Népi gyógyászat, gyógynövények „A természet varázsát ontja bőven A fűben, a virágban és a kőben, Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!” „E kis virágszál gyenge levele Méreggel és balzsammal van tele. Szagold: szived gyönyörtől ittasul; Ízleld: szemedre örök és borul.” (Shakespeare: Rómeó és Júlia)

Gyógynövény: betegségek kezelésére és megelőzésére használt növény Hatóanyag: a növények kedvező hatású anyagai, pl.: illóolajok, alkaloidok Drog: gyógynövények hatóanyagot tartalmazó, rendszerint szárítással tartósított része → a germán „droge” (szárítani) szóból pl.: Rosmarini folium, Lavandulae flos Néhány fogalom

A gyógyászat kezdetei Kína: Sen Nang kínai császár (i.e. 3400): Kína első gyógynövénykönyve 237 növényt tartalmaz India: Punarvasu Atreya (i.e. 1200): India első orvosi iskolájának megalapítója, tanítványa: Jivaka ajurvédikus orvoslás → ayur (élet) veda (tudás) Rig Véda (i.e. 4500): 67 gyógynövény, szemműtétek Egyiptom: Ebers-féle papírusztekercsek (i.e. 1500): egyiptomi gyógyászat 1000 évét foglalja össze 876 gyógykészítményt sorol fel a ma használt gyógynövények 1/3-a szerepel benne → hagyma Európa: Dioszkoridész (i.e. 40) görög orvos: De Materia Medica Híres ókori orvosok: Hippokratész, Dioklész, Theophrasztosz, Plinius, Galenus Gyógyítók és bérgyilkosok virágkora Amerika: indián orvoslás

Rozmaring (Rosmarinus officinalis) „Itt egy rozmaringszál, az emlékezetre; Kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe” (Shakespeare) -fenyőillatú, örökzöld félcserje -Görögök: húsok tartósítása emlékezet fenntartása használták rozmaringfüzért viselő diákok -Ókor: fej-, légutak, emésztő- rendszer betegségeinek kezelése -Középkor: házastársi hűség jelképe, mennyasszonyi csokor, szerelmi bájital készült belőle -ördögűzéskor elűzi a rossz lelkeket -16. sz. Anglia: a veszekedés hírnöke

-Magyarország királynőjének gyógyvize (Erzsébet királynő 1235), Aqua Reginae Hungariae: köszvény, bőrbetegségek, korpa, kopaszság ellen használták -Kalotaszeg: rozmaringleves, másutt: díszítőmotívum -Franciaország: rozmaringköteg a betegszobában -párna alatt elűzi a rossz álmokat -emlékeztet az elhunytakra is, sírokra ültették, temetési szertartások, halottak balzsamozása -szerelem, bánat, halál jelképe -az élet és a halál körforgásának jelképe „ha egy ifjú egy hölgyet kinyílt virágú rozmaringgal érint, szerelembe esnek”

Gyógyhatásai: -ételmérgezés megelőzése: antioxidáns, tartósító -emésztésserkentő -simaizom görcsoldó -nőgyógyászati panaszok kezelése -köptető -fertőtlenítő: meghűléses betegségek, sebek -korpásodást akadályozó -serkenti az idegrendszert és a vérkeringést -emeli a vérnyomást -enyhíti az izomfájdalmakat -köszvény, reuma, bőrbetegségek ellen javasolt -koszorúér erősítő -fűszernövény

Valódi levendula (Lavandula angustifolia), Hibrid levendula (Lavandula x intermedia) -alacsony félcserje -neve a latin mosni igéből származik: ókori rómaiak a fürdővizükbe tették -Kalotaszeg: parasztkertek elterjedt növénye: magja a háború alatt borspótló Gyógyhatásai, hasznai: -molyűző -görcsoldó -idegnyugtató -étvágyjavító -fertőtlenítő -kozmetikumok alkotója

