Klikk a folytatáshoz!

A szénhidráttartalmú ételeket újabban aszerint csoportosítják, hogy milyen mértékben emelik a vércukor szintjét. Ezzel új fogalom került be úgy a szakmai, mint a laikus köztudatba: —a glikémiás index—

Ennek értelmében vannak: —kerülendő, —mérve fogyasztandó és — szabadon fogyasztható szénhidrátok.

— Kerülendő: a répa- és a malátacukor, a méz, minden cukrozott üdítő ital és cukorral készült sütemény. — Mérve fogyasztható: a fehér liszt és kenyér, a barna kenyér, az Abonett, a tészta, a rizs, a keksz, a müzli, a burgonya, a kukorica, a tej, a joghurt, gyümölcs.

!!! A finoman feldolgozott élelmiszerek – például a burgonyapehelyből készített burgonyapüré, a rizs- és kukoricapehely, jobban emelik a vércukrot, mint a főtt burgonya és a rizs. A tészták közül a spagetti kevésbé emeli a vércukrot, mint a galuska, a metélt, vagy a kockatészta.

— Szabadon fogyasztható az összes zöldség- és főzelékféle, különösen a leveleszöldség (a saláta, a paraj, a sóska), továbbá a zöldbab, a zöldpaprika, a retek, a karfiol, a karalábé, a káposzta, az uborka és a paradicsom.

Fehérjék: Nagyobbrészt húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek és tojás, kisebb részt kenyér, rizs és hüvelyesek révén jutunk hozzájuk. A cukorbetegnek arra kell törekednie, hogy minél zsírszegényebb (energiaszegényebb) hús- és tejterméket fogyasszon.

A sovány marha-, sertés- és csirkehúst, a gépsonkát, a sonkaszalámit, a baromfifelvágottat, a virslit és a párizsit részesítse előnyben, míg a zsíros kolbászt és szalámifélét, valamint az igen nagy koleszterintartalmú májkrémet kerülje.

Ugyanígy előnyösebb a sovány (1,5% zsírtartalmú) tej, a félzsíros túrók, és sajtok fogyasztása is. Egyúttal szakítani kell azzal a tévhittel, hogy a cukorbetegnek húst-hússal kell ennie, mert viszonylag kis mennyiségű fehérjével is fedezni tudja szervezetének teljes szükségletét.

A zsiradékok: Helyes, ha a növényi és állati eredetű zsiradékok fele –fele arányban fordulnak elő a cukorbeteg étrendjében. Az állati eredetű zsiradék java része a hús- és húskészítmények, tej- és tejkészítményekkel jut a szervezetbe.

Sertészsírt és vajat csak csekély mennyiségben fogyasszon a cukorbeteg. Az ételt inkább napraforgóolajjal, vagy főzőmargarinnal készítse el. Célszerű ha a zsírszegény konyhatechnikát – teflonserpenyőt, alufóliát, grillezést és a rostonsütést – alkalmazzák.

A túlsúlyos cukorbetegek a vajat margarinnal helyettesítsék: előnyösek a csökkentett energiatartalmú margarinok. A magas koleszterintartalmú tojásból napi egynél többet ne fogyasszanak.

Diéta és élvezeti szerek: Kávé :1-3 kávé naponta elfogyasztható, ha egyéb betegség miatt nem ellenjavallt. A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukor szintjét.

Tea: 3-6 csésze mennyiségben fogyasztható. Az alkoholnak három fajtáját kell elkülönítenünk, cukortartalmuk szerint : 1. A cukros likőrök, desszertborok, édes és félédes pezsgők, barna sörök erősen emelik a vércukorszintet, ezért kerülendők

A sörök mérsékelt vércukor-emelkedést okoznak. Naponta 1 pohárnyi mennyiséggel fogyaszthatók. (1 pohár sör kb. 1/2 zsemle vércukoremelő hatásának felel meg)

A száraz borok és főként a tömény szeszkészítmények gátolják a máj cukorleadását, ezért elsősorban inzulinnal kezelt, de tablettát szedő cukorbetegeken is a vércukor meredek eséséhez vezethetnek. Csak ritka alkalommal, maximum 1 pohárkával fogyaszthat a cukorbeteg, és egyidejűleg mindig fogyasszon szénhidrátot is.

Nem szabad elfelejtkezni az alkohol nagy energiaértékéről sem. 1 g alkohol 7,2 kcal energia felvételét jelenti, ami meghaladja mind a fehérjék, mind a szénhidrátok energiatartalmát. Abszolút veszélyt a cukorbeteg számára a dohányzás jelent. Minden cigaretta ténylegesen koporsószeg!

3. Az étkezések gyakorisága: A gyakori – naponta 5-6-szori étkezéssel mérsékelhető az étkezés utáni vércukor emelkedés mértéke és a táplálék több, kisebb részre osztása csökkentheti a testsúlygyarapodás esélyét. Azok a fogyókúrázók, akik naponta 1-2-szer étkeznek, eleve kudarcra vannak ítélve.

A mesterséges édesítőszerek és a velük készült italok. Szerte a világon és ma már Magyarországon is négyfajta mesterséges ételízesítőt forgalmaznak. Ezek: a szaharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartam. Érdemes néhány szót szólni legfőbb jellemzőikről: >>> következő részben folytatjuk