központ Helyi lakosok Újonnan beköltözők Önkormányzatok Veszprémi Érsekség Nazarénusok Projekt menedzsment Műemléki kutatók Építész tervezők Szakértők Egyházközség Templomfelújítók Nivegy-völgyi Borút Egyesület Turisztikai vállalkozók Projektvezető Egyházközség vezetője BIZONYTALANSÁG Helyi civil szervezetek Helyi termelők, vállalkozók Szakmai, intézményi környezet  Projekt szereplők

Balatoncsicsói plébánia

 „Beavatkozási” módszertan felépítése IV MÓDSZERTAN ALKOTÁS KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS az épület funkcióiról KÖZÖSSÉGI ÜZLETI MODELL-ALKOTÁS, ÜZLETI TERV az épület fenntartására RENDEZVÉNYEK a helyi közösség „mozgatására” Nyitó nap, kiállítások helyi értékekből, örökségtábor, gyereknap kapacitásépítés értékek tudatosítása, együttműködések erősítése, műhelybeszélgetések Műemléki kutatás Tervezés Engedélyeztetés Kivitelezés MŰKÖDTETÉS, FENNTARTÁS I II III

A szűk helyi projektmag: akik az elejétől fogva maguknak érezték az épületet Funkciók tervezése: miről szóljon az épület? melyik szobába milyen tevékenységek, funkciók kerüljenek?  Felújított épület funkcióinak tervezése műhelymunkában 2

 A plébánia funkcióinak közös tervezése

 Egyházközségi szoba  Civil szervezetek irodája  Helyi termék bolt  Közösségi rendezvénytér (pajta)  Borospince, borkóstolók  Klubhelység (baba- mama, fiatalok, jóga stb.)  Tábori helységek (2. ütem)  Vendéglakás (2. ütem) 2  Épület közösségi tervezésben meghatározott funkciói

 FB, blog, filmek, Nivegy-völgyi névjegy sorozat 2

 Tudásátadás: Falusi vendégasztal előadás és egyéni mentorálás

 Tudásátadás: falusi szállásadás előadás és egyéni mentorálás

 Hálózatépítés: Vidék Minősége-Éltető Balaton-felvidék Helyi Védjegy kerekasztal: milyen előnyei és hátrányai vannak, hogyan lehet bekapcsolódni?

 Tudásátadás és hálózatépítés: Borász Műhely sorozat bormarketingről, együttműködési lehetőségekről

 Üzleti tervezés a Business Canvas Modell alapján

 Helyi értékleltár: milyen értékek, erőforrások vannak, amivel el lehet indulni? Épített örökség + szellemi örökség  Kezdő projektcsapat összegyűjtése  Közösségi tervezésre elég időt hagyni (több hónap) és megfelelő időszakban megvalósítani  Kompetenciák, felelősségi viszonyok pontos tisztázása minél hamarabb: közösség miben, mikor, hogyan dönthet  Helyi viszonyok és hatalmi viszonyok alapos megértése  Képzések valós igényfelmérésre alapozottan valósuljanak meg: tényleg abban a témában van szükség tudásátadásra? milyen formában? mikor? melyek a helyi tanulási szokások?  Javaslatok projekttervezéshez 1. 3

 Helyi tudás + szakértői tudás egymást kiegészíti  Keresni a kapcsolódást már meglévő rendezvényekkel, kezdeményezésekkel  Közösségi média használata  Business Canvas modellezés lehetőségei:  Esélyegyenlőségi szempontok átgondolása: ki részesül az előnyökből? hogyan lehet minél szélesebb kört bevonni? hogyan lehet helyben tartani a lakosokat? mi lehet a nők sajátos szerepe a kezdeményezésben? Hogyan lehet a nőket helyzetbe hozni (pl. saját vállalkozás fejlesztése)  Javaslatok projekttervezéshez 2. 3

Youtube: Balatoncsicsó virtuális túra FB: blog: balatoncsicso.reblog.hu