Az innováció hatása az élelmiszeripari kis-,és középvállalatok helyzetére

Lisszaboni stratégia /1/ Az Európa Tanács 2000 évi lisszaboni ülésén elfogadott stratégia: „Az Európai Uniót 2010-re világviszonylatban a legversenyképesebb és a legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává kell tenni, amely olyan fenntartható gazdasági növekedésre képes, amely több, jobb munkalehetőséget valamint nagyobb szociális kohéziót teremt majd.”

Lisszaboni stratégia /2/ A stratégia elfogadásának fő okai: a világpiacon az EU is versenyképességi gondokkal küzd az európai K+F szektor „világszínvonalú tudása” ellenére a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása vontatott az amerikai és japán termékek piacképessége számos szférában jobb mint az európaiaké

Kok jelentés A program félidei teljesülését áttekintő jelentés megállapította, hogy csekély előrehaladás regisztrálható A legfejlettebb országokkal szembeni versenyhátrány alig csökkent Új versenytársak törnek előre a piacokon(olcsó kínai, indiai, brazil termékek importja) A verseny olyan nagymértékű, hogy egyetlen tagállam sem tudna egyedül sikeres lenni.

A lisszaboni stratégia új kezdete /1/ A fenntartható globális versenyképesség elérése érdekében az EU-nak nincs más választása mint virágzó tudásalapú gazdasággá válni. Ezért az új, növekedést és munkahely teremtést célul kitűző lisszaboni partnerség * elindításakor az Európa Tanács a három fő cselekvési terület egyikének a tudás és innováció a növekedésért témakört jelölte meg. * „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért: A lisszaboni stratégia új kezdete” COM(2005)

A lisszaboni stratégia új kezdete/2/ A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása /Bizottsági közlemény COM(2005) 488 végl./: ambiciózus intézkedések megerősíti a kapcsolatot a kutatás és innováció között - a kutatási politika az új tudás kifejlesztésére és alkalmazására, valamint a kutatási keretfeltételekre-, - az innovációs politika a tudás gazdasági értékké, üzleti sikerré alakítására összpontosítson.

Az innovációk gazdasági jelentősége Az extenzív bővülés két motorja, a tőke és a munka, egyre kevéssé járultak hozzá az előrehaladáshoz, a „tudás” (és a gyors alkalmazkodás) gazda-sági szerepe felértékelődött, a „műszaki” fejlődés, az innováció egyrészt a versenyképesség, másrészt a nemzetgazdasági dinamizmusnak fő forrásává vált. /J.Schumpeter/ A gazdasági növekedés döntő tényezője a műszaki fejlődés, nem pedig a tőkeberuházás, s nem a munkaerő gyarapodás./R.Solow, Nobel díjas közgazdász-1987/

Az innováció fogalma Az innovációnak számos definíciója ismert, az EU által elfogadott(2004. Brüsszel): „Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piaca-inak megújítása és növelése, új eljárások alkalma-zása a termelésben, az elosztásban és a piaci mun- kában, a menedzsmentben, a szervezetekben, és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismere-teinek bővítésében és megújításában.”

Versenyképesség és az innováció /1/ A világ versenyképesebb gazdaságai évek óta ugyanazok Az élmezőny: USA( /), Svájc(2.), az észak-európai államok(Dánia 3.; Svédország 4.; Finnország 6.; Hollandia 8.; Norvégia 15.) és néhány délkelet-ázsiai és nyugat-európai ország (Szingapur 5.;Japán 9.;Hong-Kong 11.; Dél-Korea 13.; Taiwan 17.; Malaysia 21., NSZK 7.; Nagy Britannia 12.; Ausztria 14.)

Versenyképesség és az innováció/2/ Jelentősebb változások a 25. helytől lefelé történtek: előre törtek a nagyobb felzárkózó gazdaságok (Kína, Oroszország, Brazília) másrészt az Öböl- menti arab országok(Katar, Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok) Jelentősen javította versenyképességét Románia, Bulgária, Szerbia, Macedónia, de különösen Montenegro(82-65).

