„Tanulószerződéssel a munka világában” c. Országos Konferencia A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény adótörvénnyel érintett módosításai Dr. Székely Judit Foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium Június 23.

eredeti állapotI. adótörvény módosításaiII. adótörvény (tervezett) módosításai - a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított összeg - a szakképzési hozzájárulás terhére csak a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, karbantartására a tárgyévben fordított összeg 50 százaléka számolható el - a szakképzési hozzájárulás terhére a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére fordított összeg 50 százaléka, karbantartására, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított összeg számolható el

- az iskolák által fogadható fejlesztési támogatás mértéke legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének háromszorosa lehet - az iskolák által fogadható fejlesztési támogatás mértéke legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének kétszerese lehet - nem érinti

- tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján a tanulók, hallgatók gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltség legfeljebb a minimálbér 20 százalékának, hiányszakmák esetén a minimálbér 40 százalékának megfelelő összeggel csökkenthető a bruttó kötelezettség - ezzel összefüggésben tanulószerződés, hallgatói szerződés alapján a tanulóknak, hallgatóknak adott pénzbeli juttatás maximum a minimálbér 50 százalékáig számolható el - a fentiekkel összefüggésben a szakképzésről szóló törvény kimondja, hogy a tanulószerződés alapján fizetendő tanulói juttatás a szakképzési évfolyam 1. félévében legalább a minimálbér 20 százaléka - tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján a tanulók, hallgatók gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltség legfeljebb a minimálbér 10 százalékának, hiányszakmák esetén a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeggel csökkenthető a bruttó kötelezettség - ezzel összefüggésben tanulószerződés, hallgatói szerződés alapján a tanulóknak, hallgatóknak adott pénzbeli juttatás maximum a minimálbér 20 százalékáig számolható el - a fentiekkel összefüggésben a szakképzésről szóló törvény kimondja, hogy a tanulószerződés alapján fizetendő tanulói juttatás legalább a minimálbér 30 százaléka (ezzel 10 százalékos önrész kerül előírásra a gazdálkodó szervezeteknek) - tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján a tanulók, hallgatók gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltség legfeljebb a minimálbér 20 százalékának, hiányszakmák esetén a minimálbér 40 százalékának megfelelő összeggel csökkenthető a bruttó kötelezettség - ezzel összefüggésben tanulószerződés, hallgatói szerződés alapján a tanulóknak, hallgatóknak adott pénzbeli juttatás maximum a minimálbér 30 százalékáig számolható el - a fentiekkel összefüggésben a szakképzésről szóló törvény kimondja, hogy a tanulószerződés alapján fizetendő tanulói juttatás legalább a minimálbér 20 százaléka

- a hozzájárulásra kötelezettek által a gyakorlati képzés fejlesztésére átadható támogatás elszámolható mértéke maximum a bruttó kötelezettség 70 százaléka, felsőoktatási intézmény esetén 35 százaléka lehet - a hozzájárulásra kötelezettek által a gyakorlati képzés fejlesztésére átadható támogatás elszámolható mértéke maximum a bruttó kötelezettség 60 százaléka, felsőoktatási intézmény esetén 30 százaléka lehet - nem érinti

- a hozzájárulási kötelezettséget nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek bruttó kötelezettségüket maximum annak 70 százalékáig csökkenthetik (azaz a képzési alaprészbe kötelezően befizetendő 30 százalék) - ehhez kapcsolódóan a nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek által nyújtott fejlesztési támogatás maximum a bruttó kötelezettség 35 százalékában vehető figyelembe - a hozzájárulási kötelezettséget nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek bruttó kötelezettségüket maximum annak 60 százalékáig csökkenthetik (azaz a képzési alaprészbe kötelezően befizetendő 40 százalék) - ehhez kapcsolódóan a nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek nyújtott fejlesztési támogatás maximum a bruttó kötelezettség 30 százalékában vehető figyelembe - nem érinti

- a gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként alkalmazott személy bére és járulékai iskolai végzettségtől függően a minimálbér 3,0-4,5-szeres mértékéig számolhatók el - a gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként alkalmazott személy bére és járulékai iskolai végzettségtől függően a minimálbér 2,0-3,0-szoros mértékéig számolhatók el (Ez a rendelkezés nem lépett életbe, mert az adótörvény elfogadásával párhuzamosan az önálló Szht. módosítás az eredeti állapotot visszaállította.) - nem érinti

- gyakorlati képzés megszűnése, vagy szünetelése esetén a korábban szerzett tárgyi eszköz és beruházás a fennálló szakképzési kötelezettség mértékét a még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értékkel növeli - hatályon kívül helyezi- az eredeti állapotot szövegpontosítással visszaállítja

- a gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett a tételes elszámolás helyett átalány-elszámolást is választhat (a tanulószerződéses tanulók pénzbeli juttatásán felüli, tanulónként a minimálbér 200 százalékának megfelelő mértékben) - az átalány-elszámolási mód teljes eltörlése- az átalány-költségelszámolás csökkentett mértékű visszaállítása (eredeti állapot szerinti mértékű elszámolás azzal, hogy a melléklet szerint elszámolható valamennyi költséget együttesen kell figyelembe venni)