Figyelő szemmel a ZMK honlapján Kiknek, mi célból, milyen értékelési szempontok alapján, s hogyan tovább ? Zalaegerszeg, Beke Gabriella 1
Fogalom-magyarázat A honlapot szokták még webhely, weblap, weboldal, website-nak is nevezni. Angolul home-page. A honlap tulajdonképpen az adott domain névhez tartozó, kódolt formában szerkesztett lapok gyűjteménye amelyek a tárhelyen (szerver oldal) vannak elhelyezve. Az egyes felhasználók a saját gépükről egy böngésző program segítségével, a domain név beírásával lekérik a kívánt honlap főlapját (kliens oldal)domain névheztárhelyen 2
A honlap fajtái A statikus honlap egyszer megírt, több lapból álló ismertető céllal készült mű, Tartalma nem változik, a változtatáshoz a webmesternek kell módosítania a HTML kódokat is tartalmazó szöveget, majd az új változatot kell feltöltenie a szerverre. A dinamikus honlap adatbázis-támogatással működik, tehát az oldalak tartalma nem HTML állományban, hanem adatbázisban van tárolva. Ehhez az adatbázis háttérhez járul a programozási nyelv támogatása (PHP). A PHP nyelven megírt programok lesznek tulajdonképpen a "motorok" melyek működése során a változások létrejönnek. 3
A honlap célja A weblapokat általában azért készítik, hogy a mögötte álló céget vagy személyt megtalálják az interneten és információt szerezzenek róla. Mivel sok esetben a weblap az amivel egy vállalkozás/személy esetén először találkozunk, ezért bizonyos értelemben a weblap meghatározza a cég/személy megítélését az internetes közösségben. „ A weblap segít neked abban, hogy kis vállalkozásod nagynak tűnjön.” Natalie Sequera [2] [2] 4
Mitől jó egy honlap ? Értékelési szempontok 5
A KULTURÁLIS HONLAP MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI I. átlátható, világosan jelölje meg a honlap azonosságát és célját, valamint a fenntartásáért felelős szervezetet hatékony a felhasználó szempontjából, azaz a tartalmat megfelelően válogassa, digitalizálja, hitelesítse és jelenítse meg karbantartott, azaz minőségi elvek mentén biztosítsák a naprakészségét elérhető minden felhasználó számára - a navigálás, a tartalom és az interaktivitás tekintetében is - függetlenül a használó rendelkezésére álló műszaki színvonaltól vagy esetleges fogyatékos voltától. felhasználó-központú, vegye figyelembe a felhasználó igényeit, biztosítsa a könnyen használhatóságot, vegye számba a felhasználói értékeléseket és visszajelzéseket 6
interaktív, adjon lehetőséget a használónak a kapcsolatteremtésre és a megfelelő válaszokra. Adott esetben ösztönözze a felhasználót kérdésfeltevésre, információk megosztására és vitára többnyelvű, legyen tisztában a többnyelvűség fontosságával, biztosítson minimális színtű érthetőséget több nyelven is átjárható, a kulturális hálózaton belül tegye lehetővé, hogy a használók könnyen megtalálják az igényüknek megfelelő tartalmat és szolgáltatást jogkövető, vegye tekintetbe a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, világosan közölje a honlapnak és tartalmának használatára vonatkozó feltételeket kövesen olyan stratégiát és szabványokat, amelyek biztosítják a honlap és tartalmának tartós, hosszú távú megőrzését. A KULTURÁLIS HONLAP MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI II. Forrás: 2003 Minerva Project 7
Kritériumok Perjés László: Internet marketing magyar szemmel című könyve alapján I. 1.Design, látvány, arculati elemek Van-e egyéni arculata webhelyünknek? Mindegyik oldalt egységes arculat alapján tervezték-e meg (logó, színvilág, képek, tipográfia)? A design segíti-e navigációt, nem túl öncélú-e? Indokolatlanul lassítja-e a letöltést? 2.Sebesség Akadályozzák-e a böngészést fölösleges képek? Akadályozza-e valami a lényegi információk elérését? Elérhető-e a webhely megfelelő sebességgel? Nem sok-e zavaró mértékben a várakozási idő? 3.Célszerűség Milyen céllal készült webhelyünk, és ezt a célt mivel próbáljuk elérni? Sikerül-e oldalainknak tükrözni, kifejezni az általunk kitűzött célokat? Ha igen, akkor milyen módon, eszközökkel? Ha nem, miért, mi hiányzik? 4.Információtartalom Tartalmaz-e elegendő információt a webhely? Ha igen hogyan és milyen módszerekkel? Vannak-e érdekes információk is a webhelyen? Meggyőzőek-e a célcsoport számára az oldalak? Átlátható-e a struktúra? Közérthető-e az információk nyelvezete? 8
