Haza és haladás Válogatott dokumentumok a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből A kultúra világítótornyai

Lesz költö, szónok és vezér, És tudomány, mely eget ér, De tisztelet A gúny helyett! Mert még neked virulnod kell, o hon, A szellemek kincsével gazdagon. Vörösmarty Mihály: Jóslat

A 18. század utolsó évtizedeiben a felvilágosodás eszméinek terjedése a magyar nyelv siralmas állapotára irányította a Magyarország felemelkedéséért felelősséget érző irodalmárok, tudósok és politikusok figyelmét. A Bessenyei György által 1778-ban megfogalmazott gondolat - Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. - vált a Kazinczy Ferenc vezette nyelvújító mozgalom vezérelvévé. A nyelvújítók fő törekvése az volt, hogy a magyar nyelvet alkalmassá tegyék a közigazgatás, a gazdaság, a tudomány és a kultúra új fogalmainak kifejezésére. A haza ügyének szolgálatát és az anyanyelv ápolását egymástól elválaszthatatlannak tekintették. Minden erejükkel azon voltak, hogy a Magyarországon évszázadok óta hivatalos nyelvként használt latin, és a művelt társaságban itthon és Európa-szerte egyaránt széles körben beszélt német, francia és angol mellett a magyar nyelv is polgárjogot nyerjen. Polgárjogot, a szó szoros értelmében. Mert tudták, hogy a hon polgárait – nemeseket, városlakókat és parasztokat – csak a közös nyelv teheti a közös hazáért élő és dolgozó honpolgárokká.

A nemzeti érzelmű arisztokrata családok jelentős összegekkel támogatták a magyar nyelvű művelődés ügyét. Széchényi Ferenc 1802-ben a nemzetnek adományozta könyvekből, kéziratokból, metszetekből, térképekből és érmekből álló gazdag gyűjteményét. Felesége, Festetics Julianna – a Georgicon alapítójának, Festetics Györgynek húga – ásvány- és növénygyűjteményével gazdagította az évi országgyűlésen a nemzet tulajdonába vett új intézményt, a Nemzeti Múzeumot. Az országgyűlés 1808-ban törvénybe iktatta a Mária Ludovika császárnéról elnevezett magyar tisztképző akadémia megalapítását. A Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia felépítésére közadakozást hirdettek. Mindkét épület terveit a klasszicista építészet legnagyobb magyar mestere, Pollack Mihály készítette.

Zichy Ferenc közmunka és közlekedésügyi államtitkár július 26-án kitünteti Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum és a Ludoviceum épületének tervezőjét.

A Magyar Tudós Társaság a tudományok és a szép müvészségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimiveltetésén igyekszik egyedül. A hazai nyelvet egész gonddal csinosabbá és gazdagabbá fogja tenni. Azt mind eredeti munkák dolgozása, mind régi és új remek írások magyarra tétele által gyarapitja. - olvassuk a Magyar Tudományos Akadémia 1831-ben elfogadott alapszabályában. A magyar nyelvművelés ügyét szolgáló tudós társaság létrehozásának programját először 1790-ben tárgyalta az országgyűlés. Az előterjesztő, Révai Miklós költő és nyelvész sajnos már nem érhette meg, amikor egykori növendéke, Széchenyi István felajánlása nyomán 1830-ban megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia.

Széchenyi István november 6-án, Döblingben kelt levelében tiltakozik az Akadémia alapszabályainak önkényes megváltoztatása ellen, és tudatja, hogy amennyiben az intézmény eltér az „eredeti nemzeti céljától”, akkor az alapításkor általa felajánlott tőke kamatainak fizetését beszünteti.

A 19. század első évtizedeiben a természettudományok terén is nagy fejlődés mutatkozott a magyar tudományos életben. Ezekben az években dolgozta ki Bolyai János korszakalkotó geometriai rendszerét, ekkor született Irinyi János találmánya, a robbanásmentes gyufa, és ekkor gyűjtötte össze és írta le Kitaibel Pál Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évi vándorgyűlésén Bugát Pál, az elméleti orvostan professzora természettudományi társulat létrehozását kezdeményezte. A tagfelvételi ívet elsőként aláírók között találjuk Balassa János sebészt, a hazai orvosképzés úttörőjét, Frivaldszky Imre zoológust, akinek a Balkán természetrajzi viszonyait ismertető munkáját számos kitüntető címmel ismerték el az európai akadémiák, Jedlik Ányos fizikust, a dinamó feltalálóját és rajtuk kívül a természettudományok valamennyi ágának még sok más jeles művelőjét. Az eleinte magántársaságként működő egyesület szakosztályai nyilvános ismeretterjesztő előadásokat tartottak, saját könyvtárat és különféle természettudományos gyűjteményeket hoztak létre és működtettek. A társaság 1843-ban a tudományok iránt komolyan érdeklődő István főherceg támogatásával Királyi Magyar Természettudományi Társulat néven országos egyesületté alakult.

A Magyar Természettudományi Társaság alapszabálya és tagfelvételi aláírás íve

A 19. század elején a meginduló iparosodás következtében jelentősen megnőtt azoknak a városi családoknak a száma, ahol mindkét szülő munkát vállalt. Ezekben a családokban a kisgyermekek gondozása és nevelése szinte megoldhatatlan feladatot jelentett. A társadalmi bajok iránt érzékeny, szabadelvű környezetben nevelkedett Brunszvik Teréz az ilyen családok megsegítésére 1828-ban nyitotta meg első kisdedóvó intézetét Budán. Az óvodai mozgalom gondolata oly gyorsan terjedt, hogy 1836-ban már az uradalmi cselédek gyermekei számára létrehozott első falusi óvoda is megkezdte munkáját a Bezerédy család Tolna megyei birtokán. Az óvodákban a gondozáson és megőrzésen kívül a gyermekek nevelésére is nagy súlyt fektettek. Az első óvodapedagógusok többnyire férfiak voltak, akik az írás és az olvasás alapelemei mellett hittant is tanítottak a gyerekeknek. A viselkedési szabályokat gyakran fülbemászó rigmusok segítségével sajátították el a kicsinyek. Az itt következő versike az első magyar nyelvű gyerekkönyvből, a Bezerédy Amália által írott Flóri könyvéből származik:

Felöltözve ha ettem reggelit, s megköszöntem, Oskolába kell mennem; én ezt örömest teszem. Tanulok ott szívesen,s haza jövök csendesen; Nem állok meg az utczán, nem nézek minden után; Nem kiáltok s csevegek, rossz gyermekkel nem megyek; Mert roszat tanulhatnék, én is aztán rosz lennék; Otthon csendes s jó vagyok, anyámnak szót fogadok; Soha sem veszekedem, testvérimet szeretem. Ha szülõimmel nyugszunk, beszélem, mit tanultunk; Szivbõl ezek örülnek, s engemet mind szeretnek.

Brunszvik Teréz beszámolója az általa alapított óvodák működéséről

Az elemi- és középiskolai oktatást központilag szabályozó első tanügyi rendelet 1777-ben látott napvilágot. A rendelet megalkotóinak elsődleges célja az volt, hogy az ifjúság a hétköznapi életben jól hasznosítható ismereteket szerezzen az iskolában ban újra szabályozták az oktatásügyet azzal a céllal, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a társadalmi helyzetének megfelelő képzésben való részvételt. A falusi és városi iskolák kötelezően elvégzendő első két osztályában írás-olvasást, elemi számtant és hittant tanítottak. A középfokú oktatásban való részvételre való felkészítés az elemi iskola harmadik és negyedik osztályában történt.

