Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

FSZOE szakmai nap OKJ –hoz kapcsolódó kérdések.
Pásztor Tibor főosztályvezető
A Kamara szerepvállalása a duális szakképzésben Kazincbarcika, december 02. Bihall Tamás MKIK alelnök.
Szabó Bálint Budapest, december 9. A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben.
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés Az MKIK megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben.
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése, az OKJ rendszerének továbbfejlesztése.
Aktualitások a szakképzésben
AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE
Kompetencia Végzettség
Versenyképes gazdaság versenyképes szakképzés A szakképzés mint a jövőbe történő befektetés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megnövekedett szerepvállalása.
TANULÓSZERZŐDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN
A piacgazdaságra nyitott rugalmas képzési rendszer intézményi jogi megvalósulása. A szak- és felnőtt képzőkkel szemben támasztott szakmai jogi feltételek.
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
A kamara szerepvállalása a szociális képzések területén
A Kamara szerepe az iskolarendszerű szakképzésben Nagykanizsa, március 14. Bihall Tamás MKIK alelnök.
Gubicza Zsanett képzési referens Budapest,
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A szakképzés jövője - a jövő szakképzése
Soós László NGM Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Az egészségügyi szakképzés fejlesztésének lehetséges irányai Kiss Mária Balatonfüred, augusztus 25.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A szakképzés jelene és jövője 7. Nevelésügyi Kongresszus augusztus 27. Dr. Szenes György főtitkár.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési fejlesztési munkája
Befektetés a jövőbe a kamara szerepe a duális szakképzésben
Tanulószerződéssel a munka világában Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Budapest július 19 Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató.
Soós László SZMM Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály
Szakképzés jövője, megújítása Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése 1.
Szakképzési dokumentumok
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
Új elemek a szakképzési dokumentumokban Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes október 5.
A szakképzés helyzete Magyarországon
1 Csontó Béla Az új OKJ bevezetése Informatikai rendszergazda Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető.
NAK, Szakképzési Igazgatóság
Gazdasági kamarák szerepe a duális szakképzésben Szabó Bálint.
TÁMOP Nagyrendezvény. Magyarországi szakképzési rendszer változások I.  2011 új szakképzési törvény  2012 szeptember 01 köznevelési törvény hatályba.
Szakképzési változások
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, szeptember 30. Bihall Tamás.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Komplex vizsga Szolnok szeptember 3.. Modulrendszerű vizsgadelegálások száma 2014 Vizsgaelnöki delegálások száma kamarai szakképesítésekben: 4157.
Kamara – a gazdaság hangja a szakképzésben Berettyó – Körös TISZK Nyitórendezvény Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető BMKIK.
A kamara szerepe a duális szakképzésben január 27.
Az MKIK törekvései a szakképzés átalakításában Áttörés a duális szakképzés irányába.
Az Országos Képzési Jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmények Bruckner László.
A felsőoktatási gyakorlóhelyek nyilvántartása november 27. Laczky Gabriella.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője.
A gazdálkodó szervezetek elvárásai a szakmunkásképzéssel szemben Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János.
Tájékoztató fórum Szakiskolai fejlesztési program C komponens iskolái számára KOMPONENS C Miskolc május 5. Nagy Zoltán komponensvezető
Változás a képzési rendszerben Jogszabályi előírások Szakképzési rendszerünk Jelenlegi képzéseink Képzési rendszer jövője Legfontosabb feladataink.
A Kereskedelmi és Iparkamarák szakképzési feladatai 2012.
Vörös-Gubicza Zsanett MKIK fejlesztési koordinátor szeptember 06.
1 A SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK JOGSZABÁLYI KÖRNYZETE Laczkovich Jánosné Budapest, március 13.
Alternativitás a szakképzésben Budapest október 14.
11 A Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a magyar szakoktatás megújítására Dr. A Nemzetgazdasági Minisztérium koncepciója a magyar szakoktatás megújítására.
Az egyházi szakképzés helyzete Koblencz Attila
A szakképzés jövője.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
Az NSZFI szerepe a szakképzés megújításában
Kompetencia Végzettség
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben
Soós László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály szakmai tanácsadó
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga
Előadás másolata:

Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések bevezetése

Az eddigi rendszer működőképességének és teljesítőképességének bemutatása

Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók:100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010.

Forrás: KSH

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: , lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)

Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: november 11.

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése Fő aktivitási területek

Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás Szakmai fejlesztőmunka eredményei

Az ISZIIR interaktív fóruma: m&pager_limit=&order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak április 28-tól Országos konzultációs fórumrendszer Partnerek bevonása, megnyerése Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése április szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga- követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére július /2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos VII. 26-tól) augusztus /2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos VIII. 28-tól)

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések 48 szakképesítés 3-as szintű 35 db 5-ös szintű 13 db Megszüntetésre, illetve beépítésre került 5 db Új szakképesítés2 db Régi Új 46 szakképesítés 3-as szintű 34 db 5-ös szintű 12 db

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 4 féle képzési lehetőség szeptember 1-től: Előrehozott (3 éves ):új szvk szerint régi szvk szerint 2+2 formában :új szvk szerint régi szvk szerint Iskolarendszerben összesen 28 szakképesítésben

A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése  2 féle képzési lehetőség szeptember 1-től: 12 szakképesítésben érettségire épülő: új szvk szerint régi szvk szerint  Felnőttképzésben 6 szakképesítés

Az előrehozott szakmunkásképzés  Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

Az előrehozott szakmunkásképzés  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac.  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket.  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

Lényegét tekintve vállalati képzés, amelyet az iskolai képzés egészít ki Minél több idő eltöltése az üzemben 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

A német és a magyar duális szakmunkásképzés Német - döntően vállalati képzés - gyakorlati óraszám 4000 óra - munkaviszony a meghatározó - tanulószerződés 90-95% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet vállalatnál - 9 osztályos általános iskola - közismereti óraszám egységes szakmakép - gazdaság önfinanszírozó Magyar - fele részben vállalati - gyakorlati óraszám 1900 óra - tanulói és munkaviszony - tanulószerződés 55% tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet iskolában - 8 osztályos általános iskola - közismereti óraszám moduláris képzési rendszer - gazdaság: szakképzési adó

Teljes képzési idő: 3552 óra/3 év Közismereti, közéleti és életvezetési program és testnevelés Szakmai ismeretek (elmélet+gyakorlat ) 959 óra 2593 óra Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat 690 óra 1903 (1603+nyári gyakorlat ( ) 27% 73%

 I skolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése  Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése  Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma  Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma)  Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei

Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben gazdálkodók számának növelése Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: Adminisztratív terhek csökkentése Adminisztratív terhek csökkentése Egyszerűbb finanszírozási rendszer Egyszerűbb finanszírozási rendszer Törvényi szabályozás módosítása Törvényi szabályozás módosítása

A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

Továbbra is tételes Továbbra is tételes 20−50% elszámolhatóság 20−50% elszámolhatóság Adómentesség Adómentesség Kötelező emelés eltörlése Kötelező emelés eltörlése Félévente módosítható Félévente módosítható A finanszírozási rendszer átalakítása Egy alapnormatíva Egy alapnormatíva Differenciálás a következők szerint: Differenciálás a következők szerint: Gyakorlat−elmélet aránya Gyakorlat−elmélet aránya Anyagigényesség Anyagigényesség Eszközigényesség Eszközigényesség Oktatóigényesség Oktatóigényesség Hiány-szakképesítés Hiány-szakképesítés Elszámolható költségek Tanulók pénzbeli juttatásai

Köszönöm a figyelmet! Az előadás elérhető: