A szabadságharc, a kiegyezés és a dualizmus kora Bibliográfia: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó. Budapest, Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve.Akadémiai Kiadó. Budapest, Nemeskürty István: MI, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve. Akadémiai Kiadó. Budapest,

-Az áprilisi törvények megoldatlanul hagytak számos problémát → társadalmi, nemzetiségi feszültségek, fegyveres felkelések - Július 5.: az első népképviseleti országgyűlés összehívása. Cél: a megoldatlan problémák orvoslása - Kossuth 200 ezer újonc megajánlását és 42 millió forint papírpénz kibocsátási engedélyét kéri az országgyűléstől →„Megadjuk!” - polgári átalakulások az örökös tartományokban - nézeteltérés a magyar kormány és az osztrák uralkodóház és kormány között a Pragmatica Sanctio kapcsán - engedmények az osztrák kormány részéről (szorongató külpolitikai helyzet miatt is): engedelmesség a magyar hadvezetésnek, Jellasics horvát bán leváltása - a magyar sorozású seregek kicserélése a Magyarországon állomásozó idegen seregekkel

Jellasics horvát bán A külpolitikai győzelmek hatására fordulat áll be az udvar magatartásában → kudarcba fulladó diplomáciai kísérletek a konfliktus elsimítására → Batthyányi és kormánya lemond - Jelačić (Jellasics) szeptember 11-én átkel seregeivel a Dráván -Teleki Ádám gróf nem veszi fel vele a harcot (császári katonasággal nem harcol) →szabad az út Pestig Gróf Teleki Ádám

Jellasics 1866-ban állított szobra Zágrábban

Az OHB pecsétnyomója Forrás: Kaján Eseménynaptár Kaján Tibor rajzaival -A lemondott kormány helyett az Országos Honvédelmi Bizottmány tölti be a kormány szerepét - István főherceget lemondatták nádori tisztségéről, helyette Lamberg altábornagyot nevezte ki a magyar haderő főparancsnokává az uralkodó - A Pestre érkező Lamberget a csőcselék meglincseli Gróf Lamberg Ferenc Fülöp

A pákozdi csata Franz Xaver Zalder litográfiája -Jellasics a főváros felé nyomul, de a dunántúli sereg Pákozdnál szeptember 29-én megállította - a csata után a bán fegyverszünetet kér és három hét múlva elhagyja az országot - egy kisebb horvát sereget Ozoránál állít meg a magyar haderő - a szeptemberi fordulattal a törvényes forradalom jogos önvédelmi háborúvá alakult Az ozorai csata – valójában csupán fegyverletétel volt Horvát betörés

Kossuth Cegléden 1848-ban Kossuth szeptember 24-én toborzó körútra indul, melynek első állomása Cegléd. Szónoklata hatására önkéntes csatlakozott a szabadságharchoz, és állítólag a Pestre vonuló önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. Kossuth bankó A beszéd színhelyén ma emléktábla áll

Gróf Theodor Baillet von Latour (1780 – 1848) császári és királyi táborszernagy, osztrák hadügyminiszter. Gróf Lamberg Ferenc Fülöp Lamberg szivében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jön talán, Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat – Akasszátok föl a királyokat! Az októberi bécsi forradalom - Október 6-án Bécsben forradalom tör ki - Latour hadügyminisztert egy lámpavasra felakasztották - Az udvar Olmützbe menekül

Windischgrätz – Windisch-Grätz A bécsi és magyar forradalom leverésére Windischgrätz kap megbízást - Egyesül Jellasics csapataival - A magyar hadsereg megpróbál segíteni a bécsi forradalomnak, de vereséget szenved - A bécsi forradalmat Windischgrätz felszámolja

Puchner Antal Szaniszló Erdélyben közben véres harcok dúlnak - Puchner Antal seregei kiszorítják a magyar hadsereget - Az Erdélyből kiszorított magyar seregek élére Bem Józsefet nevezik ki - Két hét alatt felszabadította Észak- Erdélyt, Puchnert Szebenbe szorította vissza - Március végéig kiűzte a császári csapatokat és a román felkelőket segítő orosz csapatokat - csak az Erdélyi Érchegységbe vonultak vissza román felkelők Avram Iancu vezetésével Bem József (Józef Zachariasz Bem) Avram Iancu

A fiatal Ferenc József -Bécsben V. Ferdinándot lemondatták - 18 éves unokaöccsét, Ferenc Józsefet ültették a trónra - Magyar királynak is mondotta magát, de a magyarok nem ismerték el királyuknak (V. Ferdinánd még sokáig él) Ferenc József trónrajutása

Görgey Artúr Közben a császári seregek négy oldalról nyomulnak Magyarország területére -A magyar seregek főparancsnoka Görgey Artúr - Pest-Buda védelme kilátástalan → az OHB Debrecenbe menekül - kudarccal végződött béketárgyalások Windischgrätzcel - Batthyány tagja a békeküldöttségnek, röviddel ezután Pesten letartóztatják

Az isaszegi csata – Than Mór festménye Budavár bevétele Than Mór festménye Tépéscsinálók Munkácsi Mihály - A magyar fősereg hosszú ostrom után május 21-én veszi be Buda várát - A tavaszi hadjárat első döntő csatája az isaszegi csata

-Április 14-én a Debrecenben ülésező országgyűlés kimondja a Habsburg- Lotaringiai ház trónfosztását - Április 19-én megfogalmazzák a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát - Kossuth új kormányt nevez ki Szemere Bertalan vezetésével -- Tárgyalások indultak a román és szerb felkelőkkel július 14-én megszületett a „kibékülési terv”, melyet minden nemzetiségre kiterjesztenek A Habsburg-ház trónfosztása

Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingeni házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.…

I. Miklós orosz cár Paszkevics herceg -Az osztrák minisztertanács segítséget kért és kapott az orosz cártól - Paszkevics herceg vezetésével főnyi orosz sereget bocsát a császár rendelkezésére Oroszország bekapcsolódása a szabadságharc elfojtásába

Haynau - A magyarországi császári sereg főparancsnokává a kegyetlenségéről híres Haynaut nevezik ki - Az újjászervezett osztrák sereg fős volt - Az orosz és osztrák hadsereg több mint kétszeres számbeli fölényben volt a magyar sereghez képest - Több haditerv is született a két haderő egyesülésének megakadályozására, de ezek kudarcba fulladtak - Az orosz seregek elfoglalják Pest-Budát - Erdélyben Bem tábornok Segesvárnál és Nagycsűrnél szenved vereséget - A szabadságharc utolsó ütközete a temesvári csata (a magyar sereg felbomlik) A szabadságharc bukása

Világos. A nagyterem bejárati ajtaja, ahol a fegyverletétel részletei megszülettek. (napjainkban). -A katonai és polgári teljhatalmat Kossuth Görgeyre ruházza és elmenekül - Görgey úgy dönt, hogy csak az oroszok előtt hajlandó letenni a fegyvert augusztus 13-án a világosi vár alattimezőn katona leteszi a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt - Paszkevics csak a Görgey életét tudja garantálni, a többi főtisztet és tisztet augusztus 23-án átadták az osztrákoknak - A világosi fegyverletétel

Klapka György Klapka még katonával védte Komárom erődített várát - Sikerül szabad elvonulást és amnesztiát kicsikarniuk a vár átadása fejében - Komárom október 4-i átadásával befejeződött a magyar szabadságharc A komáromi vár

Gróf Batthyány Lajos kivégzése Louis Noeli litográfiája Az aradi 13 vértanú Barabás Miklós litográfiája s Megtorlások 500 halálos ítélet 150 végrehajtott halálos ítélet 1200 várfogságra ítélt Október 6-án kivégzik az oroszok által átadott 13 főtisztet: Knezich Károly Nagysándor József Damjanich János Aulich Lajos Láhner György Poeltenberg Ernő gr. Leiningen-Westerburg Károly Török Ignác gr. Vécsey Károly Kiss Ernő Schweidel József Dessewffy Arisztid Lázár Vilmos

Kossuth Turinban (1892) Kossuth Lajos fogadása New York-ban (1851–52) Kossuth Lajos 1851-ben (dagerrotípia) Kossuth Lajos gyászmenete 1894-ben Budapesten (Klösz György felvétele) Politizálás az emigrációban

Apponyi György országbíró A kiegyezési törvénycikkek első oldala Tervek a kiegyezésre