A lányok nevelése – mint szerte a világon, úgy Magyarországon is – más utakon járt, mint a fiúké. Filozófusok és tanárok többnyire egyetértettek abban, hogy a nők egyáltalán nem alkalmasak magasabb tudományos ismeretek befogadására, de nincs is arra szükségük. A nőnevelés legfőbb célja még a 19. század elején sem a sokoldalúan művelt asszonyok képzése volt, hanem olyan feleségek és családanyák formálása, akiknek hitélete példamutató, erkölcseikben megbízhatók, férjüknek engedelmesek, szorgalmasak, takarékosak, és alkalmasak a háztartás vezetésére, valamint a családi gazdaságban való közreműködésre. Az alaposan megválogatott tárgyakat tartalmazó magasabb műveltség és a művészetekben való jártasság csak a legfelső társadalmi osztályok leánygyermekeinek kiváltsága volt. Az első magyarországi leánynevelő intézetet Karacs Teréz alapította ban. Bár intézetének programjában kinyilvánította, hogy véleménye szerint a nők éppen úgy képezhetők, mint a férfiak, a miskolci tanodában főként a mindennapi életben jól használható gyakorlati ismeretekre oktatta növendékeit.

Az erdélyi magyar arisztokrata családból származó Teleki Blanka ugyancsak 1846-ban nyitotta meg nevelőintézetét Pesten. A főúri körökből való leányok számára létrehozott intézetnek alig egy év múlva már 14 növendéke volt, és a tanulók száma évről-évre gyarapodott Az igen tartalmas, sokféle humán és reál tantárgyat és művészeteket felvonultató képzési program újszerű oktatási módszerekkel társult. A természettudományokat oktató Hanák János például gyakran tartotta óráit kinn a szabad természetben, előadásait pedig szemléltetéssel és kísérletek bemutatásával tette érzékletesebbé. A történelem és a magyar irodalom tanítása során Vasvári Pál minden eszközt megragadott a hazafias érzelmek fejlesztésére.

Egy lelkes tanítvány Vasvári Pálhoz írott levele – szeptember 30.

A Kisfaludy Károly szalonjában rendszeresen összegyülekező irodalomszerető értelmiségiek, az Aurora-kör tagjai már az 1820-as években foglalkoztak egy irodalmi társaság létrehozásának gondolatával ban az elhunyt Kisfaludy emlékét megörökítő szobor felállítását határozták el. Mivel az emlékműre összegyűlt pénzből a költségek kifizetése után még meglehetősen nagy összeg maradt, úgy döntöttek, hogy a pénzt irodalomelméleti és szépirodalmi pályamunkák megjelentetésének támogatására fogják fordítani ban kidolgozták a társaság alapszabályát, A pályadíjakat minden évben a Kisfaludy Károly születésnapján tartott közgyűlésen osztották ki. Ebből az alkalomból felolvasták a koszorúzott pályaműveket is ben Arany János a Toldival oly nagy sikert aratott a valamely nép ajkain élö történeti személy cselekedeteit megörökítő eposz megalkotására kiírt pályázaton, hogy a társaság 20 aranyra emelte az eredetileg 15 aranyban megállapított díjat.

A század fordulóján lelkes színész társulatok járták az országot. A magyar nyelv terjesztésének és a közízlés pallérozásának szándékával pajtákban, összetákolt kocsmai színpadokon játszották külföldi szerzők magyarra fordított műveit és az éppen születőben lévő magyar nyelvű drámairodalom legújabb alkotásait. A Kelemen László vezetésével 1790-ben megalakult első vándortársulat rövid néhány évi működés után feloszlott, a legtehetségesebb tagok az 1792-ben alapított kolozsvári színházhoz szerződtek. Erdélyi arisztokraták – köztük a Telekiek és Wesselényi Miklós – ben vásároltak meg egy Farkas utcai telket azzal a céllal, hogy ott a város magyar színészei számára állandó színházat építsenek. A közadakozásból létrehozott épület 1821-ben nyitotta meg kapuit. Az Erdélyi Múzeum a színház megnyitására készülve drámapályázatot hirdetett. Az egyik beérkezett pályamű Katona József Bánk bánja volt. A drámának az ez első változata nem aratott túlságosan nagy sikert. Katona később átdolgozta a művet, az ősbemutatóra azonban csak a szerző halála után, 1833-ban kerülhetett sor Kassán.

