1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A halmazállapot-változások
Advertisements

Gázok.
A gázállapot. Gáztörvények
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
GÁZOS ELŐADÁS.
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája
Halmazállapot-változások
IV. fejezet Összefoglalás
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A szubsztancia részecskés felépítése és
A folyadékok nyomása.
Az anyag belső szerkezete
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA II.
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
HIDRAULIKA Hidrosztatika.
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Nem Newtoni folyadék a membránon
Termikus kölcsönhatás
Az átlagos kémiai (ill. , mol-ekvivalens) atom-, ill
Hőtan.
Halmazállapot-változások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az oldatok.
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
A folyadékok és a gázok nyomása
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
A tömeg (m) A tömeg fogalma A tömeg fogalma:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Folyadékok és gázok mechanikája
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 7. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Fizikai alapmennyiségek mérése
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
Összefoglalás.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Halmazállapot-változások
1 FIZIKA Hőtan Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:
A folyadékok és a gázok nyomása
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Az anyag szerkezete.
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
Áramlástani alapok évfolyam
A gáz halmazállapot.
HalmazállapotOK.
A gázállapot. Gáztörvények
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Fizikai és kémiai fogalmak vizsgálata a 7. évfolyam elején
A folyadékállapot.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Szakmai fizika az 1/13. GL és VL osztály részére
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Folyadék halmazállapot
Hőtan.
OLDATOK.
Előadás másolata:

1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 Lehetséges halmazok — 1 Gáz állapotsem alak, sem térfogat Folyadék állapottérfogat van, alak nincs Szilárd állapothatározott térfogat és alak

3 Gázok — 1 A részecskék szabadok, többnyire atomok vagy molekulák, amelyek egymástól függetlenül, nagy sebességgel repülnek A részecskék időnként ütköznek egymással és a határoló edény falával Ha az ütközés rugalmas és a rendelkezésre álló tér elegendően nagy (a részecskék térfogata elhanyagolható) tökéletes gázról beszélünk

4 Gázok — 2 A részecskék sebessége igen eltérő és igen nagy lehet. Az átlagos sebességet a részecske tömege és a gáz hőmérséklete határozza meg A részecskék kölcsönhatásba lépnek az edény falával, amellyel ütköztek Az egymással ütköző részecskék lehetővé teszik a kémiai átalakulásokat. Az ütközés ebben az esetben természetesen nem rugalmas

5 Gázok — 3 A gázok szerkezete igen hasonló. A kölcsönhatás pontszerű tömegeknek egymással és a határoló felületekkel való rugalmas ütközésében merül ki, vonzó vagy taszító erők a részecskék között nem működnek. Ennek következtében viselkedésük nagyon hasonló Ezt a hasonlóságot fejezi ki az általános gáztörvény

6 Gázok — 4 p: a gáz nyomása, Pa V: a gáz által kitöltött térfogat, m 3 n: a gáz mennyisége, mól R: általános gázállandó (8,314 J/mól.K) T: a gáz hőmérséklete, K

7 Gázok — 5 Mi szerepel az általános gáztörvényben olyan adat, amely a gáz anyagára lenne jellemző? — Semmi, a gázok „egyformák”. Az általános gázállandót nem érdemes megtanulni. Ha számoláshoz kell: szobahőmérsékleten és légköri nyomáson 1mól gáz térfogata kb. 24 dm 3 (= liter). Minden más ennek segítségével kiszámítható

8 Gázok — 6 Tökéletes gázok elegyeinek tulajdonságai a tiszta tökéletes gázokkal azonosak Nem tökéletes gázoknál figyelembe kell venni, hogy a részecskéknek térfogatuk is van, továbbá, hogy a részecskék között kölcsönhatás is van Nem tökéletes gázokra az általános gáztörvény csak közelítőleg érvényes

9 Folyadékok — 1 A részecskék között jelentős kölcsönhatás van Rendezett szerkezetek (zónák) alakulnak ki, de a hőmozgás ezeket szétrázza. Újra képződnek és újra szétesnek Folyadékok forrás- és olvadáspontja jellemzi a részecskék közötti kölcsönhatás nagyságát

10 Folyadékok — 2 Folyadékok felszínén olyan erő jelenik meg, amely a belsejében nem értelmezhető: a felületi feszültség A folyadékok közül kiemelkedő jelentőségű az élet szempontjából a víz Földi élet víz nélkül elképzelhetetlen. Az élet a vízben keletkezett, a tiszta víz értékét még mindig nem tudjuk kellő mértékben megbecsülni