Versenyképesség és az innováció/3/ A kiemelkedő helyezések fő tényezői: USA- termék-,és munkaerőpiac rendkívül hatékony működése; - innovációra ösztönző, vállalkozásbarát üzleti környezet; Svájc és az észak-európai országok - kiemelkedő minőségű közszolgáltatások, humán- erőforrások, oktatás-képzés és kutatás-fejlesztés;

Versenyképesség és az innováció/3/ élenjáró délkelet-ázsiai országok: - hatékony piac - erős innovációs képesség a visegrádi országok pozíciója stagnál, kissé romlott 2007-hez viszonyítva Magyarország egy év alatt 15 helyezést rontva, jelenleg 62.-ik a rangsorban

A KKV-k jelentősége a gazdaságban „ A mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások (a KKV-k) jelentik az európai gazdaság motorját. A munkahelyteremtés lényeges forrását képezik, vállalkozó szellemet és innovációt teremtenek az EU-ban és így döntő fontosságúak a versenyképes- ség erősítése és a foglalkoztatás szempontjából. A 2005.január 1-jén életbe lépett új KKV meghatáro-zás nagy lépést jelent a KKV-k jobb üzleti környe-zete felé és a vállalkozás, a beruházások és a növekedés elősegítését célozza” (Günter Verheugen, az EB tagja, az ipar- és vállalkozáspolitika felelőse)

Új KKV meghatározás a vállalkozás gazdasági tevékenységet végez 250-nél kevesebb személyt foglalkoztat éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót a vállalkozás független Részletesen: oli-cy/sme_definition/index_en.htm oli-cy/sme_definition/index_en.htm

KKV-k az Európai Unióban/1/ központi szerepet játszanak az európai gazdaságban a vállalkozói képességek, az innováció és a foglalkoztatás legfőbb forrásai a 25 országból álló kibővített EU-ban a mintegy 23 millió KKV a munkaerő 2/3-át foglalkoztatja (75 millió), a GDP 2/3-át állítja elő a vállalkozások 99 %-ka KKV

KKV-k az Európai Unióban/2/ gyakran szembesülnek piaci hiányosságokkal gyakran vannak nehézségeik a tőke vagy a hitel megszerzésében, különösen a korai induló sza-kaszban korlátozott erőforrásaik csökkenhetik hozzáféré-süket az új technológiákhoz vagy az újításokhoz az új KKV meghatározás a Bizottság által a KKV-k számára működtetett, valamennyi szabályozásra, programra és int.-re alkalmazható

KKV-k Magyarországon/1/ A hazai „kis-és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója”.c anyagot, a Kormány 2007.február 7.-én fogadta el. Ez a koncepció az alapja Magyarország időszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Refe-renciakerete vállalkozásfejlesztési prioritásainak és intézkedéseinek

KKV-k Magyarországon/2/ A szektor fő jellemzői: 2005 dec.31.-én a 935 ezer vállalkozás közül 700 ezer volt a működő, ennek több mint 99%-ka KKV!(a nagy vállalkozások aránya 0,14%, a közepeseké 0,7% !(?) A vállalkozások 40%-ka a Közép- Magyarországi Régióban található, elsősorban Budapesten az egyéni vállalkozások aránya 53%

KKV-k Magyarországon/3/ a bruttó hozzáadott érték 50 %-át állítják elő az exportértékesítés 36 %-át realizálják termelékenységük elmarad a nagyvállalatokétól a gazdaság szerkezeti modernizációjában csak töredékük képes aktívan részt venni többségüket magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi árbevételük és nominális jövedelmük 1/10-e az EU-15 KKV szektorának

KKV-k Magyarországon/4/ a vállalkozások átlagosan 5 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, a régi tagországok közül csak Görögország és Olaszország átlaga kisebb a hazai KKV-k kiemelkedő szerepet játszanak a foglalkoztatásban, részarányuk 2/3 ! egyetlen olyan szektora a gazdaságnak, amely az elmúlt 15 évben foglalkozásbővülést produkált jövedelemtermelésük kisebb szóródást mutat mint a nagyvállalatoké

KKV-k Magyarországon/5/ A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők: 1.magas közterhek-, adminisztrációs kötelezettségek, a szabályozási környezet nem kedvező 2.zsugorodó piacokon erős-, tisztességtelen verseny 3.finanszírozási problémák 4.inputok gyengesége / beszerzési nehézségek, munkaerőhiány(?!), korszerűtlen kapacitások