Citromfű (Melissa officinalis) „A mézfű az ész és a szív derűjének okozója, s elűzi az aggasztó gondokat és a búskomorság fakasztotta gondolatokat.” (Nicolas Culpeper angol herbalista XVII. sz.) -Melissa görögül méhet jelent -Fehér virágú, citrom illatú -Régóta termesztett faj -Dél-Európából származik -magas illóolaj tartalmú -évezredek óta kedvelt fűszer- és gyógynövény

-Dioszkoridész: sebkezelés -Plinius: vérzéscsillapítás -arab orvosok (X. sz.): szorongás és idegesség ellen -Avicenna (XI. sz.): „az ész és a szív boldogságának okozója” -középkori Európa: népszerű nyugtató és csillapítószer: -Nagy Károly elrendelte termesztését -Használták: álmatlanságra, fejfájásra, ízületi betegségekre, fogfájásra, emésztési zavarokra -legismertebb párlata az ún. karmelita víz

A citromfű gyógyhatása: -sebkezelés, érzéstelenítés: gyulladást okozó baktériumok ellenszere -herpesz és más vírusfertőzések gyógyítója -természetes nyugtató -emésztést elősegítő -nőgyógyászati problémák: simaizom nyugtató

Fodor menta (Mentha spicata var. crispata) Borsos menta (Mentha x piperita) Csombormenta (Mentha pulegium) -Eurázsia szerte elterjedt nemzetség faját hasznosítják -Mynthe nimfától kapta nevét -Görögök: „kedves szagú”, „bégetőfű” használták: emésztési zavarokra, hasfájásra, lakomák után, rovarcsípésre köhögés, láz, tüdőbaj ellen „Kriton a zsugori, ha gyomra fáj, nem csombort szagol, Hogy meggyógyuljon, rézbatkát szagolgat.” (Lucilius)

-betegszobában „felpezsdíti a lelket” -”stephanon Aphroditae” -harcmezőn mentát „sem látni, sem élvezni nem szabad” -kozmetikumként is alkalmazták „De jaj nektek farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, rutából és az összes kerti veteményből, de semmibe veszitek az igazságot és az Isten szeretetét.” (Lukács evangéliuma 11:2) -Középkor: Nagy Károly elrendelte ültetését -Bingeni Szent Hildegárd (német rendfőnöknő, XI. sz.): köszvényre és emésztési zavarokra ajánlja

-Reneszánsz: Lencsés György: Ars Medica – Egész orvosságról való könyv -a menták 135 receptben szerepelnek: -emésztési zavarok -nőgyógyászati panaszok -érzékszervi panaszok -csípések, marások, sebek -gyulladások, láz -idegrendszeri panaszok -keringési zavarok -kiválasztási zavarok -szexuális élet zavarai -mozgásszervi zavarok -kozmetikai felhasználás -repellens és féregölő hatás

„Fodormentát ecetben és vízben főzz meg, azzal gyakorta moss szájat.” „Lómentát törj meg, ha valami fekete színű gennyetséges fakadékok lesznek az arcon, tedd rea és meggyógyítja.” „Mentát törj össze borral avagy ecettel, add meginnia enhéra, aznap meg nem részegedik.” Melius Juhász Péter: Herbárium (1578): „…Pulegium virágos füvét meggyútod, az balhákat megöli a füsti. Amely ágyra, paplanra rakják, balha ott nem lakik.” Beythe András: Füves könüv (1595): „szaga erősíti az elmét és szédelgés ellen is jó…”

Lippai János: Posoni kert ( ): „…azok a vetemények közé, kik leginkább szenvednek hernyóktul, mentát, csicseri bordót, mustármagot, ledneket vetnek.” Csapó József: Új füves és virágos magyar kert (1775): -hét mentafaj gyógyhatásait elemzi Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar Füvész Könyv (1807): -11 mentafajt említ „Legerősebb és leghatásosabb a borsosmenta…” -Ajánlja: ficam, daganatok, ínbántalmak gyógyítására

A menták gyógyhatásai, alkalmazási területei: -étvágyjavító, emésztésserkentő -epetermelést elősegítő -szélhajtó -simaizom görcsoldó -reuma, izomfájdalmak -fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő -hűsítő, érzéstelenítő -nőgyógyászati panaszok -kozmetikai felhasználás -fogkrém, szájvíz -rágógumi -gasztronómia -dísznövény