Számadás a kolozsvári színházra gyűjtött pénzről

A Helytartótanács szeptember 23-án a korábban elrendelt kihagyásokkal és módosításokkal engedélyezi a Bánk bán ismételt előadását.

Kassán 1828 és 1840 között virágkorát élte a magyar színjátszás. A városi társulat tagjai – köztük Déryné, Lángné és Megyeri Károly – a vándorszínészetben addig páratlan módon akkor már évek óta együtt játszottak. Kassa város 1829-ben ingyen engedte át neki a városi kávéház épületét, amit a magyar színészek egészen 1840-ig díjmentesen használhattak ban a társulat drámai részlege Budára költözött, és 1837-ig, a közadakozásból megépített első állandó magyar színház, a Pesti Magyar Színház megnyitásáig a Várszínházban lépett fel.

A Századunk tudományos és művészeti folyóirat több folytatásból álló beszámolót közölt a Pesti Magyar színház évi bemutatóiról.

A bemutatott dokumentumok levéltári jelzete: I 50 – Kabinatsarchiv, Hungarica – 50. doboz – 12. fol. A Nemzeti Gyűjtemény Tárházának homlokzati tervrajza H 2 - Miniszterelnökség, OHB, Kormányzóelnökség általános iratai – 1848:461. Zichy Ferenc közmunka és közlekedési miniszter július 26-án kitünteti Pollack Mihályt, a Nemzeti Múzeum és a Ludoviceum épületének tervezőjét. P 623 – Széchenyi család levéltára – I. k. – 1. sz. – No 87. Széchenyi István november 6-án tiltakozik az Akadémia alapszabályainak önkényes megváltoztatása ellen C 67 – Departamentum litterario-politicum – 1841 – F. 24. – P. 13.a A Magyar Természettudományi Társulat alapszabálya és a tagfelvételi aláírási íve C 69 – Departamentum scholarum nationalium – 1831 – F. 27. – P. 3. Brunszvik Teréz beszámolója az általa alpított óvodák működéséről E 142 – Acta publica – Fasc. 46. – No 75. Magyarország elemi tanodáinak szabályai – 1845 H 117 – Vasvári Pál iratai – I. Levelek - 1/ Keltezett levelek – 6. Egy lelkes tanítvány Vasvári Pálhoz írott levele – szeptember. 30. H 117 – Vasvári Pál iratai – IV. Vegyes töredékek - 1/ Rövid feljegyzések, cédulák – 5. Meghívó a Kisfaludy Társaság ünnepi ülésére – február 8. F 46 – Gubernium Transylvanicum (in politicis) – Ügyiratok – 1824:8866. Számadás a kolozsvári színházra gyűjtött pénzről C 60 – Departamentum revisionis librorum – 1845 – F. 16. – P. 15a. A Helytartótanács szeptember 23-án engedélyezi a Bánk bán ismételt előadását. R 147 – K. Papp Miklós-gyűjtemény – 31. tétel A Nemzeti Színjátszó Társaság Kassán tartott előadásának címlapja – Kassa, június 1. R 147 – K. Papp Miklós gyűjtemény – 29. tétel A Századunk tudományos és művészeti folyóirat évi évfolyama

A dokumentumokat válogatta: Bakács Bernadette, Kulcsár Krisztina, Künstlerné Virág Éva, Németh György, Németh István, Sunkó Attila, Tuza Csilla A kísérőszöveget írta: Komlósi-Gera Zsófia, Trostovszky Gabriella A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika