A VAJDASÁGI MAGYAR NYELVRŐL Bene Annamária ( Újvidéki Egyetem – Belgrádi Egyetem)

Délvidék vagy Vajdaság?

Egy kis történelem Az államalapítás és a megyerendszer kialakulása után Temes, majd Torontál, Bács-Bodrog és Szerém vármegyéket szervezték meg e területen. A XIV. század végére Szerémség és a Duna-Tisza közének déli fele a magyar királyság leggazdagabb, legsűrűbben lakott és tisztán magyar népességű országrésze lett. A török megjelenéséig 12 vár (Bács), 28 város, 529 kisebb település és 8 apátság (Aracs). Szerémség és Bácska az ország szellemiekben is legfejlettebb területe volt: elterjedt a humanizmus, a huszitizmus, és itt készült az első magyar nyelvű bibliafordítás is.

És akkor megjelentek a törökök... A szerbek folyamatos betelepülése a XIV. század végétől kezdve. Dózsa-féle parasztfelkelés mohácsi csata A török után A Duna-Tisza köze 1686–87-ben szabadult fel, de: zentai csata (1697) → karlócai béke (1699). A Tisza bal parti része 1716-ig maradt török uralom alatt (Törökkanizsa, Törökbecse).

Határőrvidék: szerb család (1690 ‒ 1) óriási kiváltságokkal → Divide et impera Rákóczi-szabadságharc, pestis Az 1700-as évek elejétől tervszerű betelepítések: a magyarokat engedték vissza utoljára. Az 1790-es évektől kezdve népességnövekedés, gazdasági fejlődés, a közlekedési hálózat kiépülése, többé-kevésbé rendezett nemzetiségi viszonyok, az oktatás intézményhálózatának megteremtése. Ezt a folyamatot törte meg az 1848–49-es szabadságharc → itt volt a legnagyobb ember- és anyagi veszteség

1867-től 1920-ig a déli területek igazi aranykora: a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt, de gazdag falvai, modern városai, sűrű vasúthálózata, forgalmas vízi útjai a fejlett európai országok szintjére emelték: –a városokban kővel borított úthálózatok, –víz-, gáz- és csatornahálózatok, –gáz-, majd villanyvilágítás, –városi villamosvasút Szabadkán és Újvidéken. –Szecesszió. De: elkezdődik a magyarok létszámának csökkenése (egykézés, öngyilkosságok). Egyedül Szerémségben nő a magyarok száma (szerbek kivándorlása, filoxéra).

Hányan vagyunk? Vajdaságban 2011-ben: en A népesség közel harmadát nemzeti kisebbségek alkotják: ez 25 etnikai csoportot jelent. Legnagyobb számban magyarok, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok. Vajdaságnak hat (6) hivatalos nyelve van: szerb, magyar, szlovák, horvát, román és ruszin.

És hányan vagyunk mi, magyarok? 1921-ben an 1960-ig nőtt a létszám; 1960-ban en(?) A 2011-es népszámlálás szerint magyar él Vajdaságban – de valójába hányan? *** Többségünk Vajdaság északi részén, 8 községben –abszolút többségben Magyarkanizsán, Zentán, Adán, Topolyán és Kishegyesen, –relatív többségben a bánáti Csókán, a bácskai Becsén és Szabadkán. –Jelentős a magyarok száma a bácskai Temerinben és Szent- tamáson, a bánáti Törökkanizsán, Bégaszentgyörgyön, Törökbecsén és Magyarcsernyén.

I. A vajdasági magyar nyelvváltozat dialektológiai sajátosságai Dialektológiai szempontból Vajdaság nyelvjárásszigetek sokaságából áll. Jelen van az egységes nyelvterületen megtalálható nyelvjárások zöme. A nyelvjárások még élnek, felfedezhetőek, archaikus alakok azonban már csak elvétve.

A bácskai nyelv Az ë hang: a vajdasági magyarok többsége ismeri és használja. –Főleg Bácskában, mégpedig a Tisza mentén az identitásjelző szerepe is kialakult. Ebben a régióban a nyílt e-ző ejtés számít kirívónak (Feketics, Topolya). Az í-ző szigeteken (Pacsér, Piros) csökkenő tendenciájú í-zés figyelhető meg (szíp, kík, píz). Sok helyen az i labializálódik ü-vé vagy ö-vé (pl. üdő, üng, üsmer – ösmer), Delabializálódik az ű í-vé: híves, csív stb. Diftongálás Az intervokális l, s, sz megnyúlik: egésszen, esső, erőssebb, gyüllés, tárgyallás, szallag stb. Megnyúlhat az intervokális p is: koppaszt.