Mezei kakukkfű (Thymus serpyllum,) Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) -elfekvő szárú félcserje -Ókor: húsok tartósítása szertartásokon állatok meghintése katonák vitézségét növelte Róma: Vénusz istennő növénye arcillatosító kozmetikum -Egyiptom: halottak balzsamozása „a tüdők nemes megerősítője… a léghiány kimagasló gyógyírja… Megtisztítja a testet a váladékoktól… módfelett nyugtatja a gyomrot, és kiűzi a szelet.” (Nicolas Culperer)

-Középkor: szerencsét hozó Nagy Károly elrendelte termesztését bátorság jelképe: keresztes hadjáratok idején járványok idején: fertőtlenítő kakukkfűvel töltött párna: melankólia ellen -Anglia, Franciaország: rossz hír hozója -Bingeni Szent Hildegárd: bőrpanaszok ellen -John Gerard (herbalista XVI. sz.): lepra, epilepszia, fejfájás -Nicolas Culpeper: idegi rendellenességek, rémálmok, nőgyógyászati panaszok, légúti betegségek -XIX-XX. sz. eleje: népszerű fertőtlenítő első világháború: „kakukkfűválság”

Gyógyhatásai: -fertőtlenítő -emésztésserkentő -simaizom nyugtató -köhögéscsillapító -meghűlés, torokgyulladás ellen -nőgyógyászati problémák ellenszere „A kakukkfű a trachea (légcső) és a hörgők számára olyan, mint a borsmenta a beleknek.” (Rudolph Fritz Weiss német orvos) -fűszernövény

Illatos macskamenta (Nepeta cataria) „Ha egy növény ilyen hatással van macska barátainkra… nem lehet elhanyagolható a humán gyógyászatban sem.” -zöldesszürke, illatos évelő „Ha összegyűjti, a macska elviszi, de ha elveti a macska meg sem ismeri.” éve használják megfázás, köhögés, fogfájás, asztma, himlő, skarlát, felfúvódás, bélgörcsök ellen, -kisgyermekek nyakába gyógynövényes zacskót akasztottak

-indiánok: fogyasztása az embert aljassá teszi → hóhérok ették Gyógyhatásai: -emésztésserkentő -görcsoldó (sima izmok) -nőgyógyászati problémák -nyugtató -enyhe antibiotikus hatású

Kerti bazsalikom (Ocimum basilicum) „A bazsalikom csipkés levelét Ujjheggyel gyöngéden megdörzsölöm, Mint parasztnéne szokta, ha belép A templomküszöbön.” (Tóth Árpád) -Fehér vagy rózsaszín virágú -Régóta termesztett faj -Elterjedési területe nehezen meghatározható -magas illóolaj tartalmú -évezredek óta kedvelt fűszer- és gyógynövény

-ókori görögök és rómaiak: ellenségeskedés és őrültség jelképe -Dioszkoridész, Galenus: őrültséget okoz, a szerveztet bélférgek és kukacok lepik el. „Egy bizonyos siennai Úriember, akit elkápráztatott és gyönyörbe ejtett a bazsalikom illata, szokása szerint gyakran az orrába szippantotta a száraz növény porát. Rövid időn belül azonban megőrült és meghalt. S a sebészek a holt fejét felnyitván az agyában skorpiófészket találtak.” (Tournefort francia gyógynövénykutató)

-európai népgyógyászat: hurut ellen -Románia: családi eseményeken, keresztelőkön használták -babételek mellé: emésztést serkent, spagetti szósz (pestó) alkotója -Olaszország: szerelmi jelkép az erkélyre téve -Észak-Európa: ajándékozása a hűség jelképe -Egyiptom: a piramisokban babérkoszorú: halhatatlanság jelképe -India: szent növény: Visnunak és Krisnának szentelt: oltalmazó életben és halálban -Haiti: bazsalikomos víz locsolása az üzlet köré: távol tartja a rossz szellemeket.

