Kell a jó szakember! Cséfalvay Ágnes
A kamara közjogi feladatai A gyakorlati képzőhelyek és kétszintű ellenőrzése A tanulószerződések megkötése, ellenőrzése, tanácsadói rendszer működtetése OKJ-s vizsgákra kamarai tag delegálása április 1-től a kamara által átvett szakmában a vizsgaelnök delegálása Gyakorlati szintvizsgák teljes körű lebonyolítása Mesterképzés és vizsgáztatás Szakma Kiváló Tanulója Verseny szervezése A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságban való részvétel
3 A kamarák megváltozott szerepe Az RFKB-k társelnöki szerepe, a gazdaság érdekegyeztetésének szervezője, a megrendelői szerep meghatározó tényezője; A gazdaság gyakorlati képzésben vállalt szerepének összefogója,minőségbiztosítója;
4 A képzésre ható folyamatok: Társadalmi változások, globalizáció Gyermekszám csökkenés A gazdaság szerkezetének átalakulása Vállalati igények változása Koncepció váltás –Újra előtérbe kerülnek a gazdasági szereplők –Kamara – SZMM együttműködés
2003.LXXXVI. törvény a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Pénzügyi lehetőségek egyike:
1§Célja: a képzés támogatása, valamint a gyakorlati képzés fejlesztésének támogatása 2§Fizetésre kötelezett: belföldi székhelyű -gazdasági társaság -szövetkezet -állami vállalat -ügyvédi iroda -egyéni vállalkozó 3§ A hozzájárulás alapja: tb járulék alapja A hozzájárulás mértéke: 1,5 %-a (bruttó kötelezettség) 2003.LXXXVI. Tv a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
4.§ Teljesíthető: - tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével (Tanulószerződés/FSZ –hallgatói szerződés ill. együttműködési megállapodás alapján) - Munkaerőpiaci Alap számlájára történő befizetéssel (APEH) - iskolának nyújtott fejlesztési támogatással (középfokú intézmény esetén max70% ill. felsőoktatási intézmény esetén 35%) - saját munkavállaló képzésére (33%, kkv 60%) 2003.LXXXVI. Tv a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
Aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, köteles a bruttó kötelezettségét az APEH számlájára befizetni. A bruttó kötelezettségét - csökkentheti max. 70%-ban -fejlesztési támogatás összegével (max 70% ill. 35%) -saját munkavállaló képzése: 33%, kkv 60%. - a saját alap 30%-át be kell fizetni az APEH-nél vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.
A gyakorlati képzés során elszámolható költségek: 1. Tanulók, hallgatók pénzbeli juttatása, díjazása 2. Tanulók, hallgatók kötelező juttatásai (4/2002 OM rendelet) 3. Tanulók, hallgatók felelősségbiztosítása, orvosi ellátása (Kt. 89/1995 Korm.rend.) 4. Munkaviszonyban álló oktató díjazása Képzést szolgáló tárgyi eszközök 6. Alapképzést is szolgáló tanműhely költségei (Szt 52§) 7. Anyagköltség 8. Adminisztrációs költségek Hiányszakmák esetében + 20% bér és anyagköltség elszámolható! 13/2004 (IV.27) OM rendelet (végrehajtási utasítás)
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti a kötelezettségét, és az elszámolható költségei meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti. A kötelezett a visszatérítési igényét az adóévet követő év második hónapjának 15. napjáig a közzétett bevallási nyomtatványon nyújthatja be az NSZFI Alapkezelőhöz. Lehetőség van negyedéves illetve havi elszámolásra is. A visszatérítés igénylésének feltételei
Felsőfokú szakképzés (FSZ) Felsőoktatási intézményben akkreditált OKJ-s képzés (54, 55-ös) Hallgatói szerződés az összefüggő gyakorlat idejére.
Pénzügy megtakarítás a cégnek Kinevelheti a munkaerő utánpótlást Hiányszakmák fokozott támogatása Kedvezményes eszközbeszerzés A helyi szakemberképzés erősítése „jó / hatékony munkaerő” Miért előnyös a szakképzési hozzájárulás felhasználása? felhasználása?
Iskolarendszerben: Decentralizált képzési pályázat (április): eszközbeszerzésre Saját dolgozó képzése: - akkreditált képző intézmény legyen - képzési dokumentáció - felnőttképzési szerződés hallgatóval - képzési megállapodás céggel Pályázatok
14
15
Fontos készségek és tulajdonságok a munkáltatók elvárásai alapján A munka világának megtapasztalása Alapvető munkakultúra Problémamegoldó és konfliktus kezelő készség Reális elvárások Csapatmunka, kommunikációs készség Önismeret és felelősségtudat A pályakezdő személyisége, munkához való viszonya
Változások A pályaválasztási rendszer erősítése Pályakövetés kiépítése 8. osztály utáni szakképzés lehetősége Minőségbiztosítás: a képzés minőségéért TISZK-rendszer erősítése
Foglalkoztatás Kereskedelem, vendéglátóipari szakmacsoport Mikro cégek: fő Nagyobb cégek: fő Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: Baranyában fő = 3,6% ágazati arány (Somogy 4,5%, Tolna 2,4%) Régióban: fő = 3,6% - felszolgáló 1610 fő / 6. legtöbb - szakács 894 fő / 17. legtöbb
Munkaerő keresleti előrejelzés 2015-re 3KConserns, évi kutatása alapján: Változásból eredő teljes pótlási igény a kereskedelem, vendéglátás, szálláshely: fő = 40% (- fém-, gépiparban fő = 41% - építőiparban fő = 54%)
A Dél-dunántúli régió ágazati rangsora a foglalkoztatottak számának növekedési üteme alapján, között, összesen, % ÁgazatDél-Dunántúl Országos - Gazdasági szolgáltatás 144,4 139,0 - Építőipar 135,1 129,7 - Szórakoztatás, kultúra, sport és egyéb szolgáltatás 122,6 121,8 Kereskedelem, vendéglátás, szálláshely - Kereskedelem, vendéglátás, szálláshely 121,0 115,5 121,0 115,5 - Egészségügyi és szociális ellátás 113,6 112,6 - Pénzügyi és biztosítási tevékenység 110,7 108,2 Forrás: GKI Zrt.
Ki fog dolgozni? HR tervezés! Milyen végzettségű munkaerőre lesz szükség? Hány fő kell? – induláshoz, folyamatos üzemhez, szezonban Honnan jöhetnek? - iskolarendszerből: TSZ-es tanulók – utánpótlás nevelés, - pályázatok: képzési támogatással
Köszönöm a figyelmet !