Beszámoló „Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése - Ágazati előrejelzés várakozások alapján” című alprogramról TÁMOP / Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Előadás a TAMOP program SZIB számára MTA KTI, VIII. emelet, 807. Budapest november 26 11:00

:12:34 Tartalom A alprogram céljai Az alprogram vázlatos munkamenete A megvalósított lépések célja Eddigi kutatási lépések Tapasztalatok Tervek tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 A alprogram céljai tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Ágazati becslések a várható munkaerő-keresletről (rövid és közép távon) Ágazati becslések érvényessége (szándékolt versus tényleges viselkedés) Milyen belső és külső tényezők határozzák meg a becslések érvényességét? Hogyan lehet pontosabb előrejelzést adó kutatási stratégiát kialakítani? –Minta –Módszer –Kérdezettek –Kérdések tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Vázlatos munkamenet tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12: ápr.- november: az első nagymintás adatfelvétel (4000 cég) előkészítése dec február: első nagymintás adatfelvétel 2011.: elemzés, ellenőrzés 2011.: mérleg adatok elemzése: vállalatok belépése és kilépése a piacról március-május: második nagymintás adatfelvétel (4000 cég) előkészítése május-június: második nagymintás adatfelvétel (lehetőleg panel) július: a két adatfelvétel összekapcsolása + mérleg adatok július: ellenőrzés augusztus – november: egyesített adatfelvételek elemzése december: az alprogram lezárása tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 A megvalósított lépések céljai tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Alapvető cél az adatfelvétel előkészítése –Milyen vállalati tényezők játszanak szerepet a létszámtervezésben a magyar cégek körében? –Milyen szervezeti egységeket, folyamatokat működtetnek a magyar vállalkozások e téren? –Milyen kérdések legyenek a kérdőívben? –Személyes lekérdezés: mi a jobb módszer? –Hogyan alakítsuk ki a mintát? (kis cégek aránya?) tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Megvalósított kutatási lépések tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Nemzetközi irodalmi áttekintés Interjús vizsgálat magyarországi cégek körében –2 előkészítő, 1 próba, és 22 interjú közép-magyarországi kis- közepes és nagyvállalatok hr vezetőinek / ügyvezetőinek körében Interjús vizsgálat magyarországi cégek körében Pilot felvétel kérdőívének elkészítése Pilot adatfelvétel 40 magyarországi cég körében –véletlen mintavétellel a vállalatok kiválasztása előzetesen meghatározott kvóta szerint: 16 db fős, 16 db fős, 8 db 250+ fős cég; tevékenység szerint: feldolgozóipari, építőipari, kereskedelmi, pénzügyi, egyéb szolgáltatást végző cég (összesen 40 db); válaszadók kiválasztása: a cégvezető vagy a témában kompetens személy; Az adatfelvétel eredményeinek értékelése Nagymintás adatfelvételhez közbeszerzés előkészítése tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Tapasztalatok tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Interjús vizsgálat: –valamilyen üzleti tervezés mindenhol van, de a kisebb cégeknél nem formális, az üzleti tervekre vonatkozó információkat nem írják le; „Gyakorlatilag ugye nincs üzleti tervezés előre, hanem árajánlatokat készítünk. Ebben benne vannak az anyagköltségek, a munkaköltségek, stb., ahogy szokott lenni.” (hazai tulajdon, nincs export, feldolgozóipar, 33 főt foglalkoztat) –Nagyobb cégeknél sem mindig gyakori a rendszeres üzleti tervezés: „Mivel az orvosi digitális mikroszkópok és szkennerek piaca állandó mozgásban és fejlődésben van, a cégnek is rugalmasan kell terveznie, így az üzleti tervek is változó távra, leginkább projektalapon születnek. Az egyes hardvereknek, illetve szoftvereknek eltérő fejlesztési ideje van, továbbá magának a gyártásnak és a fejlesztésnek is más a kifutási ideje. Ennek