A magánhangzó utáni l kiesik, az előtte álló magán- hangzó megnyúlik: vót, főd stb. l-ezés: selem (selyem), luk (lyuk) Palóc nyelvjárás: –Kupuszina –Az illabiális a haloványan még, de megvan más palóc, valamint jász telepítésű helységekben is (pl. Zenta, Ada, Magyarkanizsa; Mohol, Bajsa, Péterréve). Az ún. összerántás elég gyakori, pl. ütte (ütötte), sütte (sütötte), vëtte (vëtette), nyitta (nyitotta), kötte (kötötte) stb. Általános a kettőzött tárgyrag a névmásokon: eztet, aztat, űtet, ëngëmet; ritkán főnéven: meszetët.

A mély hangrendű szavakhoz illeszkedik a felszólító mód jele – ez itt szabályszerű, mert dialektális jelenség: én adnák (adnék), én ásnák (ásnék), én várnák (várnék), én maradnák (maradnék), én szaladnák (szaladnék), én hallanák (hallanék), én szólnák (szólnék), én tudnák (tudnék), én olvasnák (olvasnék) Itt pedig az analógia működik: én meginnák (megin- nék), én írnák (írnék), én elszívnák (elszívnék) [egy cigit] A köznyelvitől eltérő szóalakok: igenyes (egyenes), ríl (sír), hetfű (hétfő), mesztéláb (mezítláb), tanál (talál), hun (hol), meszet (mész), bagrena (akác), muszaj (muszáj)...

A bánáti nyelv Az ö fonéma meghatározó, de megterheltsége eltérő. Három nagy csoport: 1.a szegedi kirajzás ö-zői (Rábé, Majdán, Törökkanizsa, Egyházaskér-Verbica, Csóka, Hódegyháza-Jázova, Padé, Szaján, Nagynezsény, Kisoroszi, Tóba, Magyarcsernye, Törökbecse, Szentmihály, Muzslya, Ürményháza), 2.a békési ë-ző, í-ző nyelvet beszélők (Magyarittabé, Debelyacsa), 3.a csíki székely nyelvjárást magukkal hozott bukovinai székelyek (Hertelendyfalva-Vojlovica, Sándoregyháza- Ivanovo, Székelykeve) nyelve, melyben ö-zés kevés van, ë-ző a nyelvjárás, az í-zés gyenge fokú.

Néhány sajátosság Az észak-bánáti régióban tartja magát a hangsúlyos helyzetben levő magánhangzó megnyúlása: cúkor, tűkör, pósta, kőr stb. Jellemző néhány sajátos igealak E/3. alakban: adi, mondi, tudi, hagyi.

Közös vonások a bácskai és a bánáti magyar nyelvváltozatban a > o zártabbá válás: lábas → lábos, magas → magos A j palatalizálódik: jön → gyün A gy depalatalizálódik: megy → mén A hív ige E/3., feltételes módú alakja: hína A megy igének sajátos ragozási sora alakult ki: Egyes szám Többes szám Bácskában Bánátban mék – mëgyëkmëgyünk mönyünk mészmëntëk möntök mén – mëgy mënnek mönnek ‒ mënnek

Szerémség? Szigetszerű magyarság (volt). Beszédjükben az ë-zés dominál(t). A polifonémikus értékű ē és ā hang is jellemző (volt) a nyelvjárásukra.

II. Német eredetű szavak rétege A vajdasági magyar nyelvben ma is nagyon gazdag és élő a német eredetű szavak rétege. A jövevényszavak kategóriájába tartoznak. Néhány példa: cimet, mantil, pucol, hecsedli, cáger, vajling, dunszt, glancol, bakter, karmonádli, buksza, cvekedli, flekk, luftol, prézli, hózentréger, ratkapni, foszni, sporhet, luszter, klikker, partekli, stanicli, módli, pemzli, slepper, smirgli, svargli...

III. Szerb nyelvi transzfer Ha állandó kapcsolatban vagyunk olyan beszélőkkel, akiknek anyanyelve eltér a miénktől, az hatással van arra, ahogyan beszélünk. Vajdaságban a magyar nyelv önálló fejlődése 1920 után kezdődött → kontaktusváltozat → a magyar nyelv vajdasági regionális változata a szerb nyelv fokozott hatásának jeleivel.

