FIZIKA Égi mechanika: Kepler törvényei Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Radnóti Katalin Eötvös Loránd Tudományegyetem
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK váltakozása
IDŐSZÁMÍTÁS Bevezető kérdések: 1) Pontosan jár-e egy napóra?
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
A Föld, mint égitest.
A Föld helye és mozgása a Naprendszerben
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
Manapság a Földről így vizsgáljuk a csillagokat…
fizika a csillagászatban
A NAPRENDSZER ÁTTEKINTÉSE.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Mozgások Emlékeztető Ha a mozgás egyenes vonalú egyenletes, akkor a  F = 0 v = állandó a = 0 A mozgó test megtartja mozgásállapotát,
Nikolausz Kopernikusz
Bolygónk, a Föld.
A Föld Nap körüli keringése
Newton mechanikája gravitációs elmélete
A bolygómozgás törvényei
A Föld helye a világegyetemben
Göröngyös út vezet a csillagokig
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
Művelődés és életmód a kora újkorban
Csillagászati földrajz – TOTÓ I.
A Föld, mint űrhajó felfedezése
Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása:
„Ezt a munkát bizony nem olvashatja olyan kevés tudású műveletlen ember, aki még földgömböt sem látott, s nem látta sem a rajta található párhuzamos, sem.
I. Törvények.
Fm, vekt, int, der Kr, mozg, seb, gyors Ütközések vizsgálata, tömeg, imp. imp. megm vált ok másik test, kh Erő F=ma erő, ellenerő erőtörvények több kh:
Isaac Newton.
Miért változnak az évszakok?
Avagy a világ ismerete az ókorban
A csillagászat keletkezése
 Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére, és mozgásuk el ő rejelzésére korlátozódott. Az ókori görögök számos újítást.
A Galilei-transzformáció és a Galileiféle relativitási elv
GPS az építőmérnöki gyakorlatban
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Készítette :Varga Sára
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Csillagászati és térképészeti ismeretek
Föld körüli keringés fizikája
FÉNYSEBESSÉG MÉRÉSE 1800-IG
A Fénysebesség mérése 1800-ig.
OPTIKAI LENCSÉK 40. Leképezés domború tükörrel és szórólencsével.
Készítette: Juhász Lajos 9.c
A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Hogyan mozognak a bolygók és más égi objektumok?
Nikolausz Kopernikusz
Johannes Kepler.
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
Ütközések Ugyanazt a két testet többször ütköztetve megfigyelhető, hogy a következő összefüggés mindig teljesül: Például a 2-szer akkora tömegű test sebessége.
Készítette: Kotyinszki Bernadett 9.b
A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus ( ) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus ( )
A NEHÉZSÉGI ÉS A NEWTON-FÉLE GRAVITÁCIÓS ERŐTÖRVÉNY
A bolygómozgás Kepler- Törvényei
A BOLYGÓMOZGÁS LEÍRÁSA KINEMATIKAI LEÍRÁS: KEPLER TÖRVÉNYEK Csillagászati megfigyelések ( Kopernikusz, Tycho-Brahe) Kepler I. Minden bolygó olyan ellipszispályán.
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
FIZIKA Gyakorló feladatok mechanikához
Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola
A felvilágosodás előfutárai
Egyetemes tömegvonzás, körmozgás, feladatok 9. osztály
Naprendszerünk adatainak megismerése
3. A FÖLD ALAKJA ÉS MOZGÁSAI.
Galileo Galilei Készítette : Adorján Bezaló. Élete: Galilei az olasz Pisában született ben.Orvosnak készült a pisai egyetemen de anyagi okok miatt.
A HOLD Átmérője 3476 km Távolsága a Földtől km
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

FIZIKA Égi mechanika: Kepler törvényei Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 Ókori világképek - 1 Mezopotámia: · az égitestek istenek, amelyek örök szabályok szerint mozognak az égen · az istenek irányítják és meghatározzák a földi eseményeket · az égbolt vizsgálatával azért kell foglalkozni, hogy a papok előrejelzést adjanak · kiszámítják a jelentősebb csillagászati ese- ményeket: fogyatkozások, Esthajnalcsillag

3 Ókori világképek - 2 A Biblia világképe · fent a vizek, kiakasztva az égitestek, fölötte Isten trónusa · itt a hegyek, völgyek, élőlények · lent a tenger és az alsó vizek, seol a holtaknak Nincs magyarázat pl. a víz körforgására, a Nap járására, a szélre stb.