-Kína: gyomor-, vese- és vérbántalmak kezelése -Bingeni Szent Hildegard: rákos daganatok -Európa, XVII. sz.: meghűlés, szemölcs, bélférgek -Salvador: süketség gyógyítására a fülbe helyezik -Malájföld: bélférgek kiűzésére használják

A bazsalikom gyógyhatása: -bélbetegségek ellenszere, gyomornyugtató -emésztést serkentő -bélféreg pusztító -antibakteriális: faggyúmirigy-gyulladás, pattanásos bőr ellenszere -immunrendszert erősít -likőr-, parfüm-, szappan illatosító -hajtásából készült bor afrodiziákum -fáradt izmokat élénkíti -szúnyogriasztó

Közönséges szurokfű (Origanum vulgare) „Pizza-fűszer megfázásra” (Michael Castleman) -őshonos, rózsaszín virágú -pizzafűszer -Kína: láz, hányás, hasmenés, sárgaság, viszketés, bőrbetegségek -Európa: fűszer, emésztésserkentés, köhögés, megfázás, mellkasi fájdalmak, ízületi gyulladások, fogfájás -Kalotaszeg: festőnövény -USA: „általános erősítő”

Gyógyhatásai: -meghűlést csillapít -köptető -emésztésserkentő -légfrissítő -fejfájás ellen -ízületi fájdalmak ellen -antiszeptikus -bedörzsölőszernek nem alkalmas

Orvosi zsálya (Salvia officinalis) „Miért halna meg az az ember, ki a kertjében zsályát termel?” „Az ember által ismert valamennyi betegség gyógyítható zsályával… csak elegendő növénygyógyászt kell megkérdeznünk.” (Dr. Tyler Varro) -Salvia = gyógyítani (latin) -évelő, elágazó félcserje -Ókor: húsok tartósítása -Dioszkoridész: vizelethajtó, sebgyógyító -Plinius: kígyóharapás, epilepszia

-X. sz. arab orvosok: az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható -középkori angol közmondás: „Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni.” -Franciaország: „toute bonne” = „minden jó” „A zsálya az idegek írja, hatóereje által a szélütés gyógyul, s a láz tovaszárnyal.” -Bingeni Szent Hildegárd: fejfájás, emésztési és keringési zavarok, meghűlés, tuberkulózis ellen ajánlotta. -XVI. sz. Kína: álmatlanság, elmebaj, emésztési zavarok -XIX. sz. Amerika: lázcsillapítás, antiafrodiziákum

Gyógyhatásai: -izzadásgátló -vizelethajtó -sebek kezelése -tartósítószer -emésztésserkentő -cukorbetegség -torokfájás -megfázás -nátha -fogínyvérzés (összehúzó) -nőgyógyászati problémák -toxikus thujont tartalmaz

Kerti majoránna (Majorana hortensis) -rózsaszín vagy lilás virágú, szőrös növény -Görögök: először Aphrodité termesztette ágyba téve elárulja ki lesz a kedvesünk esküvőkön majoránnakoszorút viseltek kígyómarás, izom- és ízületi fájdalmak -Rómaiak: gyomornyugtató -Európa: kelengyés ládába teszik a lányok -XVII. sz.: gyomor, mellkas, méhbántalmak Hasznai: -fűszernövény, emésztésserkentő, herpesz és nőgyógyászati problémák ellenszere

Nagyvirágú méhfű (Melittis carpatica) -Üde lomberdők növénye -Virága fehér, alsó ajkán rózsaszínű folttal -szárítva kellemes illatú -Felhasználás: légcsőhurut, idegbetegségek, görcsök gyógyítása -Élvezeti tea

Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca) -Simaizomszövet lazító -Nőgyógyászati probémák -Szülés könnyítése

Izsóp (Hyssopus officinalis) -Vírusfertőzések -Köhögés -Gyomorbántalmak

Orvosi pemetefű (Marrubium vulgare) -Emésztésjavító -Étvágyfokozó -Gyulladáscsökkentő