KKV-k finanszírozási helyzete/1/ a hazai vállalkozások tőkeereje gyenge, mégis alacsony a tőkebevonás szintje (Start Zrt. felmérése szerint, 2006-ban a pénz-ügyi befektetők 35 hazai KKV-ba mindössze 575 millió forint friss tőkét fektettek be) olcsóbbak és elérhetőbbek a hitelforrások(a tőkefinanszírozás költségesebb)

KKV-k finanszírozási helyzete/2/ a KKV-k amíg vagy amikor tehetik, hitelből finanszírozzák a fejlesztéseiket(1999-ben a hitelállomány 460 Mrd.Ft. volt, amely 2007 végére elérte a 4300 Mrd.Ft.-ot a GDP-hez viszonyított 15 %-kos hitelállomány jóval alatta marad az EU-15- ök 60%-kos részarányának, de a mintegy KKV-nak jelentős része kényszervállalkozás

KKV-k finanszírozási helyzete/3/ jelentős részük munkaviszonyt helyettesítő egy vagy néhányszemélyes vállalkozás amely nem hitelképes, illetve nem is áll szándékában hitelt felvenni sajáttőkéhez viszonyított banki hitelállomány már 23 %-ot tesz ki, de a hitelezés mozgástere még adott, különösen a mikrohitelek területén

KKV-k finanszírozási helyzete/4/ 2008-tól rendelkezésre áll – a korábban hitelhez nem jutott vállalkozások számára – az európai JEREMIE forrásokból finanszírozott 83 milliárd forintos kedvezményes Mikrohitel Program a tőkeellátottság feltételeinek javulni kell a –tőkekínálat struktúrájának javítása-, –a KKV-k magas kockázati szintjének csökkentése-, –a KKV-k pénügyi átláthatóságának javítása-, – befektetők jog- és érdekérvényesítési lehetőségeinek bővítése-, –a partnerek közötti nagyfokú bizalmatlanság leépítése által.

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/1./ Az Európai Technológiai Platformhoz (ETP ”Food for Life”) kapcsolódóan 2005 október 14.- én létrejött a Magyar Nemzeti Élelmiszer- technológiai Platform (MNÉTP). Tagjai: élelmiszer-feldolgozó vállalatok, kutató szervezetek, egyetemek, szakmai szervezetek, kormányzati intézmények, mezőgazdasági terme-lők, a vendéglátással foglalkozó szervezetek, innováció szervezésével foglalkozó szervezetek, a fogyasztók képviselői egyes beszállító iparágak képviselői.

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/2./ Az MNÉTP megszervezésében és működtetésé-ben meghatározó szerepe van az ÉFOSZ-nak. Az MNÉTP fő célkitűzése a magyar élelmiszergaz-daság versenyképességének és fejlődésének elősegítése, egy az ipar vezetésével meghatározott, és valamennyi érdekelt féllel egyeztetett fejlesztési - és fejlesztést támogató kutatási stratégia mentén. Az MNÉTP kidolgozta és 2006 márciusában közzé-tette, a széleskörű vitában, az érdekeltekkel egyeztetetett K+F és Innovációs Stratégiai Tervét.

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/3./ A K+F+I stratégia felülvizsgálatára, tovább- fejlesztésére „ Az élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform működésének megerősítése című az NKTH által támogatott projekt keretében került sor. A felülvizsgált stratégia 2009 májusa óta, nyomtatott formában és az ÉFOSZ honlapján is elérhető

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/4./ A stratégiát megalapozó küldetésen túl, a jövőkép - termékfejlesztés - technológiai fejlesztés - hazai alapanyagok előnyeinek kihasználása - fenntartható fejlődés területén vázolja fel a jövőt. A stratégiai terv közötti időtávra határozza meg a főbb stratégiai feladatokat

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/5./ A helyzetelemzés – más, aktuális, szakmai-, gazdasági kutatási eredmények felhasználásával-, az élelmiszeripar adottságait figyelembe véve törekszik reális K+F+I stratégia megfogalmazá-sára. A helyzetelemzés alapján is mondhatjuk, hogy az élelmiszer stratégiai cikk, és az élelmiszeripar -noha nem sorolják a húzóágazatok közé- a gazdaság egyik legfontosabb stratégiai ágazata.