4 Ókori világképek - 3 Az egyiptomi világkép: · erősen mitikus: a Föld egy háton fekvő férfi isten, az ég egy négykézláb felette álló női isten · praktikus szempontok: a Szíriusz · fény-árnyék hatások: gondos égtáj szenti tájolások Hellenisztikus korban jelentős fejlődés: Alexandria

5 Ókori világképek - 4 A görög világkép · tányér vagy gömb? · mekkora a gömb? Eratoszthenész (+ Kr.e.194) · mi van középen? Ptolemaiosz (Kr.u. 2. sz.) Középen a Föld, szférák · Hold és Nap : egyenletes körmozgás · bolygók: epiciklus és defendens · állócsillagok: nincsen változás · Arisztotelész: fizika a Holdon innen és túl

6 Az események időrendben 1543Kopernikusz könyve 1600Giordano Bruno halála 1619Kepler 1. és 2. Törvénye Galilei alapművei 1644Descartes örvényei 1687Newton alapelvei

7 Kopernikusz — 1 Kopernikusz lényegében nem tett mást, minthogy felelevenítette a szamoszi Arisztarchosz (Kr.e. 3. sz.) heliocentrikus gondolatát Ez azonban akkor (1512 kéziratos közlés) igen nagy hatású szellemi mozgást indított el A kopernikuszi fordulat azóta szólássá vált

8 Kopernikusz — 2 Kopernikusz legnagyobb problémája: a kör az „ideális” forma (nagyon görög gondolat!) az egyszerű körmodell nem használható, mert nem működik mégis szükség van az epiciklus és defendens használatára nem lett „szebb” a rendszer

9 Tycho de Brache Döntsük el megfigyeléssel, illetve méréssel, hogy a Nap kering vagy a Föld kering! Ha a Föld kering, van parallaxis Ha a Nap kering, nincs parallaxis Nincs parallaxis, tehát a Föld a középpont! A Hold kivételével a többi bolygó azonban biztosan a Nap körül kering

10 Tycho de Brache és Kepler A szobor Prágában látható

11 Kepler — 1 Kepler megvette az örökösöktől Brache méréseit, amelyek 4 szögperc pontosságúak voltak. A ptolemaioszi modellhez képest a hiba 8 szögperc volt a kopernikuszi modell egészen rossz volt Új modellt kell kidolgozni, a meglévők nem megfelelőek!

12 Kepler — 2 Először az ellipszis pályát ismerte fel és számította ki, majd a pályán való mozgás sebességét. A keringési idők szabályra csak tíz évvel később jött rá. Kepler három törvénye Ellipszis pálya, fókuszpont Rádiuszvektor, terület Keringési idő négyzete, naptávolság köbe

13 Kepler — 3

14 Kepler — 4 Következmények: a téli félév rövidebb, mint a nyári félév a Nap két delelése között jelentős időbeli eltérések vannak Megoldatlan kérdések: a tavaszpont vándorlása földtengely processzió

15 Galilei Az első csillagvizsgáló távcső: · Jupiter holdjai · a Hold domborzata · Tejút Következtetések: · az égi és a földi világ egysége · megfigyelés, kísérlet, hipotézis, mérés Galilei tragédiája

16 Newton A testekre ható tömegvonzás, amely a leesést okozza ugyanaz az erő, amely a Holdat a Föld körüli, a bolygókat pedig a Nap körüli pályára kényszeríti Kidolgozza a matematikai módszert a probléma leírására és kezelésére (Laplace) Általánosítja és javítja Kepler törvényeit

17 Kepler — Newton A pálya bármelyik kúpszelet lehet A tömegközéppont van a fókuszban A rádiuszvektor a fókuszból indul A bolygók és a Nap tömege befolyásolja a keringési időket, nemcsak a távolság

18 Ellenőrző kérdés — 1 Ha a Föld tavaszpontban, őszpontban, nyári és téli napéjegyenlőség idején van a pályán, milyen irányú lesz egy függőleges bot árnyéka délben · az Egyenlítőn · a Ráktérítőn · a Baktérítőn · az Északi Sarkon · a Déli Sarkon?

19 Ellenőrző kérdések — 2 A ház ablaka pontosan dél felé néz, a fal tehát kelet — nyugat irányú. Az ablakon keresztül mikor érkezik a szobába be több sugárzó energia télen vagy nyáron? Miért? Hogyan lehet egyszerűen egy hagyományos számlapos (analóg kijelzésű) órával közelítőleg meghatározni az égtájakat, mondjuk az északi irányt?