megfelelően az üzleti tervezés inkább csak irányelv, a legfőbb az, hogy „folyamatosan tudjuk követni a piacot”. (feldolgozóipar, külföldi tulajdonrész van, van export, 86fő) –legjellemzőbb az egy évre szóló üzleti terv, de sok cégnél ez csak formaság, a rövidebb távú terveket komolyabban veszik tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Interjús vizsgálat: –A létszámra vonatkozó tervezés kevésbé rendszeres, mint általában az üzleti tervezés: „A létszámtervek – az üzletivel ellentétben – nincsenek meg egy évvel korábban megszabva, ….körülbelül egy hónappal előbbre kapom meg… most van július eleje, hát úgy két hónappal előre, szeptember elejéig pontosan tudom, hány főt kell felvenni és milyen területekre”. (van külföldi tulajdonrész, nincs export, feldolgozóipar, kb. 200 főt foglalkoztat) –létszámtervezés esetében nem volt olyan cég, ahol valamilyen adaptív statisztikai modell alapján terveznének; –kormányzati sokkok és toborzási nehézségek rontják a létszámtervezés megbízhatóságát; –az egyik legerősebb befolyásoló tényező a munkaerő képzettség szerinti összetétele: a kékgallérosok létszáma jobban tervezhető, mint a fehérgallérosoké: „Egyértelműen könnyebb tervezni az ún. kék galléros foglalkoztatottakat (nálunk takarítónő, gépkocsi-vezető, karbantartó). Szellemi foglalkoztatottak esetében nehezebb tervezni, mint kivitelezésnél, építőiparnál, szerintem. Ott tudjuk pontosan, hogy mennyi anyagot kell megmozgatni, így ott könnyebb számszerűsíteni, hogy hány munkással, művezetővel tudom megvalósítani adott munkát.” (Egyéb gazdasági szolgáltatás, hazai tulajdon, nincs export, 116 fő) tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Pilot vizsgálat: –kapcsolatfelvétel nehézségei: alacsony válaszadási hajlandóság (20%); –a válaszadók sok kérdésnél hivatkoztak arra, hogy a válság és a bizonytalanság miatt nehezen vagy nem tudnak válaszolni. Ahol nincs a cégben külföldi tulajdon, magasabb az érvénytelen válaszok aránya a cég kilátásaival kapcsolatban; –kisebb cégeknél nem jellemző a formalizált üzleti tervezés, az intézményi sokkok is jobban érintik őket –A létszámra vonatkozó tervezés kevésbé rendszeres, mint általában az üzleti tervezés: tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Pilot vizsgálat: –nagy cégeknél jellemző inkább a rendszeres üzleti tervezés és létszámtervezés, ami konkrét szervezeti egységeken keresztül történik; –üzleti tervezés: inkább az árbevétel nagyságától, kevésbé a tulajdonosi háttértől függ, –Lehet hatása az exportnak is: a nem exportálók nagyobb arányban készítenek üzleti tervet (??); –stratégiai tervezésnél csak az árbevétel nagyságának van hatása, a külföldi tulajdonnak nincs; –a létszámtervezésnél a külföldi tulajdonú cégek legalább 2 hónapra előbbre terveznek, mint a magyar tulajdonban lévők tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Pilot vizsgálat – válaszhiányok torzítottsága: –Kisebb cégeknél inkább –Exportálóknál inkább (???) –Külföldi tulajdonban lévőknél inkább (???) (**) => a rövid távú üzleti ciklus hatása feltételezhetően erős tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 A kialakított kérdőív blokkjai –Vállalati jellemzők (nagyság, gazdasági ág, export, tulajdon, székhely, stb.) –Standard üzleti konjunktúra kérdések; –Üzleti és stratégiai tervezés folyamata; –Várható munkaerő-kereslet (fél év, év, 5 év); –Szakmatartalom változás becslése –Attitűd kérdések tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Tervek tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek

:12:34 Az első nagymintás kérdezés lebonyolítása (december – február) A kérdezés ellenőrző vizsgálata Mérleg adatok és bértarifa adatok A vállalati mérleg adatbázis elemzése és az vállalati adatfelvétel adat-file-jával való előkészítése Az egyesített adatfelvételek előzetes elemzése tartalom munkamenet célok eddigi lépések tapasztalatok tervek