5.Funkcionalitás, interaktivitás Van-e valamilyen aktív funkció a webhelyen, ami a cél érdekében működik? Mi a célja ennek a funkciónak, és használata közérthető-e? Mi az, ami a funkció használatára ösztönzi a látogatót? Az adott szoftver által lehetőség van-e az interaktivitásra? 6.Kompatibilitás, böngészőfüggetlenség Alkalmazunk-e webhelyünkön olyan technikákat, melyek nem függetlenek a látogató paramétereitől? Website-unk szorosan kötődik-e egy konkrét böngészőhöz, vagy más technikákhoz? (Ha igen, az nem előnyös.) Ha mégsem felelt meg a böngésző, vagy a környezet (szoftver, hardver) az ideális feltételeknek, korlátozódott-e a látogató oldalán a tartalom elérése vagy a funkció igénybevétele? 7.Stabilitás, törött linkek, átlátható oldalak Élnek-e a webhelyünkön elhelyezett linkek, melyek más oldalakra mutatnak? Mennyire aktuálisak? Mennyire működik stabilan a webhely, mennyi hibaüzenet jelenik meg a böngészés során? A törött linkek rossz hírét kelthetik webhelyünknek. 8.Színvilág tipográfia Mennyire egységes, mennyire illik az arculathoz és a témához a webhely színvilága, tipográfiája és arculata? Harmonizálnak-e az előbbiek egymással? Van-e valamilyen funkciója a színeknek vagy a tipográfiai megoldásoknak? Kritériumok Perjés László: Internet marketing magyar szemmel című könyve alapján II. 9
9.Navigálhatóság Könnyű-e a webhely struktúráján belül eligazodni? Vannak-e kiegészítő programok, amelyek segítik a navigációt vagy az információ megtalálását? Sokat kell-e keresgélni, míg egy- egy dolgot megtalálunk az oldalakon? Látszik-e elsőre a webhely teljes szolgáltatásválasztéka vagy csak véletlenül lehet rátalálni bizonyos dolgokra? 10.Jelenlét (megtalálhatóság) Hogyan lehet megtalálni webhelyünket? Szerepel-e az oldal a keresőkben, katalógusokban, linkgyűjteményekben vagy csak várja, hogy rátaláljanak? Mekkora a webhely látogatottsága? 11.Linkek Van-e az adott témához vezető linkgyűjtemény webhelyünkön? Könnyen elérhető-e? Milyen célt szolgál a linkgyűjtemény? Ront, vagy javít a cég helyzetén, illetve megítélésén az adott linkgyűjtemény? 12.Hitelesség Mennyire tűnik hitelesnek cégünk webhelyünk alapján? Ha további információk szükségesek a hitelességünk növeléséhez, az hol szerezhető be? Meggyőzőek-e ezek az információk? Kritériumok Perjés László: Internet marketing magyar szemmel című könyve alapján III. 10
13.Volumen Elsőre mekkorának tűnik a webhelyet üzemeltető cég? A valóságban kisebb vagy nagyobb? 14.A téma kifejtésének mértéke Megfogalmazható-e a téma, mellyel a webhely foglalkozik? Ha nem, akkor miért? Ha igen, akkor a webhely mennyire közérthetően és milyen mélységig ismerteti az adott területet? Hitelesen ismerteti a témát? 15.Kapcsolatok, címek, elérhetőség Megtalálható-e az adott cég a valóságban, és ha igen, hogyan lehet velük személyesen kapcsolatba lépni? Könnyű-e az első kapcsolatfelvétel, vagy esetleg lehetetlen? Milyen módszereket használ a webhely annak érdekében, hogy a látogató keresse meg valamilyen módon a webhelyet üzemeltető vállalkozást? 16.Stratégia, koncepció Egyértelműen meghatározható-e a webhely profilja a böngészés során? Mi a stratégiája és szempontrendszere a webhely készítése során? Sikeresen alkalmazta-e az Internet adta lehetőségeket céljainak elérésében? Kritériumok Perjés László: Internet marketing magyar szemmel című könyve alapján IV. 11
17.Hatás Hogyan hat az adott webhely a látogatóra? Látogatóink éreznek-e késztetést a visszatérésre vagy nem? Milyen módszerekkel hat a webhely? Melyek azok a hatáselemek, melyek negatív hatást válthatnak ki a látogatóból? Mennyire sikeres a webhelyünk? 18.Célszerűség, személyesség Mennyire hivatalos, illetve személyes a webhely? Van esetleg személyes és hivatalos része is egyaránt? Melyik milyen céllal készült és mennyire meggyőzőek? Kritériumok Perjés László: Internet marketing magyar szemmel című könyve alapján V. 12
