Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
1. Likviditási mutatók Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét mérik A./ ABSZOLÚT MUTATÓK 1. Forgóeszköz befektetés: Készlet + Vevők - Spontán követelések 2. Nettó forgótőke: Összes forgóeszköz – Rövid kötelezettség
B./ RELATÍV MUTATÓK Likviditási ráta= Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek Gyorsráta =(Forgóeszközök – Készletek)/Rövid l. kötelezettségek Pénzeszköz arány=(Forgóeszközök – Készletek - követelések)/ Rövid lejáratú kötelezettségek Vagy:(Értékpapírok + Pénzeszközök)/Rövid kötelezettségek
Értelmezés 1.3. Likviditási ráta forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek értelmezése: 1 Ft rövid lejáratú kötelezettségre mennyi forgóeszközérték jut nettó forgótőke = likviditási ráta abszolút ö. nemzetközi mércéje: 2, hazai mércéje: 1,3
Értelmezés Gyorsráta: az igen likvid forgóeszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi mércéje: 1, hazai mércéje: 0,7 Pénzeszköz arány (cash ratio):(pénzeszközök + piacképes értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek
2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók A/ FLOW 2.1. Eladósodottsági mutató = pénzáramlás / összes idegen forrás értelmezése: az adósság mekkora része fizethető vissza adott időszak alatt 2.2. Adósságvisszafizető képesség = összes idegen forrás / pénzáramlás értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adósság pénzügy vs. számvitel: a pénz jelenértéke
2. Tőkeszerkezeti (eladósodottsági) mutatók II. B/ STOCK Idegen tőke arány = összes adósság / összes eszköz Értelmezése: 1 Ft vagyonra hány Ft adósság jut probléma 1: könyv szerinti érték vs. piaci érték Adósságfedezeti mutató = összes eszköz / összes adósság Értelmezése: 1 Ft adósságra hány Ft vagyon jut nemzetközi mércéje 2, hazai régebben kb. 3 tartalma a likviditási ráta – idődimenzió nélkül
Jövedelmezőségi mutatók Sajáttőke-arányos nyereség (ROE) = Adózott eredmény/Saját tőke Eszközarányos nyereség1 (ROA 1) = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke Eszközarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és kamatfizetés előtti nyereség - adó) / összes eszköz átlagos értéke Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség / Nettó árbevétel
Példa A vállalkozás átlagos összes eszköze millió Ft, adó-és kamatfizetés előtti nyereség 400 millió Ft, a fizetendő kamat 100 millió forint társasági adó kulcsa 18 %. Mennyi az eszközarányos nyereség1 és 2 mutató értéke? EBIT kamat 100 adóalap 300 adó 54 adózott eredmény 246 ROA1 = Adózott eredmény/Összes eszköz átlagos értéke = 246/1000 = 0,246 = 24,6 % ROA2 = Adó és kamatfizetés előtti nyereség - adó/Összes eszköz átlagos értéke = (400-54)/1000 = 0,346=34,6 %
Hatékonysági mutatók A hatékonysági mutatók azt mérik, hogy a menedzsment milyen hatékonysággal hasznosítja a vállalat eszközeit. Ezért szokás még e mutatókat kihasználtsági mutatóknak is hívni.
Eszközök forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközérték Ugyanilyen logikával számíthatók az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1 = nettó árbevétel / készletek átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés közvetlen költsége/készletek átlagos értéke Tárgyi eszközök forgási sebessége Vevők forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét mutatja Szállítók forgási sebessége: a mi vállalatunk fizetési fegyelmét mutatja
A forgóeszközök kihasználásának sajátos mutatója a forgási sebesség, amit a forgóeszközök egy időszak, pl. egy év alatt megtett fordulatainak számával, vagy a körforgás időtartamával, a forgási napok számával mérnek. Ez utóbbi mutató úgy is értelmezhető, hogy a készletek átlagos nagysága ennyi napi termelés ellátásához elegendő A forgási sebesség képlete: A forgási idő képlete: s = éves árbevétel/ éves átl. forgóeszköz állomány n = 360/forgási sebesség Egy vállalat esetében a forgási idő 60 nap, forgóeszközeinek átlagos állománya 200 MFt. Mekkora a forgási sebesség? Mekkora a cég éves árbevétele?
Forgási sebesség (s) = 360 / forgási idő (n) = 360 / 60 = 6 Éves árbevétel = Forgási sebesség (s) * éves átl. FE állomány = = 6 * 200 = 1,2 milliárd Ft