Pedagógiai tehetségszűrés A tehetség-azonosítás egy lehetséges pedagógiai módszere Tehetségsegítő Tanács november 17.-i ülése Dr. Dávid Mária, EKF Pszichológia Tanszék

Milgram Gyermekkori képesség megmutatkozása Felnőttkori teljesítmény elérése 1.típus: Gyermekkorban is és felnőttkorban is kiemelkedő 3. Típus Gyermekkori tehetségét a felnőttkori teljesítmény nem támasztja alá 2. Típus Csak a felnőttkori teljesítmény mutatta meg a tehetséget 4. típus: Gyermekkorban sem mutat kiemelkedő képességeket és felnőttkorban sincs kiemelkedő teljesítmény

A tehetségazonítás főbb szempontjai Az identifikáció többlépcsős, folyamatos, és megismételhető legyen Érdemes a gyerekek kb. egyharmadát tehetség-ígéretnek tekinteni és a fejlesztés folyamatában differenciálni. A gyerekek számár biztosítani kell a választás lehetőségét, mert fontos az ő érdeklődésük és elköteleződésük a sikeres munkához. Az optimális fejlődést a többlépcsős, próbálgatásokat megengedő kiválasztás (kiválasztódás) biztosítja. Tehetségidentifikációval csak akkor érdemes foglalkozni, ha azt megfelelő fejlesztés is követi. A gyerekek címkézése önmagában csak kárt okoz. Kívánatos lenne, hogy a kiválasztás folyamatáról a hangsúly a fejlesztő programok minél gazdagabb kínálatának megteremtésére helyeződjön. (Herskovits 1998)

tehetség = képességkomplex viselkedés együttes végleges kiszűrésfolyamatos követés objektív adatokszubjektív adatokkal együtt tesztekgondozás a legjobb azonosítás Szemléletváltás a tehetséggondozásban

A tehetségdiagnosztika főbb céljai és a vizsgálatok által megválaszolandó kérdések: Tehetségazonosítás  Tehetséges-e valamiben a vsz.  Kik felelnek meg az alkalmazott tehetségkoncepció kritériumainak a csoportból Beválogatás  Milyen tehetséggondozó programba válogatható be a személy  Kik felelnek meg a tehetségkoncepció és a tehetséggondozó program kritériumainak Hatásvizsgálat  Milyen hatékonyságú volt a tehetséggondozó program

A kétszintű tehetségazonosítás szakmai koncepciója „A tehetségazonosítás alapvetően egy (akár éveken át tartó) folyamat, amely folyamatot az eseti méréses, becsléses jellegű identifikációs mozzanatok tagolhatnak.” Mező Ferenc, (2008. ) a pályázatban kifejlesztett mérőeszközöket az azonosítási folyamatba ágyazható, egyfajta mérési mozzanathoz használható segédeszköznek tekintjük.

Első szint: Pedagógiai tehetségszűrés : Célja: a teljes populáció szűrése Színterek: a közoktatási intézmények A tehetségazonosításban részt vevő szakemberek: pedagógusok Módszerek: a pedagógusok kompetenciájába tartozó tanuló- megismerési módszerek. (Erre a célra fejlesztettük ki a „Tehetségszűrő megfigyelési szempontsor”t, amely elősegíti a tehetségjegyek szisztematikus megfigyelését és azonosítását,) A tehetség-kritériumok mentén az intézményi tehetséggondozó programokba történő beválogatáshoz a pedagógiai szűrés eredménye és a gyermekek önkéntes csatlakozása elégségesnek tekinthető, amennyiben ez a tevékenység a tehetség-szempontok szerint legjobb eredményeket kapott tanulók felső egyharmadára terjed ki. Az intézményi tehetséggondozó programokban fontos a tanulók további megfigyelése, a tevékenységek kipróbálásának biztosítása, a tehetséggondozó programba való be és kikerülés rugalmasságának biztosítása és a gyermekek fejlődésének nyomon követése.

Második szint: Differenciált tehetségazonosítás: Színterei: Akkreditált Tehetségpontok, Nevelési Tanácsadók, Tehetséggondozó Szakmai Szervezetek. A tehetségazonosításban részt vevő szakemberek: pszichológusok, és a tehetségterületek speciális szakértői (edzők, művésztanárok…) A differenciált tehetségazonosítás szükségességét azok az esetek vetik fel, amelyeknél a közoktatási intézmény nem tud dönteni a tehetséggondozó programba történő bevonásról, és/vagy nagyobb horderejű döntés meghozatalára van szükség a tehetség további optimális fejlődéséhez, és/vagy valamilyen típusú probléma nehezíti a tehetség kibontakozását. Ezen a szinten valósul meg a tehetség-tanácsadás, amely ”arra szolgál, hogy tisztázza a tehetséggel kapcsolatos problémákat és gondokat. A tehetséges személyek azonosításával, gondozásával és kutatásával kapcsolatban célokat tűzzön ki, segítse a célokat megvalósítani, a tehetség-ügyet szolgáló döntéseket meghozni, és megfontolt, célirányos tevékenységet folytatni” (Mező, 2004)