Forrás: Balkányi László: Az egészséggel, egészségüggyel kapcsolatos web-helyek kritériumai /IME okt. 13
A honlapon nyújtható szolgáltatási szintek 14
15
1.Elektronikus szolgáltatási szint: információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. (eü-el összefüggő szolgáltatások(pl. interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések, közbeszerzési eljárás …) 2.Elektronikus szolgáltatási szint: egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltése, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltése, amely esetben a dokumentum benyújtása hagyományos úton történik. 3.Elektronikus szolgáltatási szint: kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás, amely közvetlen vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével történő elektronikus adatbevitel és a bevitt adatok ellenőrzése. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés hagyományos úton történik 4.Elektronikus szolgáltatási szint: teljes on-line tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. 5. Elektronikus szolgáltatási szint: a 4. szint kiegészül személyre szabott, proaktív, ( Előrelátóan; felelősségteljes, önmagáért felelősséget vállaló; automatikusan végbemenő; kérés nélkül lezajló) automatizált szolgáltatásokkal. A targetizációs szint, Célirányultság, ami révén proaktív, ügyfélorientált, automatizált szolgáltatások nyújthatók.) 16
Jogi háttér Jogi háttér évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról évi XXV. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény módosításáról* Az informatikai és hírközlési miniszter 18//2005. (XII.27.) IHM rendelete a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról + A Zala Megyei Kórház közzétételi kötelezettsége teljesítésének szabályairól Zalaegerszeg, április 09. Egy honlap akkor tekinthető jogkövetőnek, ha figyelembe veszi a szellemi tulajdonjoggal és az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint világosan közli a tartalom forrását. 17
Fejlesztési irányok, lehetőségek, szükségszerűségek 18
Egységes szerkesztési politika, szerkesztési irányelvek megfogalmazása, ismertté tétele a munkában résztvevők számára ( az intézeti honlap egységessé tétele érdekében ) A kórház honlapjával elérni kívánt célok, célcsoportok meghatározása (legyenek-e külön jogosultsággal elérhető oldalak az orvosok, egészségügyi dolgozók számára a bárki által szabadon hozzáférhető betegtájékoztató anyagok mellett ?) Szerkesztésben részt vevő személyek hálózatának létrehozása, működtetése. (osztályonként ezzel megbízott személy feleljen a róluk megjelentetett információk teljességéért, hitelességéért, frissességéért a mindenkori főszerkesztővel való folyamatos kapcsolattartás révén.) Milyen egészségügyi szolgáltatásokat, milyen szolgáltatási szinten valósíthatunk meg ? Hogyan tudunk továbblépni az egyszerű tájékoztatástól? Egyáltalán mivel bővülhet az a kör, amiben tájékoztatás zajlik orvos-orvos, orvos-beteg közt ? Mindez milyen adatvédelem mellett ? Többnyelvűség ( a nyugati határközelség miatt német, -szlovén?- és angol mint világnyelv 19
Interaktivitás - betegek, dolgozók észrevételeinek, javaslatainak fogadása, „kezelése”, esetleg „szakorvos válaszol rovat” Tartalmi bővítés a kórházzal kapcsolatban álló betegegyesületek bemutatkozási lehetőséghez való juttatásával Technikai fejlesztési lehetőségek - megfelelőbb dizájn - akadálymentesítés (gyengén-látók, halláskárosodottak részére - hyperlinkek, multimédiás funkciók tájékoztatást, tájékozódást segítő – nem öncélú – alkalmazása és így tovább…. Ezeket a felvillantott feladatokat mindenképp érdemes súlyozni, ütemezni, de legfőképp el kell kezdeni. 20
Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! 21