Szókészleti különbségek igazi közvetlen kölcsönszavak: a magyar nyelv standard változatában sohasem voltak kimutathatóak szerbvajd. magyarstandard magyar szerb ←vajd. magyar → standard magyar gripa gripa influenza majica majica póló, atlétatrikó sok szokk gyümölcslé (medicinska) sestra szesztra ápolónő bazen bazén medence vežbanka vezsbánka dolgozatfüzet

kölcsönhomonimák: van megfelelőjük a standard magyar nyelvben, de a kontaktusáltozatban létező megfelelőjük ettől különbözik szerb←vajd. magyar standard magyar szerb←vajd. magyar → standard magyar banja banya (gyógy)fürdő ’gyógyfürdő’1 ’gyógyfürdő’ 2 ’vénasszony’ patike* patika tornacipő ’tornacipő’ 1 ’tornacipő’ 2 ’gyógyszertár’ koncentrat koncert takarmánykeverék ’takarmánykeverék’ 1 ’takarmánykeverék’ 2 ’hangverseny’

tükörfordítások: szerb←vajd. magyar standard magyar szerb←vajd. magyar → standard magyar dečiji vrtić gyermekkert * óvoda akademski slikar akadémiai festő festőművész akademski građanin akadémiai polgár egyetemi hallgató diplomirani pravnik okleveles jogász jogász mesečna karta hónaposjegy havibérlet

Hangtani változások Egyre gyakoribb a hosszú mássalhangzók rövidülése: toll > tol, rossz > rosz A magyar palatális zöngés explozívát, azaz a gy / ɟ / hangot a szerb alveopalatális zöngés affrikáta, a đ / ʒ ́/ váltja fel: magyar [gy] / ɟ / → szerb [đ] / ʒ ́/ szerb: Mađar ′magyar′ /m ɑʒɑʀ / vajdasági magyar: magyar /m ɒʒɒɾ / Egy morfofonetikai képződmény: szerbvajd. magyarstandard magyar pacov pácó_ patkány

Morfológiai sajátosságok Kontamináció? szerbvajd. magyarstandard magyar cev csővcső A vajdasági magyarok elsőnyelvi grammatikájában sajátos középfokú összehasonlító szerkezet alakult ki: Péter öreg-e-bb [Máriá-tól/től-e]. Az alma finom-a-bb a [körté-től]. A vajd. magyar előnyben részesíti a standard pro Acc névmást – ez nem várt sajátosság.

IV. A magyarországi magyar hatása -ban/-ben → -ba/-be nyílt e-zés

Magázás A vajdasági magyar nyelv nem ismeri az önözést!

Mi ÍGY beszélünk Amikor átjöttek az Ëti NËNÁÉK Szegedről, elmëntünk ëgy étterëmbe és MËGCSASZTIZTUK őket. Én LIMËNKÁS SZOKKOT ittam, a többiek BOROVNICÁT. Sok ËSZCAJG volt az asztalon. Mëgvágtam az ujjamat ëgy késsel, ezért anyukám adott rá ëgy HANZAPLASZTOT. TRÉNËRKÁT és MAJICÁT viseltem, hozzá PATIKÁT és MICIT vëttem fel. A mici alól azért kilátszott a SISKÁM. Ëti nëna nem szerette a CIMËTËT. Virslit ëvëtt sok SZËNFFEL. A sógor KIKIRIKIT rágcsált, amíg kihozták a SZÁRMÁT. Az ebéd VÉGIN mindënki ëvëtt valami KALÁCSOT. Apukám SAMPITÉT ëvëtt, a többiek mëg SLÁGOS kávét ittak. Távozásnál a SANKNÁL fizettünk. Amit nem birtunk mëgënni, azt a pincér bëcsomagolta, és beletëtte ëgy KËSZÁBA. Hazafelé esëtt az eső, ezért kinyitottuk az esernyőinket, én mëg fölvëttem a SUSKAVÁCOT. Ëgyszër volt, hogy elkaptam valami GRIPÁT, és bë këllëtt mënnëm a DISZPANZÉRBA a BETEGKÖNYVEMMEL. A határon nyáron mindig nagy volt a GÚZSVA, mert mindënki a NAFTÁT SVERCELTE. A RAMPÁNÁL a vámos kérte a PASSZUST. Amint átértünk a határon, ëgy rëndőr mëgállított minket a SZËMAFOR után, mert nem működött a ZSMIGAVACUNK. Mondtuk nëki, milyen ZSMIGAVAC, hát hol a PRIKOLICÁNK!!! (Forrás: A szöveg kissé módosított.)