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/6./ A stratégiai kutatás-fejlesztési területek: Stratégiai versenyelőnyt kíván elérni az élelmiszerminőség és feldolgozás, a fenntartható fejlődés területén végzett kutatás-fejlesztéssel és innovációval, továbbá, a kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazásá-nak javításával, a tudás és technológiai transzfer meg-erősítésével, és az innováció megvalósítását segítő tevé-kenységek megerősítésével.

Az élelmiszeripar innovációs stratégiai terve/7./ Az ezeket támogató, kapcsolódó K+F+I területen az élelmiszer és a fogyasztó-, az élelmiszerbiztonság-, a táplálkozás és az egészség népegészségügyi vonatkozásai-, az élelmiszerlánc menedzsment területén végzett K+F tevékenységet úgy kell kialakítani, hogy azok, elsősorban a két kiemelt területen folyó ku-tatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását segítsék.

Az élelmiszeripari KKV-k jellemzői/1./ A hazai élelmiszervállalkozások 99%-a mikro-, kis - és közepes vállalkozás. Az összes élelmiszer termelésnek mintegy 46%-t adják. Jelentős szerepük van a vidéki lakosság foglalkoztatásában, a szociális gondok enyhítésében. Jelentős részarányt vállalnak a helyi ellátásban. Tevékenységükkel jelentősen hozzá járulnak a falusi turizmus erősödéséhez, a helyi étkezési szokások és a táj jelegű termékek kultúrájának fenntartásához.

Az élelmiszeripari KKV-k jellemzői/2./ Az élelmiszeripari KKV-k többségének gazda-sági potenciálja gyenge, eredménytermelő képessége mérsékelt. Fejlesztésre, új termékek bevezetésére, marke-ting szolgáltatások igénybevételére felhasznál-ható saját források nem-, vagy csak igen korláto-zott mértékben állnak rendelkezésükre. Emiatt gyakran, a közösségi és nemzeti támogatásokat sem tudják igénybe venni.

Az élelmiszeripari KKV-k jellemzői/3./ Nem rendelkeznek releváns, napi piaci és pénzügyi információkkal. A kommunikációban való jártasság korlátozott. Az élelmiszeripari KKV-k többsége nem rendel-kezik saját fejlesztési részleggel, de gyakran még - legalább részidőben foglalkoztatott- e területtel rendszeresen foglakozó szakemberrel sem. Ezért fejlesztési-kutatási, továbbá innovációs tevékeny-ségük alkalomszerű.

Az innováció akadályai a KKV-knál /1./ A KKV-k többsége nem rendel előre tervezett pénzügyi kereteket a fejlesztésekhez, innovációk-hoz. A KKV-k erőforrás szerző képessége alacsony. A szűkös vállalati források miatt a KKV-k innová-ciós hajlandósága és tevékenysége általában mérsékelt. A pályázati lehetőségek kihasználásánál nehézsé-get jelent hogy nem mindig tudják azonosítani, igazán mely területeken kellene előrelépniük, illet-ve nincs ötletük az innovációhoz.

Az innováció akadályai a KKV-knál /2./ Sok esetben egy-egy KKV rendelkezésére álló forrásai, még pályázati támogatással együtt sem elegendőek egy innovációs projekt végig viteléhez, az ötlet azonosításától a termék piacra juttatásáig. A KKV-k 85-90%-ka számára a K+F élvonalába tartozó valódi, új kutatás a bukás nagyobb való-színűsége miatt túlságosan nagy kockázatot jelent.(Ezek a vállalkozások jobban szeretnek már bevált példákat követni, egy-mástól tanulni. A kollektív kutatás erre is fokozott lehetőséget kínál.)

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/1./ A stratégia az alábbi, a KKV-kat kiemelten érintő kérdések megoldására kíván irányt mutatni: Hogyan lehet az innovációt a KKV-k tevékenysé-gének rendszeresen művelt és elengedhetetlenül fontos részévé tenni? Hogyan lehet a széttagolt K+F forrásokat, a szer-vezeti keretek megváltoztatása nélkül úgy összpon-tosítani, hogy az elérje a tartós eredményességhez szükséges kritikus tömeget? Hogyan lehet a hozzáférhető ipari és kutatói tudást jobban hasznosítani és beépíteni a vállalkozások tudásába?