Komplex vizsgálatok elvégzését indokolhatják : Ha helyi szinten nem tudnak dönteni a tehetség-programba történő bevonásról Ha a közoktatási intézmény saját pedagógiai kompetenciáit kevésnek tartja a gyermek optimális fejlesztéséhez és célzottan külső szakmai szervezethez fordul (pld. zeneiskola, sportklub stb.) a tanuló további fejlesztése érdekében Intézményváltás, ha pld. szegregált tehetségfejlesztő iskola lenne optimális a további fejlődéshez Gyorsítás-léptetés, pld. iskolakezdés előrehozása, vagy ha egy év alatt több évfolyamot végez el a tanuló, esetleg emiatt közösséget is vált Tanulási és/vagy magatartási problémák Alulteljesítés Hátrányos helyzetű tehetséges tanulók optimális fejlesztésének elősegítése Motiválási kérdések, Pályaorientáció, Életvezetési problémák, Minden olyan kérdésben, amelyben a tantestület más szakértelem bevonását indokoltnak tartja

A tehetségszűrő megfigyelési szempontsor elméleti háttere

VanTassel – Baska féle jellemzés A kognitív jellemzők között megemlíti a szimbólumok vagy szimbólumrendszerek magas szintű használatát, a szokatlanul jó koncentrációs kapacitást és memóriát, a biológiai korukhoz képest tapasztalható fejlődési előnyeiket, a korai nyelvfejlődést, a kíváncsiságot- tudásvágyat, sokoldalú érdeklődést, az önálló tanulásra való hajlamot és a kreativitást. Az affektív jellemzők közé sorolják a fejlett igazságérzetet, az érzelmek intenzitását, a maximalizmust, a sok energiát, az erős kötődést nem csak emberekhez, de szakmai tevékenységekhez is, az abszurd dolgok iránti érzékenységet, humorérzéket, az élet és a halál értelmének korai felfogását.

A tehetség összetevői (Czeizel: 2X4+1 faktoros tálentum-modell) Család Iskola Társadalom Kortárs- csoport Specifikus képességek Általános értelmesség Kreativitás Motiváció + 1, „Sors-faktor”

Gagné fejlődési modellje megfigyelhető képességterületek és intraperszonális katalizátorok

A tehetségszűrő megfigyelési szempontsor struktúrája

A szempontsor jellemzői A TÁMOP 3.4.4/B/08/ pályázatban kifejlesztésre került pedagógiai tehetségszűrő eszköz egy megfigyelési szempontsor, amely az általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok számára készült. Elősegíti a tehetségjegyek szisztematikus azonosítását, odafigyelve a hátrányos helyzetű tehetségesekre is. Ez az eszköztár egy elsődleges szűrést tesz lehetővé a vizsgált populációban, melynek eredményei alapján (több más adatot is figyelembe véve, pld. osztályzatok, versenyeredmények) beválogathatók a tehetségesnek tűnő gyermekek az intézmény helyi tehetséggondozó programjába. A kifejlesztett mérőeszköz egy olyan tevékenységlista, amely tevékenységek tehetséges személyiségjegyekre utalnak, és a pedagógusok 5 fokú skálán ítélhetik meg e tevékenységek előfordulási gyakoriságát tanítványaiknál.

Megfigyelt személyiség-tulajdonság Eredmény: Kognitív jellemzők: kérdés Kreativitás:(1-10) Megjegyzés: Általános intellektuális képesség: (11-20) Verbális képességek: (21-26) Logikai - matematikai képességek: (27-32) Vizuális – ábrázolási képességek: (33-38) Zenei képességek: (39-44) Pszichomotoros képességek: (45-49) Szociális képességek: (50-55) Affektív jellemzők: kérdés Motiváció: (56-65) Megjegyzés: Érdeklődés (66-75) Hátrányos helyzetű tanulók tehetségjegyei kérdés Megjegyzés

Megfigyelt személyiség-tulajdonság Eredmény: Kognitív jellemzők: kérdés Kreativitás:4,2 Megjegyzés:Általános intellektuális képesség:3,6 Verbális képességek:2,9 Logikai - matematikai képességek: 2,5 Vizuális – ábrázolási képességek:1,4 Zenei képességek:2,8 Pszichomotoros képességek:4,5 Szociális képességek:4,0 Affektív jellemzők: kérdés Motiváció:3,9 Megjegyzés:Érdeklődés3,6 Hátrányos helyzetű tanulók tehetségjegyei: 4,5 Megjegyzés