A „RÓNA-JUH Klaszter” bemutatása Monori István DE AMTC Karcagi Kutató Intézet RÓNA-JUH Klaszter

A Klaszter fogalmának megközelítése  A klaszterek a szervezetek közötti szisztematikus kapcsolatokon alapulnak  A kapcsolatok közös vagy kiegészítő termékeken, termelési folyamatokon, kulcs technológiákon, természeti erőforrás szükségleteken, szakértői szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak  A klaszterek földrajzilag koncentráltak  A földrajzi kiterjedést befolyásolják: - A szállítási rendszerek és a forgalom - Kulturális identitás, - Személyes preferenciák, családi és szociális igények

A klaszterek életciklusai: Embrionális szakasz ( innovációk, találmányok, belső beruházások Növekedési szakasz ( utánzók, versenytársak vonzása ) Érettség ( rutinszerű szolgáltatások, költségek versenyelőnnyé válnak ) Hanyatlás ( hatékonyabban helyettesíthetőek )

Szinonim mezőgazdasági szerveződések Termelői csoport (TCS, TÉSZ) Róna-JUH Klaszter Közös termék értékesítés és beszerzés Közös képviselet, érdekvédelem Fejlesztések Kiemelt vezető (kulcs-figura) Szigorú szabályok (külső-belső szabályozás) Termelés fejlesztés Gazdasági hatékonyság növelés Tudományos eredmények gyakorlati adaptációja Oktatás – képzés Menedzsment cég Saját szabályok Hazánkban elsősorban ipari példák fordulnak elő: Záhonyi Logisztikai Klaszter, Pannon Autóipari Klaszter Összehasonlítás:

RÓNA-JUH Klaszter rövid története Szakmai igény a juhágazat felöl részben a változásra, részben az összefogásra 2006 ÉARFÜ – BG projekt 2007 személyes kapcsolat kialakítása és elmélyítése a juhászatokkal RÓNA-JUH Klaszter terv bemutatása nyílt vitán RÓNA JUH Klaszter megalakul több, mint 20 alapítóval Az elmúlt hónapban új tagok jelentkezése

A klaszter alapítása Összefogás erejének felismerése a leendő klaszter tagok körében (tőkehiány – gyenge külső innovációs motiváció egyénileg) Innovációra fogékony alapítók Milyen szervezeti forma felel meg számunkra Saját, közösen elfogadott szakmai program!, ami nem kőbe vésett! Közös elvek alapján, alulról, minden külső motiváció nélkül alakult meg a RÓNA-JUH Klaszter

Róna-Juh klaszter szervezeti felépítése Cél: Termelési hatékonyság Klaszter menedzsment növelés Feladat: Tudás átadásForrás biztosítás TenyészállatSzervezés Végtermék Feladatok elvégzése Juh-tartó Juhtenyésztő Tudásközpont Közösen elfogadott működési feltételek Me- nedsz- ment Cég AIM

A Klaszter működtetésének háttere AIM biztosítja a klaszter működtetését külső forrásokból Az AIM a közösen elfogadott termelési fejlesztésekhez megteremti a forrást (EMVA, ROP, NORVÉG, SVÁJCI alapok, kiemelt projektek stb.) Ha nincs forrás, nincs kötelező fejlesztés (a gazda nem veszít semmit). A források megszerzése biztosítja az életképességet. (függőség) Forrás megszerzése esetén, viszont szigorúan be kell tartani a közösen megalkotott szabályokat és feladattervet A közös feladatokon túl nagy hangsúlyt fektetnénk a szakoktatásra, kutatás-fejlesztések gyakorlatba való átadására, innovációra Működésünket egy egyesület működéséhez tudnánk hasonlítani, ahol közgyűlés alapján döntünk a feladatokról. A céljaink viszont a tagok egyéni céljaival kell, hogy összhangban legyenek.

Szakmai elvek az alapszabályunkból Genetikai fejlesztés, új genotípusok honosítása, alkalmazása a gyakorlatban Báránynevelés meghatározása homogén árualap Takarmányozási ajánlások: anya és bárány takarmány Tartástechnológiai fejlesztés az új genotípushoz –Hodályfejlesztéstől, a takarmányozáson keresztül a fejésig Állategészségügyi problémák kivédése, új egységes rendszer Újszerű tartási – tenyésztési rendszer modell: –Szakosított telepek, egy telep - egy funkció Hazai árufeldolgozás támogatása OKTATÁS: továbbfejlesztés, szakmai látogatások belföldön és külföldön

Előnyök-lehetőségek Kis vállalkozóknak, őstermelőknek „költségtakarékos” szakmai szervezete Új információk, új ötletek, új projektek, amelyek az elmúlt évtizedekben nem kerültek előtérbe a juhágazatban Közös projekt, nagyobb lehetőségek, talán kisebb kockázat sikeres projekt esetén Külső-belső motiváltság A tagok innovatív hajlama Külön menedzser cég, aki az adminisztratív munkát végzi és csak sikerdíjban részesül, nincs kiemelt vezető A tagok egymás iránti bizalma, a klaszterben még nem csalódtak a tagok

Hátrányok-veszélyek Tenni kell valamit a sikerért, nem várhatunk állami támogatást a működéshez Első időkben sok első látásra hasztalan munka, ami viszont költségvonzata van Gyenge kapcsolati tőke Érdektelenség és hitehagyottság a sikeres projektek iránt Fiatal szervezet, kis ismertség

Feladataink Közös projektek kidolgozása, forrás esetén azok megvalósítása Kapcsolat kialakítás belföldön és külföldön egyaránt A lehetőségek felmérése: oktatás, szakmai programok Programunk részleteinek kidolgozása tagokra szabottan Az összetartás erősítése és a klaszter tagok számának növelése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!