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/2./ A stratégiának elő kell segíteni, hogy az innováció a KKV-knál is erősödjön, ezáltal azok jól ki tudják használni a nagyvállalatok nagyobb volumenű termékei mellet jelentkező réseket a hazai és nemzetközi piacokon. I.Fő K+F területek. Egészségtudatos étrendet segítő termékek. Egyik lehetséges kitörési pontot jelentő terület! A KKV-k csak akkor tudják kihasználni, ha reálisan áttekintik és jól megtervezik a fejlesztéshez szükséges feladatokat, azok költségeit és időigényét.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/3./ Élelmiszer minőség és feldolgozás. Ha sikerül az igényes élelmiszer-fogyasztást és értékarányos árat a fogyasztói prefernciákban előtérbe állítani, akkor az a KKV-k számára is jobb lehetőséget jelent, mivel képesek meg-különböztethető minőségű terméket kínálni. Hagyományos élelmiszerek. Megkülönböztethető, előnyös tulajdonságok kialakításának másik lehetséges területe.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/4./ A magyar ízlés, a hagyományos magyar konyha íze-inek felhasználása innovatív termékekben. Az ilyen termék a nemzetközi piacokon is sikeresek lehetnek. A KKV-k számára lehetőséget ad réteg igényt kiszolgáló, a hagyományos jelleget jobban kidomborító, de innovatív elemeket is alkalmazó prémium esetleg eredetvédett termékek sikeres piacravitelére.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/5./ Szemlélet. A K+F+I tevékenység megerősítéséhez a KKV-k esetében sem elegendő a kutatási területek helyes kijelölése. A vállalkozások gondolkodásmódjá-ban is mélyreható változásokat kell elérni: „ a fejlesztés, az innováció a versenyben való maradás és gyakran a túlélés egyik lehetséges eszköze”.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/6./ Technológia transzfer. A KKV-k innovációjának egyik kulcs eleme és egyben egyik gyenge pontja a tudás és technológia transzfer, az oktatás, és a kommunikáció a vállalkozások és kutatók között. Fontos a kommunikáció az ipar és a társadalom között is. - Meg kell szervezni a nemzetközi K+F eredmé-nyek és a fejlesztési trendek, műszaki –technoló-giai követelmények rendszeres ismertetését a KKV-k számára.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/7./ Ezekre a Platform megfelelő keretet kínál. Mivel az ipar finanszírozó képessége és hajlandó- sága korlátozott, kormányzati támogatásra lenne szükség a nemzetközi eredményeket ismertető, illetve a probléma megfogalmazó megbeszélé- sekhez és a tudás és technológia transzfer módszereinek fejlesztéséhez.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/8./ Létre kell hozni az élelmiszeripar saját technológiai transzfer központját, amelyet maga szervez és irányít, az ÉFOSZ keretében. Feladata a különféle intézményeknél, szervezetek-nél rendelkezésre álló tudás és hozzáférhető eredmények feltérképezése és közvetítése a lehetséges partnerek, de mindenek előtt a KKV-k felé.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/9./ A KKV- innovációjának elősegítése érdekében a K+F partner közvetítő szolgáltatás kiegészítése-ként ki kell alakítani a piaci alapon igénybe vehe-tő innovációs és innovációt segítő projekt menedzsment szolgáltatásokat. A KKV-k innovációjának önálló megvalósításához szükség van olyan pénzügyi konstrukciók kidol-gozására, amelyek a K+F eredmények gyakorlati bevezetését teszik lehetővé.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/10./ Javasolt fejlesztési tevékenységek. A legjobb gyakorlat megfogalmazása és tovább-adása minden szinten, beleértve azokat a módszereket, amelyek elősegítik, hogy az élelmiszeripari vállalkozások, különösen a KKV-k, meg tudják fogalmazni azt, hogy milyen kérdésekre várnak választ, segítséget, megoldást a kutatóktól és oktatási intézményektől.

A stratégia kiemelten segíti a KKV- k innovációs tevékenységét/11./ Új, egyszerű módszerek kidolgozása a KKV-k szintjén rendelkezésre álló töredékes információ rendszerezésére és könnyen, áttekinthető formá-ban történő hozzáférhetővé tételére az üzemi menedzsment számára, a tudásmenedzsment módszerek javítása érdekében. Vállalati szinteken történő elsajátításra projekt me-nedzsment módszerek, és pénzügyi rendszerek kialakítása, különös tekintettel a KKV-kra. KKV-k innovációs kockázatvállalását és a kockázati tőke bevonását segítő intézkedések kidolgozása.